Keresés 
  
 Gy.I.K.Gy.I.K.   KeresésKeresés   TaglistaTaglista   CsoportokCsoportok   RegisztrációRegisztráció 
 ProfilProfil   Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkeznedPrivát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned   BelépésBelépés 

Mágus

 
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Mágikus helyek
Előző téma megtekintése :: Következő téma megtekintése  
Szerző Üzenet
angyay
Mester


Csatlakozott: 2008.07.26. Szombat 15:35
Hozzászólások: 687
Tartózkodási hely: Kredenc

HozzászólásElküldve: 2009. 04. 09. 07:51    Hozzászólás témája: Mágus Hozzászólás az előzmény idézésével

Királyi mágusok ősnépe: a magyar

Grandpierre K. Endre - Grandpierre Attila

Mottó: A felemelő örömet adó tudás a legfőbb ajándék,
amivel ember rendelkezhet

I. Bevezető. Kik voltak a mágusok?
Ahhoz, hogy helyt tudjunk állni egyéni és közösségi, társadalmi életünkben, választ kell kapnunk a kérdésre: kik voltak eredetileg a magyarok? Hol éltek? Mikor éltek? És mit akartak? Nemcsak ezekre a kérdésekre adunk itt választ, hanem azt is megmutatjuk, hogy az emberiség történelmének, a magyarság nemzetalkotó tevékenységének és egyéni életvezetésünknek is kulcskérdése a magyarság történelmi szerepének értékelése. Elsősorban azért, mert a magyarok az emberiség történelmében, kultúrájában a nyugati civilizáció szokásos gyarmatosító gyakorlatával ellentétben rendkívüli, felemelő szerepet játszottak évezredeken át (ld. alább), és mert az európai és ázsiai történelem legjelentősebb államait a magyar királyi mágusok hozták létre.
Sokan kétségbe vonták, lehet-e az ókorban és az őskorban magyar nevű népről beszélni. Ezzel szemben kimutattuk, hogy az emberiség első királyának neve a Hérodotosz által feljegyzett szkíta eredetmondában (Hérodotosz, i.e. 440/1989, 266. o.) a magyar Hargita nevet őrzi, fiainak neve pedig Árpa, Zab és Köles (Grandpierre K. Endre és Grandpierre Attila, 2006, 42. o. - a továbbiakban e szerzők neveire rövidített alakban hivatkozunk, mint GKE, ill. GA), vagyis magyar nevek. Hasonlóan, Nimród, Hunor és Magor nevei magyar nevek, s Magor neve a magyar nép nevét őrzi közvetlenül az özönvíz utáni korban. A Tarih-i-Üngürüsz Árpád-kor előtti magyar ősgesztánk részletes elemzésével egyikünk (GKE, 1979, 1990) bebizonyította, hogy a Csodaszarvas-mondakör a mágikus őskorból származik (lásd különösen id. mű, 67.-68. o). Hunor és Magor ikertestvérek voltak, s ezért úgy tűnhet, helyesebb hun-magyar népről beszélni. Azért látjuk mégis helyesebbnek a magyar, illetve magyar-hun népnév használatát, mert a Tárih-i-Üngürüsz őskori Csodaszarvas-mondájának legelején Magor neve Hunoré előtt szerepel, és ez azt jelzi, hogy a hun és magyar testvérnép közül a magyar az ősibb (GKE 1990, 17. és 40.-43. o.). A magyar nép és nevének folytonossága tehát legalábbis öt-tízezer évre, a vízözön koráig visszavezethető.
A nyugati civilizáció megszületésekor hadat üzent az emberiség ősemlékezetének, és igyekezett a múltat végképp eltörölni. A történelem azonban úgy hozta, hogy az Európában ezer éven át betiltott s tűzzel-vassal irtott ókori görög kultúra arab közvetítéssel mégiscsak bekerült az európai kultúra vérkeringésébe. Az ókori görög kultúra viszont a korabeli magyarságnak, görög néven szkítáknak köszönhette írását, filozófiáját, természettudományát, kultúráját (Meuli, 1935; Dodds, 1951; GA, 2001; GKE-GA, 2006, 127-128). A legnagyobb görög gondolkodók, tudósok jó részét mágusok nevelték, és nem gyarmatosító céllal, hanem önzetlenül, az emberiség felemelését