| Előző téma megtekintése :: Következő téma megtekintése |
| Szerző |
Üzenet |
Sziámi cica
Főmágus
Csatlakozott: 2003.10.20. Hétfő 14:01
Hozzászólások: 4846
|
 Elküldve: 2008. 05. 29. 15:00 Hozzászólás témája: |
 |
|
| Kage írta: | | Ti mit tennétek, ha egy ilyen esemény bekövetkezne? |
Csinálhatnánk egy játékot is, mint régen, hogy kikötünk egy lakatlan szigetre és... 
_________________
"Tégy engem pecsétként
A te karodra
És a te szívedre
Mert a szerelem erősebb, mint a halál"
Oldalam: www.csodakert.eoldal.hu |
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Xifu
Orákulum
Csatlakozott: 2002.07.28. Vasárnap 17:58
Hozzászólások: 9226
|
| Elküldve: 2008. 05. 29. 15:49 Hozzászólás témája: |
|
|
| Kage írta: | | linus írta: | | Kage írta: | | Na, ne térjetek el a tárgytól! Pl. egy üres városban nincsenek majmok. Egyszer csináltak egy felmérést, hogy az emberiség eltűnését mi mennyi ideig élné túl. Állítólag a növényzet pár év alatt visszafoglalna szinte mindent. Legtaovább a Földön az atomhulladéktárolók maradnának meg, az űrben meg a műholdak. Itt lent egy egyedüli ember vajon meddig bírná? |
Nos, nem hiszem, hogy sokáig.
Valószínűleg fenntartani, fenntartaná magát, amíg van elegendő élelem, amihez hozzájuthat és ivóvíz. Nade a teljes egyedüllétet elviselni?! Lehetséges, hogy előbb vetne véget az életének, mint végelgyengülésben elszenderülne. Bár lehet, hogy ez is személyiségfüggő.
Ha én lennék az egyedüli, valószínű, hogy nem hinném el, nem fognám fel és életem nagy részét azzal tölteném, hogy további túlélőket keressek.
És tényleg. Honnan is tudnám, hogy én vagyok az egyetlen elő ember, ha mindenki más meghalt? Ki mondaná meg? |
Igen, azt hiszem, a legtöbben elkezdenénk keresni másokat. Valószínű, hogy az egyedüllétet lenne a legnehezebb elviselni. Főleg hosszútávon. Vajon félnénk-e egyedül, vagy inkább megnyugtató, hogy senki nincs, aki bánthatna? |
hmm.... az egyedüllét nagyon nehezen viselhető ilyen körülmények között.De vajon, ha egyszerre csak megjelenne egy másik ember, akkor mi lenne az első érzés, ami felbukkan Benned? örülnél neki? félnél/tartanál tőle? vagy a józan észre apellálnál (ketten jobb, mint egyedül minden szempontból (?)
_________________
"I know I'm not perfect but I can smile"
(Dido) |
|
| Vissza az elejére |
|
|
Kage
-
Csatlakozott: 2004.01.12. Hétfő 14:10
Hozzászólások: 19355
|
| Elküldve: 2008. 05. 29. 16:05 Hozzászólás témája: |
|
|
| Sziámi cica írta: | | Kage írta: | | Ti mit tennétek, ha egy ilyen esemény bekövetkezne? |
Csinálhatnánk egy játékot is, mint régen, hogy kikötünk egy lakatlan szigetre és... |
??? Nem emlékszem
_________________
Az Árnyékos Út
végül kiér a Fényre.
Ott várok majd Rád. |
|
| Vissza az elejére |
|
|
linus
Orákulum
Csatlakozott: 2005.03.03. Csütörtök 10:53
Hozzászólások: 5584
|
| Elküldve: 2008. 05. 29. 16:05 Hozzászólás témája: |
|
|
| Xifu írta: | | hmm.... az egyedüllét nagyon nehezen viselhető ilyen körülmények között.De vajon, ha egyszerre csak megjelenne egy másik ember, akkor mi lenne az első érzés, ami felbukkan Benned? örülnél neki? félnél/tartanál tőle? vagy a józan észre apellálnál (ketten jobb, mint egyedül minden szempontból (?) |
Érdekes kérdések, Xifu.
Ha az ember sokáig él egyedül - való életben - és a nagy hirtelenséggel betoppan valaki az életébe, akkor is hasonló kérdések merülnek fel benne. Na de, nem akarok témától eltérni....
_________________
"Élek, s hogy meddig, nem tudom,
Meghalok, bár nem akarom,
Elmegyek, s egész utam titok:
Csoda, hogy jókedvű vagyok."
