HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-10-14
Címlap / Ezotéria / Pünkösd szentsége és népszokásai

Pünkösd szentsége és népszokásai

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-10-14

Valószínűleg a Pünkösd az az egyházi ünnep, amelynek legkevésbé ismerjük a hátterét. Ha az utcán sétálva találomra megkérdeznénk tíz szembejövőt, hogy pontosan mit is takar Pünkösd ünnepe, bizony jó, ha ketten-hárman tudnának megközelítőleg helyes választ adni. Mi is történt tehát kétezer évvel ezelőtt, amire azóta is minden keresztény, felekezettől függetlenül szent napként emlékezik?  

 

Az apostolok, Krisztus mennybemenetele után az ötvenedik napon gyűltek össze teljes létszámban, hogy megtanácskozzák, hogyan is terjesszék tovább az Úr igéjét. (Innen is ered, a görög pentekosztész, azaz „ötvenedik” kifejezésből a mi Pünkösd szavunk.) Nem véletlenül épp ezt az időpontot választották, mivel ez a Tóra szerint is szent nap volt. A zsidók ekkor ülték a Sávuot-ot, azaz a Tövényadás napját, amikor a hagyomány szerint a Szináj-hegyen Mózes megkapta Isten kezéből a Tízparancsolatot.

Mikor mindannyian összegyűltek egy házban, hirtelen hatalmas zúgás, és szélvihar támadt, s a Szentlélek lobogó lángnyelvek alakjában leszállt közéjük. A Szentírás szerint: „És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.” Vagyis az apostolok olyan nyelveken szólaltak meg, amelyeken egyébként sem azelőtt, sem azután nem beszéltek. (Egyes, ún. karizmatikus egyházak hívei úgy hiszik, mindannyian képesek lehetünk erre, ha eltölt bennünket a Szentlélek. A történelmi egyházak szerint azonban nagyon ritka, csak egyes szent életű embereknek megadatott adományról van szó.)




Pünkösdöt tartják az egyetemes keresztény Egyház „születésnapjának”, ekkor vált Krisztus követőinek maroknyi csoportja az Egyházzá
. Így aztán ez a nap a kereszténység egyik legszentebb ünnepe.

Pünkösdöt minden esztendőben Húsvét után az ötvenedik napon tartják. Így pünkösdvasárnap (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: május 10., a legkésőbbi pedig június 13. Hasonlóan a Húsvéthoz, egész héten át tart, de csak két nap nyilvános, a hívek számára is megtartandó ünnep. A katolikus egyházban van vigíliája böjttel, amelyen keresztvizet szentelnek. A bérmálás szentségét is pünkösd ünnepétől kezdve szokás kiszolgáltatni. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának nevezték a régi kalendáriumok.

HarmoNet tipp: Önvizsgálat és belső transzformáció - Pünkösd és célja >>

Pünkösdhöz számos, jelentős részben a kereszténység előtti népszokás is kapcsolódik. A természet ébredését, és a termékenységet ünneplő májusfát sok helyütt ilyenkor állítják választottjuk háza elé a legények. Szintén az ünnephez kapcsolódik a pünkösdi király megválasztása is. Általában ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás, lovaglás) kellett helytállniuk a fiataloknak. A győztes lett a pünkösdi király, aki később a többieket vezethette, és minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak, vagyis a falu felnőtt férfiai közé számítottak. Európa legtöbb országában, így nálunk is virágokkal köszöntik az ünnepet. Kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint), hogy óvja a házat a villámcsapástól. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat, hogy jelezzék: eladósorba került a menyecske.




Babba Mária és Pünkösd – a Csíksomlyói búcsú

A keresztény magyarság legnagyobb ünnepe is erre az ünnepre esik: a Csíksomlyói Nyeregben ekkor gyűlnek össze a hívők, hogy tisztelegjenek Szűz Mária, a magyarok nagyasszonya előtt. Eredetileg az ünnepet a székelyek patrónája, a „Napbaöltözött Asszony”, Babba Mária (amelyet több kutató a kereszténység előtti termékenység istennővel azonosít) tiszteletére szentelték. 1567-től ez kiegészült a csíki, gyergyói és kászoni katolikusok János Zsigmond agresszívan téríteni kívánó protestáns csapatai feletti győzelmének emléknapjával. Erdély Romániához csatolása után a búcsú fokozatosan a kisebbségi sorba taszított magyarság egyetemes – felekezeti hovatartozástól független – ünnepévé vált, amelyhez 1989 óra egyre nagyobb számban csatlakoznak a Kárpát-medencéből és azon is túlról ideserglő nemzettársaink. Csíksomlyó így mára lényegében minden évben egyfajta felemelő magyar világtalálkozónak ad otthont.

BG






 
 
[ 4128 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x