szolgálva. A mágusok voltak az emberiség ,,legősibb tanító nemzetsége, kétségbevonhatatlanul. A mágusok részrehajlás és előítéletek nélkül dolgoznak (Stanley, 1731, 250). A magyar 'mágus' szó őskori-ókori jelentése: csillagász, matematikus, természettudós, filozófus, bölcs, pap, orvos, bíró, a tudományok megteremtője, a mezőgazdaság, ipar, közlekedés, általában a mesterségek feltalálója, az állami intézményrendszer kialakítója - mindez többnyire egy személyben! Vessük ezt a jelentéskört össze a ,,kultúrhős"-ével: ,,kultúrhérosz, szereplő a mítoszokban, aki elsőként szerzi meg vagy állítja elő az embereknek a különféle kulturális javakat (tüzet, kultúrnövényeket, mesterségeket, munkaeszközöket), bevezet egy adott társadalmi rendszert, házasodási szabályokat, mágikus előírásokat, rítusokat és ünnepeket" (Meletyinszkij, 1988, I: 159). A kultúrhősök a régmúlt idők kimagasló, valóban létezett személyiségei voltak világszerte, mágikus erejük nélkül tetteik elképzelhetetlenek lennének (id. mű, 160). Kortársaik a ,,kultúrhősöket" mágusoknak nevezték.
A mágusok az emberré váláskor szerzett kozmikus őstudás őrzői. Tudományos világképpel rendelkeztek, amely alapvetően teljes volt, vagyis messze meghaladta a mai tudományos világképet. Nemcsak a természettörvények ma ismertnél teljesebb rendszerét ismerték, hanem az első elveket is: a fizika, a biológia és a pszichológia első elvét is (GA, 2002, 2004, 2005, 2006; GKE-GA, 2006, 136-146). Ezen a természettudományos, kozmikus világképen alapult a magyar hármas Egyháromság rendszere. A mindennapi nyelvre fordítva a kozmikus Egyháromság tanítása az emberi test, lélek és a szellem, az atom, az érzés és a gondolat, kozmikus összefüggésben az anyag, az élet és az öntudat, a fizika, a biológia és a pszichológia összhangját jelenti. Az atom, az érzés, a gondolat nem csupán megvalósult, kifejezett, anyagi, mert hozzátartoznak hajtóerőik, a természettörvények, és ezek hajtóerői, az átfogó, a Mindenséget egyetlen eleven egésszé ölelő első elvek.
Fizikai jelenségek
Biológiai jelenségek
Pszichológiai jelenségek
Fizikai törvények
Biológiai törvények
Pszichológiai törvények
A legkisebb hatás elve
Életelv (Bauer-elv)
Az öntudat elve
A fizika, a biológia és a pszichológia természettörvényei az egész Világegyetemet áthatják, ezért világtörvények. A biológiai törvények egyetemessége azt jelenti, hogy az életerő áthatja a Kozmoszt. És mivel az életerő mindannyiunk legszemélyesebb és legmélyebb létalapja, ezért legmélyebb életünk a Világegyetem életével a legszemélyesebb kapcsolatban áll. A lélek azért halhatatlan, mert Énünket kozmikus törvény tartja fenn, és a kozmikus törvény halhatatlan. A lélek halhatatlanságának szkíta eszméje (GA, 2001; GKE-GA, 2006, 127-128) az Én és a Világlélek egylényegűsége a hindu bölcselet, a Védák és az Upanisádok alapgondolata is. Az ősi magyar mágikus rendszer attól mágikus, hogy felismerte, az ember és a Mindenség közötti személyes kapcsolat a Természet legalapvetőbb törvényén, az élet világtörvényén nyugszik. Ez az alapvető, természettudományos felismerés az, ami meghaladja a mai tudományos világkép kereteit. A test, az érzés és a gondolat hármassága megnyilvánul a jelenségek, a törvények és az elvek síkján egyaránt. Az ősi mágikus magyar világképben a test, a lélek és a szellem egysége az érzésvilágot hordozó lélek létén alapszik, s ezért az érzés a legalapvetőbb valóság. A mágikus érzés a minden élőlényt átható kozmikus hajtóerők révén a legmagasabb, legnemesebb lehetőségek megvalósítására irányul.