(Magister Martinus) |
|
| Vissza az elejére |
|
|
Kage
-
Csatlakozott: 2004.01.12. Hétfő 14:10
Hozzászólások: 19355
|
| Elküldve: 2008. 05. 29. 16:06 Hozzászólás témája: |
|
|
| Xifu írta: | | Kage írta: | | linus írta: | | Kage írta: | | Na, ne térjetek el a tárgytól! Pl. egy üres városban nincsenek majmok. Egyszer csináltak egy felmérést, hogy az emberiség eltűnését mi mennyi ideig élné túl. Állítólag a növényzet pár év alatt visszafoglalna szinte mindent. Legtaovább a Földön az atomhulladéktárolók maradnának meg, az űrben meg a műholdak. Itt lent egy egyedüli ember vajon meddig bírná? |
Nos, nem hiszem, hogy sokáig.
Valószínűleg fenntartani, fenntartaná magát, amíg van elegendő élelem, amihez hozzájuthat és ivóvíz. Nade a teljes egyedüllétet elviselni?! Lehetséges, hogy előbb vetne véget az életének, mint végelgyengülésben elszenderülne. Bár lehet, hogy ez is személyiségfüggő.
Ha én lennék az egyedüli, valószínű, hogy nem hinném el, nem fognám fel és életem nagy részét azzal tölteném, hogy további túlélőket keressek.
És tényleg. Honnan is tudnám, hogy én vagyok az egyetlen elő ember, ha mindenki más meghalt? Ki mondaná meg? |
Igen, azt hiszem, a legtöbben elkezdenénk keresni másokat. Valószínű, hogy az egyedüllétet lenne a legnehezebb elviselni. Főleg hosszútávon. Vajon félnénk-e egyedül, vagy inkább megnyugtató, hogy senki nincs, aki bánthatna? |
hmm.... az egyedüllét nagyon nehezen viselhető ilyen körülmények között.De vajon, ha egyszerre csak megjelenne egy másik ember, akkor mi lenne az első érzés, ami felbukkan Benned? örülnél neki? félnél/tartanál tőle? vagy a józan észre apellálnál (ketten jobb, mint egyedül minden szempontból (?) |
Na, ez is érdekes! Például ha találkozol valakivel, és csak ti ketten vagytok. Megbízol-e a másikban? Egymásrautaltság... a kényszer barátokká, vagy ellenségekkét tenne: Mi van, ha idegen, ha jóbarát, vagy éppen régi ellenséged? Hogyan viselkednél? És ha senki nincs?
_________________
Az Árnyékos Út
végül kiér a Fényre.
Ott várok majd Rád. |
|
| Vissza az elejére |
|
|
linus
Orákulum
Csatlakozott: 2005.03.03. Csütörtök 10:53
Hozzászólások: 5584
|
| Elküldve: 2008. 05. 29. 16:09 Hozzászólás témája: |
|
|
| Kage írta: | | Na, ez is érdekes! Például ha találkozol valakivel, és csak ti ketten vagytok. Megbízol-e a másikban? Egymásrautaltság... a kényszer barátokká, vagy ellenségekkét tenne: Mi van, ha idegen, ha jóbarát, vagy éppen régi ellenséged? Hogyan viselkednél? És ha senki nincs? |
Szerintem a szükség rákényszerít a bizalomra. Mert kiben másban, persze magadon kivül: nade magaddal egyedül meg mit kezdesz?
Ellenségeskedésre, meg mi az ok. Ha ő az ellenségem, akkor előbb vagy utóbb meg akar tőlem szabadulni, s akkor meg ő marad egyedül. Jó az neki?
_________________
"Élek, s hogy meddig, nem tudom,
Meghalok, bár nem akarom,
Elmegyek, s egész utam titok:
Csoda, hogy jókedvű vagyok."
(Magister Martinus) |
|
| Vissza az elejére |
|
|
Illúzió
Orákulum
Csatlakozott: 2007.04.03. Kedd 18:02
Hozzászólások: 9701
Tartózkodási hely: Mindig másik dimenzió
|
| Elküldve: 2008. 05. 29. 16:25 Hozzászólás témája: |
|
|
| linus írta: | | Kage írta: | | Na, ez is érdekes! Például ha találkozol valakivel, és csak ti ketten vagytok. Megbízol-e a másikban? Egymásrautaltság... a kényszer barátokká, vagy ellenségekkét tenne: Mi van, ha idegen, ha jóbarát, vagy éppen régi ellenséged? Hogyan viselkednél? És ha senki nincs? |
Szerintem a szükség rákényszerít a bizalomra. Mert kiben másban, persze magadon kivül: nade magaddal egyedül meg mit kezdesz?
