Keresés 
  
 Gy.I.K.Gy.I.K.   KeresésKeresés   TaglistaTaglista   CsoportokCsoportok   RegisztrációRegisztráció 
 ProfilProfil   Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkeznedPrivát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned   BelépésBelépés 

Az elhízásért a gének felelősek
Ugrás a köv. oldalra: Előző  1, 2
 
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Egészség
Előző téma megtekintése :: Következő téma megtekintése  
Szerző Üzenet
Samantha
Mágus 3.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 14:05
Hozzászólások: 1621

HozzászólásElküldve: 2017. 07. 27. 16:34    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Titusz írta:
Samantha írta:

Pfffff....
Kicsit bővebben nem lehetne? Mi bajod van azzal a hsz-emmel?


Hogy is mondjam...nem erről volt szó...
Mintha azt sugallnád, hogy aki nem érzi jól magát a bőrében, ha valaki önbizalomhiányos, az csak attól lehet, mert előnytelenül öltözködik.
Akkor nem érted azt, hogy én mit írtam az előbb...
_________________
A könyvek mindig csodás birodalmat jelentettek számomra - fehér oldalak, fekete tinta...új világok és új barátok vártak. Amikor először ütök fel egy kötetet, izgatottá tesz a várakozás, hogy vajon hová jutok majd el, és kikkel találkozom benne.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Titusz
Mágus 3.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 7:31
Hozzászólások: 1375

HozzászólásElküldve: 2017. 07. 27. 16:49    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Samantha írta:


Hogy is mondjam...nem erről volt szó...
Mintha azt sugallnád, hogy aki nem érzi jól magát a bőrében, ha valaki önbizalomhiányos, az csak attól lehet, mert előnytelenül öltözködik.
Akkor nem érted azt, hogy én mit írtam az előbb...
NEM ezt írtam...Hanem AZT, hogy sose értettem azt,hogy a nők hogyan lehetnek önbizalomhiányosak...Amikoris pedig tudhatnák hogy "NINCS RONDA NŐ,CSAK ELŐNYTELENÜL ÖLTÖZKÖDŐ"...(Kicsit sarkítva és le egyszerűsítve a dolgot persze...) Gondolom ismered te is a "HAMUPIPŐKE" mesét...Ha megfigyeled,TUDAT ALATT,meg ösztönösen megérezve a lényeget, EZ A MESE is pontosan azt a mondanivalót mutatja be,meg arrol szól,amiröl beszéltem fentebb...Olvasd csak el figyelmesen azt a mesét! Nagyon tanulságos mondanivalóval bír szerintem...
_________________
"Az élet célja a tökéletességre való törekvés. Nem fontos, hogy elérjük a tökélyt, sokkal fontosabb, hogy erre törekedjünk."
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Samantha
Mágus 3.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 14:05
Hozzászólások: 1621

HozzászólásElküldve: 2017. 07. 27. 16:58    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Titusz írta:
Samantha írta:


Hogy is mondjam...nem erről volt szó...
Mintha azt sugallnád, hogy aki nem érzi jól magát a bőrében, ha valaki önbizalomhiányos, az csak attól lehet, mert előnytelenül öltözködik.
Akkor nem érted azt, hogy én mit írtam az előbb...
NEM ezt írtam...Hanem AZT, hogy sose értettem azt,hogy a nők hogyan lehetnek önbizalomhiányosak...Amikoris pedig tudhatnák hogy "NINCS RONDA NŐ,CSAK ELŐNYTELENÜL ÖLTÖZKÖDŐ"...(Kicsit sarkítva és le egyszerűsítve a dolgot persze...) Gondolom ismered te is a "HAMUPIPŐKE" mesét...Ha megfigyeled,TUDAT ALATT,meg ösztönösen megérezve a lényeget, EZ A MESE is pontosan azt a mondanivalót mutatja be,meg arrol szól,amiröl beszéltem fentebb...Olvasd csak el figyelmesen azt a mesét! Nagyon tanulságos mondanivalóval bír szerintem...

Olvastam!
(Meg egy viccet is nemrég , amiben az volt, hogyha a királyfi megfigyelte volna Hamupipőke arcát, akkor hamarabb megtalálta volna...még jó, hogy senki másnak nem volt a környéken akkora lába, mint Hamupipőkének... Laughing Jól van, nem poénkodom el...)