Ezt a hármas háromságot ábrázolja az ősi eredetű magyar nemzeti címeren és nemzeti zászlónkon a hármas halom, a háromágú korona, s az Egy ősi, Egyháromságot jelentő jele, a kettős kereszt, amelyek így együtt is egyetlen egységes egészet alkotó hármasságot jelentenek: az eleven Világegyetemet (GA, 2005b; GKE és GA, 2006, 136-146).
A Világegyetem az ősi magyar világképben az anyag, az élet és az öntudat egységes egésze. A kettős kereszt eredetileg egyenlő szárú volt, az ősi magyar rovásírásban az ,,Egy" jele, s három vonala a test, az érzés és a gondolat jele.
Az is megállapítható, hogy a két vízszintes vonal a test és a gondolat, a függőleges (felemelő!) vonal az érzés, a lélek, az élet jele (GA, 2005b). A magyar nép nemzeti jelképeink alapján az egyetemes értékű tudás népe, a felemelő, legnemesebb érzéseket hordozó tudás népe. Nemzeti jelképeink kifejezik a magyar nemzet azonosságát őseink, a királyi mágusok világképével, és így nemzeti eredetünk és folytonosságunk, önazonosságunk bizonyítékai és kimeríthetetlen erőforrásai.
A mágusok küldetést hordoznak magukban, feladatuk az emberiség felemelése. Az elmúlt években egy sor régészeti ténnyel (Price et al., 2001; Govedarica, 2004; Manzura, 2005; Keys, 2005; GKE-GA, 2006, 5-40, 82-135) is bizonyítható, hogy világméretekben éreztek, gondolkodtak, cselekedtek, s tetteiknek köszönhetően emelkedtek fel világszerte a civilizációk. Így például Price et al. (2001) bebizonyították, hogy i.e. 5 700-tól nyugatra tíz-húsz fős kis csoportokban vándoroltak ki a Kárpát-medencéből a különlegesen magas tudással rendelkező, a magas kultúrát átadó mágusok. Ugyanakkor Govedarica (2004, lásd alább) és különösen Manzura (2005) bebizonyították, hogy keletre viszont tervszerűen, hatalmas tömegekben telepedtek ki Erdélyből i.e. 5 100-tól kezdve az ottani magas kultúra hordozói, újra és újra több hullámban benépesítve az eurázsiai síkságot. Felmerül a kérdés: miért határozták el, hogy nyugatra csak szórványosan, kis csoportokban, keletre viszont tervszerű újra-visszatelepüléssel vándoroljanak ki a Kárpát-medencéből a magas kultúra hordozói? Úgy gondoljuk, hogy a sok hasonló jelenséggel együtt (lásd pld. GKE-GA, 2006, 149-152) ezek a tények a mágusok tervszerű, átgondolt, az emberiség jövőjének tudatos alakítására irányuló szándékára utalnak.
Arisztotelész szerint a mágusok ,,...azt állítják, hogy a csillagok tűzből állnak; hogy a Hold azért fogy, mert eltakarja a Föld árnyéka; hogy a lélek túléli a halált; hogy az esőt a légkör változásai okozzák; minden más jelenségre fizikai magyarázatot adnak. Ők fektették le a jog alaptörvényeit. Azt állítják, ők találták fel a geometriát, a csillagászatot, az aritmetikát" (Diogenes Laertius, i. sz. 200/1958, Vol. I, 3). Knidoszi Eudoxosz, aki a jelek szerint Platón Akadémiájának vezetője volt Platón távollétében, azt szerette volna, ha a mágusok tanításait a legnemesebb és leghasznosabb filozófiai iskolának ismerik el (Livingstone, 2002). ,,Platón gyakran megemlékezett róla, hogy mind ő, mind Püthagorasz legjobb és legnemesebb tanaikat a mágusoktól tanulták" - írja alexandriai Kelemen ,,Stromata" c. művének I. könyvében, a XV. fejezetben (http://www.thedyinggod.com/chaldeanmagi/sources/clement.html, 2. o.), majd hozzáteszi: a filozófiát az ókori görögök előtti, velük szomszédos népek a világon a leghasznosabb tevékenységnek tartották (http://www.thedyinggod.com/chaldeanmagi/sources/clement.html, 3. o). Ezeket a filozófus népeket nevezték gyakran az ókori görögök barbároknak.