Ellenségeskedésre, meg mi az ok. Ha ő az ellenségem, akkor előbb vagy utóbb meg akar tőlem szabadulni, s akkor meg ő marad egyedül. Jó az neki? |
az idevágó könyv címe: "Azután" -később az írót is megnevezem.
Block, Thomas: Azután
mi értelme a világot majdnem kipusztító atombomba ledobása után az Usa-Orosz túlélők közötti "lőjük le az ellenséget"-nek..?
(nekem tanulságos volt. -nőket a parlamentbe)  
A hozzászólás legutóbb Illúzió által 2008. 05. 29. 19:05-kor lett szerkesztve, összesen 1 alkalommal. |
|
| Vissza az elejére |
|
|
dywir
Mágus 2.kör
Csatlakozott: 2008.02.27. Szerda 16:04
Hozzászólások: 2037
|
| Elküldve: 2008. 05. 29. 16:56 Hozzászólás témája: |
|
|
Szerintem attól is függ, hogy milyen karakterű emberek éppen. Mert ugye két dudás egy csárdában nem fér el...Másrészt a kényszer sok mindenre ráviheti az embert. Kompromisszumokra például.
_________________
"Minden eseménynek, történésnek megvan a maga oka - minden válasz valamire. Ezért bizton állíthatjuk: nincs véletlen."
 |
|
| Vissza az elejére |
|
|
Kage
-
Csatlakozott: 2004.01.12. Hétfő 14:10
Hozzászólások: 19355
|
| Elküldve: 2008. 05. 30. 10:01 Hozzászólás témája: |
|
|
| dywir írta: | | Szerintem attól is függ, hogy milyen karakterű emberek éppen. Mert ugye két dudás egy csárdában nem fér el...Másrészt a kényszer sok mindenre ráviheti az embert. Kompromisszumokra például. |
Azért egy lakatlan világ elég nagy csárda. Azt hiszem, ha tényleg csak két ember lene, akkor mindenkép együttműködnének. Ha hárman, akkor kezdődne a baj.
_________________
Az Árnyékos Út
végül kiér a Fényre.
Ott várok majd Rád. |
|
| Vissza az elejére |
|
|
zzoli
Mágus 1.kör
Csatlakozott: 2003.11.23. Vasárnap 11:58
Hozzászólások: 2761
|
| Elküldve: 2008. 05. 30. 10:34 Hozzászólás témája: |
|
|
| Kage írta: | | Na, ez is érdekes! Például ha találkozol valakivel, és csak ti ketten vagytok. Megbízol-e a másikban? Egymásrautaltság... a kényszer barátokká, vagy ellenségekkét tenne: Mi van, ha idegen, ha jóbarát, vagy éppen régi ellenséged? Hogyan viselkednél? És ha senki nincs? |
1. Kijönnek egymással és boldogan élnek, amíg meg nem halnak.
Ha ellenkező neműek akkor esetleg benépesítik újra a földet.
2. Kitör a 3.ik világháború, ami eldönti, ki épít magának egy űrhajót és költözik át egy másik lakatlan bolygóra. |
|
| Vissza az elejére |
|
|
Illúzió
Orákulum
Csatlakozott: 2007.04.03. Kedd 18:02
Hozzászólások: 9701
Tartózkodási hely: Mindig másik dimenzió
|
| Elküldve: 2008. 05. 30. 10:41 Hozzászólás témája: |
|
|
| zzoli írta: | | Kage írta: | | Na, ez is érdekes! Például ha találkozol valakivel, és csak ti ketten vagytok. Megbízol-e a másikban? Egymásrautaltság... a kényszer barátokká, vagy ellenségekkét tenne: Mi van, ha idegen, ha jóbarát, vagy éppen régi ellenséged? Hogyan viselkednél? És ha senki nincs? |
1. Kijönnek egymással és boldogan élnek, amíg meg nem halnak.
Ha ellenkező neműek akkor esetleg benépesítik újra a földet.