"Egy nő hogyan lehet önbizalomhiányos, ha nem öltözik előnytelenül?" Ezt mondtad, ugye?
Hamupipőke aranyba, ezüstbe öltözött...Attól "csak" vonzóbb lett. Mert igen, az nyilvánvaló, hogyha valaki csinosabban öltözik, csinosabbnak is érzi magát, jobb a fellépése.
De, ezzel együtt nem kap "határtalan" önbizalmat is...
(Benne van a mesében, hogy önbizalommal telt is lett?)
_________________
A könyvek mindig csodás birodalmat jelentettek számomra - fehér oldalak, fekete tinta...új világok és új barátok vártak. Amikor először ütök fel egy kötetet, izgatottá tesz a várakozás, hogy vajon hová jutok majd el, és kikkel találkozom benne.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Titusz
Mágus 3.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 7:31
Hozzászólások: 1375

HozzászólásElküldve: 2017. 07. 29. 10:16    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Samantha írta:

Olvastam!
(Meg egy viccet is nemrég , amiben az volt, hogyha a királyfi megfigyelte volna Hamupipőke arcát, akkor hamarabb megtalálta volna...még jó, hogy senki másnak nem volt a környéken akkora lába, mint Hamupipőkének... Laughing Jól van, nem poénkodom el...)

"Egy nő hogyan lehet önbizalomhiányos, ha nem öltözik előnytelenül?" Ezt mondtad, ugye?
Hamupipőke aranyba, ezüstbe öltözött...Attól "csak" vonzóbb lett. Mert igen, az nyilvánvaló, hogyha valaki csinosabban öltözik, csinosabbnak is érzi magát, jobb a fellépése.
De, ezzel együtt nem kap "határtalan" önbizalmat is...
(Benne van a mesében, hogy önbizalommal telt is lett?)
Amennyire én ismerem a hamupipőke mesét,én úgy tudom,hogy Hamupipőke ÁLARCOSBÁLBA ment el titokban,és ezért nem láthatta az arcát a királyfi...Ez az egyik...A másik meg az,hogy szerinted az új öltözékben "csak" csinosabb lett a mese hősnője...De nem lett nagyobb az önbizalma...Hát persze hogy nem...Mivel csak KIVÉTELES,egyszeri alkalmakra "öltözött ki izgatóan", a napjai döntő részét továbbra is ócska rongyokban töltötte...Nade csak képzelj el egy olyan szitut,amikor Hamupipőke ÁLLANDÓ JELLEGGEL vadító öltözékekben pompázott volna...És ÁLLANDÓAN a férfiak figyelmének a központjában lett volna...EZ ESETBEN sem jött volna meg előbb-utóbb az önbizalma? Szerinted?
_________________
"Az élet célja a tökéletességre való törekvés. Nem fontos, hogy elérjük a tökélyt, sokkal fontosabb, hogy erre törekedjünk."
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Samantha
Mágus 3.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 14:05
Hozzászólások: 1621

HozzászólásElküldve: 2017. 07. 30. 06:38    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Titusz írta:
Amennyire én ismerem a hamupipőke mesét,én úgy tudom,hogy Hamupipőke ÁLARCOSBÁLBA ment el titokban,és ezért nem láthatta az arcát a királyfi...Ez az egyik...A másik meg az,hogy szerinted az új öltözékben "csak" csinosabb lett a mese hősnője...De nem lett nagyobb az önbizalma...Hát persze hogy nem...Mivel csak KIVÉTELES,egyszeri alkalmakra "öltözött ki izgatóan", a napjai döntő részét továbbra is ócska rongyokban töltötte...Nade csak képzelj el egy olyan szitut,amikor Hamupipőke ÁLLANDÓ JELLEGGEL vadító öltözékekben pompázott volna...És ÁLLANDÓAN a férfiak figyelmének a központjában lett volna...EZ ESETBEN sem jött volna meg előbb-utóbb az önbizalma? Szerinted?

Khmmm...
Tudod jól, hogy legalább olyan makacs vagyok, mint Te... Smile
Nem voltam rest, és többféle változatnak utána néztem...SEHOL, SEMELYIK verzióban nem szerepel, hogy ÁLARCOSBÁL lett volna...bál, mulatság...képek, filmfeldolgozások...sehol nincs Hamupipőkén álarc. És HÁROMSZOR ment el a bálba...de mindegy is... Laughing
De tudod mit?
Értem én, (kezdettől fogva) hogy mire akarsz kilyukadni... természetesen igazad van.
Mit szólsz, ha Hamupipőke helyett inkább azt mondom vegyük a My Fair Lady-t (Pygmalion)?
Ott azért jobban látható a "személyiségfejlődés"...(is)
_________________
A könyvek mindig csodás birodalmat jelentettek számomra - fehér oldalak, fekete tinta...új világok és új barátok vártak. Amikor először ütök fel egy kötetet, izgatottá tesz a várakozás, hogy vajon hová jutok majd el, és kikkel találkozom benne.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Titusz
Mágus 3.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 7:31
Hozzászólások: 1375