Mágus szavunk eredete és ősjelentése
A ,,mágus" (mag, magas, magától való, magától mozgató, magasztos) szó világszó, kisugárzása az egész világra kiterjed. Innen ered a 'magiszter', rövidebben a 'mester' világszó éppúgy, mint a gazdagságukat jelző 'mágnás', vagy a nagyságot jelentő ,,magna" latin szó. ,,Mag" szavunk nemcsak a terményt jelenti, héjastul, hanem ennek belsejét, csíráját, amely az egésznek lényegét, s mintegy lelkét teszi (Czuczor-Fogarasi, 1867, 4: 25). A magból magától magasra nőtt fa és a nála összehasonlíthatatlanul kisebb mag közötti óriási különbség egyetlen, láthatatlan tényező: a magban rejlő életerő, a mag-erő. Alapvető tény, hogy a magban rejlő életerő messze meghaladja az élettelen anyag képességeit. A magban ott rejlik a magasság, a magas ég. Mag szavunk ős-szó, ,,nagy" szavunk párja, rokona a szanszkrit mah (jelentése: nagy) (u. ott). A magyar nyelvben alapvetően a mássalhangzók a jelentéshordozók. Az ,,n" mássalhangzó ős-jelentése: nő (pl. nő, néni, ana=anya). Ha a ,,ma" ős-szó is a nőiségre, az anyaságra utal (mint a ma-ma szóban), és a ,,g" mássalhangzó ősjelentése ,,ég, egy, agy, ig(az), ig(e), eg(ész)", akkor a ma-g szó az anya-g szó más alakban. Ősjelentése tehát: Anya-Ég, Anya-Agy, Anya-Egész; s itt az Anya maga Természet Anya, a Világegyetem, amelynek lényege a mag-erő, a lélek, az életerő. A mágus szó tövének Anya-Agy értelmezése a magyar nép nevének értelmezéséhez is közelebb visz bennünket. A ,,mag" szó ,,g" hangjának ,,gy" alakja az ,,egy", ,,agy" jelentést adja ebben az összefüggésben. A magyar nép nevének ,,magy" töve így ,,ma-agy", ,,Anya-agy", illetve ,,Anya-Egy", s ez a magyar nép eredeti hivatására utal: a magyar nép az Egy, Természet Anya, a Világegyetem agyközpontja, az emberiség ősnépe, az őstudás népe. Mágus szavunk ősjelentése pedig: a Világegyetem anyagát átható egyetemes életerő kibontakoztatója, az élet felemelője.