2. Kitör a 3.ik világháború, ami eldönti, ki épít magának egy űrhajót és költözik át egy másik lakatlan bolygóra. |
asszem én a másodikat választom (nem vagyok "tenyészállat"..)  |
|
| Vissza az elejére |
|
|
zzoli
Mágus 1.kör
Csatlakozott: 2003.11.23. Vasárnap 11:58
Hozzászólások: 2761
|
| Elküldve: 2008. 05. 30. 10:56 Hozzászólás témája: |
|
|
| Illúzió írta: | | zzoli írta: | | Kage írta: | | Na, ez is érdekes! Például ha találkozol valakivel, és csak ti ketten vagytok. Megbízol-e a másikban? Egymásrautaltság... a kényszer barátokká, vagy ellenségekkét tenne: Mi van, ha idegen, ha jóbarát, vagy éppen régi ellenséged? Hogyan viselkednél? És ha senki nincs? |
1. Kijönnek egymással és boldogan élnek, amíg meg nem halnak.
Ha ellenkező neműek akkor esetleg benépesítik újra a földet.
2. Kitör a 3.ik világháború, ami eldönti, ki épít magának egy űrhajót és költözik át egy másik lakatlan bolygóra. |
asszem én a másodikat választom (nem vagyok "tenyészállat"..) |
Pedig Ádámnak és Évának már sikerült egyszer
de még mindig reménykedhetsz, h nőnemő lesz akivel találkozol  |
|
| Vissza az elejére |
|
|
Illúzió
Orákulum
Csatlakozott: 2007.04.03. Kedd 18:02
Hozzászólások: 9701
Tartózkodási hely: Mindig másik dimenzió
|
| Elküldve: 2008. 05. 30. 11:10 Hozzászólás témája: |
|
|
| zzoli írta: | | Illúzió írta: | | zzoli írta: | | Kage írta: | | Na, ez is érdekes! Például ha találkozol valakivel, és csak ti ketten vagytok. Megbízol-e a másikban? Egymásrautaltság... a kényszer barátokká, vagy ellenségekkét tenne: Mi van, ha idegen, ha jóbarát, vagy éppen régi ellenséged? Hogyan viselkednél? És ha senki nincs? |
1. Kijönnek egymással és boldogan élnek, amíg meg nem halnak.
Ha ellenkező neműek akkor esetleg benépesítik újra a földet.
2. Kitör a 3.ik világháború, ami eldönti, ki épít magának egy űrhajót és költözik át egy másik lakatlan bolygóra. |
asszem én a másodikat választom (nem vagyok "tenyészállat"..) |
Pedig Ádámnak és Évának már sikerült egyszer
de még mindig reménykedhetsz, h nőnemő lesz akivel találkozol |
kössz.. én szégyellem magam helyettük is.. ennyi "állatot"..
(akinek nem inge..)  |
|
| Vissza az elejére |
|
|
dywir
Mágus 2.kör
Csatlakozott: 2008.02.27. Szerda 16:04
Hozzászólások: 2037
|
| Elküldve: 2008. 05. 31. 07:59 Hozzászólás témája: |
|
|
| Kage írta: | | dywir írta: | | Szerintem attól is függ, hogy milyen karakterű emberek éppen. Mert ugye két dudás egy csárdában nem fér el...Másrészt a kényszer sok mindenre ráviheti az embert. Kompromisszumokra például. |
Azért egy lakatlan világ elég nagy csárda. Azt hiszem, ha tényleg csak két ember lene, akkor mindenkép együttműködnének. Ha hárman, akkor kezdődne a baj. |
Ebben igazad lehet Három már mindenhol sok 
_________________
"Minden eseménynek, történésnek megvan a maga oka - minden válasz valamire. Ezért bizton állíthatjuk: nincs véletlen."
|
|
| Vissza az elejére |
|
|
Kage
-
Csatlakozott: 2004.01.12. Hétfő 14:10
Hozzászólások: 19355
|
| Elküldve: 2008. 05. 31. 09:41 Hozzászólás témája: |
|
|
| dywir írta: | | Kage írta: | | dywir írta: | | Szerintem attól is függ, hogy milyen karakterű emberek éppen. Mert ugye két dudás egy csárdában nem fér el...Másrészt a kényszer sok mindenre ráviheti az embert. Kompromisszumokra például. |
Azért egy lakatlan világ elég nagy csárda. Azt hiszem, ha tényleg csak két ember lene, akkor mindenkép együttműködnének. Ha hárman, akkor kezdődne a baj. |
Ebben igazad lehet Három már mindenhol sok |
Igen. Pl. három meber nár képes rivalizálni. Főleg, ha nem egyforma neműek.
_________________
Az Árnyékos Út
végül kiér a Fényre.
Ott várok majd Rád. |
|
| Vissza az elejére |
|
|
|
|
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban.
Nem szavazhatsz ebben fórumban.
|
|
Gy.I.K.
Keresés
Taglista
Csoportok
Regisztráció
Profil
Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned
Belépés