A mágusok eredete. Körkép a mágusok által alapított kultúrákról
Hérodotosz (i. e. 440/1989, 1. könyv, 101§, 55.) szerint a mágusok a közép-ázsiai médek egyik törzse. Meuli (1935) viszont felismerte, hogy a látnokok, mágikus tanítók a görögöktől északra lakó szkítáktól mentek a görögökhöz (ld. még Dodds, 1951; magyarul 2002, 115.). A világ egyik legtekintélyesebb értelmező szótára, a húsz kötetes ,,The Oxford English Dictionary" (1989, IX: 202-203) a ,,Magus" címszó alatt ezt írja: “Ókori perzsa papi kaszt tagja, amely az ókori történészek szerint eredetileg egy méd törzsből ered. c1400 Three Kings Cologne 49 Szent Ausztin azt mondta, hogy a mágus szó káldeai nyelven annyi, mint ha azt mondanánk, filozófus [kiemelés - GA]; 1555 WATREMAN Fordle of Facions II. vii K iv b (Perzsiában) a mágusok (azaz a természet titkaiban járatos emberek)" [azaz mai szóval: természettudósok - GA]. A mágusokról pedig (u. ott, IX:202-203): 1614-ben SYLVESTER Bethulias Rescue v. 301 megemlíti, hogy a párthusoknak is voltak mágusaik (u. ott). 1711 Pope, Temp. Fame 97 ,,Ott hol a hosszú szoknyás királyi mágusok állnak, Emelkedik s süllyed zord Zoroaszter varázspálcája" [kiemelés - GA]. A ,,Magian" címszó alatt pedig (u. ott, 202-203): 1861 Goldwin Smith, Lectures in Modern History 61 Nem sokat ér a királyt megtenni a nép vezetőjének, ha egyszer a királyt a mágusok vezetik [kiemelés - GA] 1875 LIGHTFOOT Comm. Coloss. 151 Akkor volt ez... amikor a mágikus rendszer [a természettudományok egységes rendszere, a mágikus világkép - GA] meggyökerezett Kis-Ázsiában; 1877 Outlines Hist. Relig. 165 A mágusok pre-szemita és pre-árja [vagyis a szemita és árja népeknél ősibb - GA] papi törzs voltak Nyugat-Ázsiában". A mai világ talán legtekintélyesebb enciklopédiája, az Encyclopedia Britannica szerint a mágusok a perzsáktól erednek (Enc. Brit. 2007, magician). A perzsák azonban csak az i. u. 9. századtól tűntek fel a történelemben.
A mágusok nemcsak Kis-Ázsiában, illetve Nyugat-Ázsiában voltak jelen, és nemcsak a 9. századtól kezdve. A magyarságnál a mágusok sokkal korábbi nyomaira bukkantunk, közvetlenül az özönvíz utáni korból. A hagyomány szerint a mágikus tudás Nimród révén került be az özönvíz utáni emberiség világörökségébe. ,,A mágikus művészetek Nimródtól erednek" - írta Alexandriai Kelemen ,,Stromata, vagy különböző dolgok" c. művének negyedik kötetében, a 27.-29. fejezetben (http://www.thedyinggod.com/chaldeanmagi/sources/clement.html, 7. o.). A Napvallású szkíták és mágusok ősét, a mitológiai Kust, Nimród ősatyját ,,Nap"-ként tisztelték, Magógnak és mágusnak is nevezték - írja Bryant (1807; idézi Oláh, 1985, 16). A magyar ősvallást őrző Árpád-kori magyarokhoz látogató bizánci és nyugati misszionáriusok a magyar vallás papjait ,,mágusok" néven említették (Dömötör Tekla, 1995, 530.). A 14. századból származó Bécsi Krónika ,,Magos"-ok néven említi a mágusokat (A Magyar Nyelv Történeti-Etimológiai Szótára, 1970, 2: 816.). A Kassai Kódex-ben följegyzett középkori magyar inkvizíciós perek jegyzőkönyvei a magyar vallás papjait mindig ,,mágus"-ként, az öreg főpapokat ,,pontifex magorum" néven illetik (Fehér Mátyás Jenő, 1999, 197.). Természettudományos tények alapján nemrég kimutattuk, hogy legalábbis az i.e. 6. évezredtől az emberiség különlegesen magas tudásának központja a Kárpát-medence volt (Price et al., 2001; Govedarica, 2004; Manzura, 2005; GKE-GA 2006, 13-40, 50-52, 119-120, 183-184). S ha a mágikus világkép visszanyúlik az özönvíz előtti korokba, akkor az emberiség őskultúrája a magyarság révén öröklődött át a vízözön utáni emberiségre.
,,A mágusok voltak jó néhány nagy görög gondolkodó tanítómesterei, mint például Püthagorasz, Démokritosz, Platón" (Gnoli, 1995, Vol. 9, p. 79), akárcsak Empedoklesz és Prótagorasz tanítói (Goldhammer, 1980, 5: 631). Az i.e. 7. évszázad körül ,,egész sor szkíta látnok, mágikus gyógyító, vallási tanító rajzott ki északról, mindegyikük samanisztikus [abban a korban mágusoknak nevezték őket - a szerzők] jegyekkel" (Meuli, 1935). Ez az északi ország, a mágusok központja a görögöktől északra fekvő Kárpát-medence és a Kárpátoktól Koreáig terjedő hatalmas eurázsiai síkság, Közép-Ázsia és Észak-India volt. A mágusok a mai tudósoktól, filozófusoktól és papoktól eltérően évezredeken át egy-egy nagyobb országrészben, tömbszerű tudományos-filozófiai központokban, egységes nemzetségcsaládot alkotva éltek (GKE-GA, 2006, 7Cool. Ők a királyi ,,szkíták", a királyi magyarok népe, a mágusok népe. A mai civilizáció ezt a ma már meghökkentő tényt szűkítően írja le, amikor a mágusok rendjéről, osztályáról, törzséről beszél. Itt nem egy rendről, osztályról, törzsről van szó, hanem egy államalkotó, őstudás-fenntartó népről, amelyik sokezer éven át földrészekre kiterjedő államszervezeteket hozott létre, s tartott fenn, és amely az emberiség őstudásának őrzője.
Az ókor egyetlen papsága sem volt híresebb a mágusoknál (Gnoli, u. ott). ,,A mágusok a Nap-kultusz papi kasztja" (Redards, 1965). Dicinius erdélyi dák mágus (GKE-GA, 2006, 150-151) például az i.e. 1. században ,,csaknem az egész filozófiára kiképezte a gótokat, fizikát, csillagászatot, logikát tanított nekik. Megtanította nekik például, hogy a Nap hányszor nagyobb égitest, mint a Föld" (Iordanes, 2005, 56.). ,,A skandináv-germán ősvallás világában a bevett nézetekkel szemben nem a harcias, háborúskodó, férfias értékek a legszembetűnőbbek, hanem a mágikusak... Odin maga volt a mágus-király mintaképe" (Boyer, 1985, 50). Odin, a skandináv-germán ősvallás főistene, szkíta-magyar mágus volt (GA, 2006, 133-142, 199; GKE-GA, 2006, 38-39; Metcalfe, 1982, I:32). A kelták druidái is mágusok voltak (Pohle, 1911).
A mágusok világszerte központokat létesítettek, s ezek között évezredeken át tartották a kapcsolatot (McKie, 1977, 173-199; Csáji, 2004, 8; Govedarica, 2004, 21; GKE-GA, 152, 194, 196-202). Ilyen mágus-központ lehetett hazánkban Polgár-Csőszhalomnál i.e. 4 800-tól (GKE-GA, 2006, 15-16, 24, 71). Stonehenge építtetője i.e. 2 300 körül magyar-hun mágus volt a Kárpát-medencéből (GKE-GA, 25-29). Országrésznyi mágus-központ volt az ókori médek mágus törzsének földje (a médek országának a neve Indiában: Madra; lásd id. mű, 111, 116, 125. o.), de hasonló mágus-központok léteztek a szkíta pártusok országában, Baktriában, Khorezmben, Egyiptomban. A Hindu Kus hegység és az Oxus folyó (ma: Amu Darja) közti országokat az indiaiak Szakasztán-nak, Szkíta-országnak nevezték, és azt tartották, hogy ott volt az Aranykor. Mágusok készítették fel a perzsa herceget a királyságra, az igazságosságra, bátorságra és önállóságra - és a méd mágusoknak köszönhetik a perzsák politikai és civil intézményeiket is (Gnoli, 1995). A mágusok királyi rangját jelzi az is, hogy a pártusok a mágusokból választják a királyokat (Strabón, kb. i.u. 7/1977, 547), s hogy az ázsiai királyok hadjárataikat nem vezethették a királyok előtt vonuló, s az égből hullott örökké égő tüzet hordozó mágusok nélkül (Ammianus Marcellinus, i. sz. IV. század/1993, 338.). Királyi mágusokról írt Pope 1711-ben (ld. fent), Goldwin Smith pedig arról, hogy a királyt a mágusok irányítják (ld. fent, The Oxford English Dictionary, Magian címszó).
(Folytatjuk)
Másolat
_________________
Jövök, mert így kell hogy legyek
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Hozzászólások megtekintése:   
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Mágikus helyek Időzóna: (GMT +1 óra)
1 / 1 oldal

 
Ugrás:  
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban.
Nem szavazhatsz ebben fórumban.