HozzászólásElküldve: 2017. 07. 30. 10:29    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Samantha írta:

Khmmm...
Tudod jól, hogy legalább olyan makacs vagyok, mint Te... Smile
Nem voltam rest, és többféle változatnak utána néztem...SEHOL, SEMELYIK verzióban nem szerepel, hogy ÁLARCOSBÁL lett volna...bál, mulatság...képek, filmfeldolgozások...sehol nincs Hamupipőkén álarc. És HÁROMSZOR ment el a bálba...de mindegy is... Laughing
De tudod mit?
Értem én, (kezdettől fogva) hogy mire akarsz kilyukadni... természetesen igazad van.
Mit szólsz, ha Hamupipőke helyett inkább azt mondom vegyük a My Fair Lady-t (Pygmalion)?
Ott azért jobban látható a "személyiségfejlődés"...(is)
Az EREDETI mesét is megnézted? Egyedül az számít hogy OTT mi van írva...De ha az eredeti mesében sem ÁLARCOSBÁL szerepel,akkor a mese szerzője nagy bakit ejtett valóban...Az egész történetnek csak úgy volna hitele,ha álarcosbálba járt volna titokban Hamupipőke...De a mondandóm lényege ettöl függetlenül igaz,és örülök neki hogy végül csak beláttad ezt te is...
_________________
"Az élet célja a tökéletességre való törekvés. Nem fontos, hogy elérjük a tökélyt, sokkal fontosabb, hogy erre törekedjünk."
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Samantha
Mágus 3.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 14:05
Hozzászólások: 1621

HozzászólásElküldve: 2017. 07. 30. 10:49    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Titusz írta:
Samantha írta:

Khmmm...
Tudod jól, hogy legalább olyan makacs vagyok, mint Te... Smile
Nem voltam rest, és többféle változatnak utána néztem...SEHOL, SEMELYIK verzióban nem szerepel, hogy ÁLARCOSBÁL lett volna...bál, mulatság...képek, filmfeldolgozások...sehol nincs Hamupipőkén álarc. És HÁROMSZOR ment el a bálba...de mindegy is... Laughing
De tudod mit?
Értem én, (kezdettől fogva) hogy mire akarsz kilyukadni... természetesen igazad van.
Mit szólsz, ha Hamupipőke helyett inkább azt mondom vegyük a My Fair Lady-t (Pygmalion)?
Ott azért jobban látható a "személyiségfejlődés"...(is)
Az EREDETI mesét is megnézted? Egyedül az számít hogy OTT mi van írva...De ha az eredeti mesében sem ÁLARCOSBÁL szerepel,akkor a mese szerzője nagy bakit ejtett valóban...Az egész történetnek csak úgy volna hitele,ha álarcosbálba járt volna titokban Hamupipőke...De a mondandóm lényege ettöl függetlenül igaz,és örülök neki hogy végül csak beláttad ezt te is...


A KEDVEDÉRT mindent felkutattam. Állítólag a Grimm mese az eredeti, eszerint is:
"...Abban az időben az ország királyfia nagy ünnepséget rendezett. Három egész napra szólt a vigasság. Meghívták rá az ország minden szép lányát, hogy a királyfi közülük válasszon magának feleséget..."

"...a mogyorófa madara ledobott neki egy aranyos-ezüstös ruhát meg egy pár ezüsthímes selyemtopánkát..."

"...Hamupipőke gyorsan felöltözködött, és elment a mulatságba. A palotában már javában állt a bál, sürgött-forgott a sok vendég. Ott páváskodott a mostohaanyja meg a két mostohatestvére is. Nem ismerték meg, azt hitték, valamiféle idegen királylány. Eszükbe se jutott, hogy a gyönyörű, aranyruhás lány Hamupipőke lehet... "

(Forrás:mesetár.e-oldal.hu)

De a mondandód tekintetében ez lényegtelen. Nálad a pont.
_________________
A könyvek mindig csodás birodalmat jelentettek számomra - fehér oldalak, fekete tinta...új világok és új barátok vártak. Amikor először ütök fel egy kötetet, izgatottá tesz a várakozás, hogy vajon hová jutok majd el, és kikkel találkozom benne.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
hangya
hangya


Csatlakozott: 2005.04.18. Hétfő 7:51
Hozzászólások: 9586
Tartózkodási hely: itt vagyok

HozzászólásElküldve: 2017. 07. 30. 18:54    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Titusz írta:
Amennyire én ismerem a hamupipőke mesét,én úgy tudom,hogy Hamupipőke ÁLARCOSBÁLBA ment el titokban,és ezért nem láthatta az arcát a királyfi...Ez az egyik...A másik meg az,hogy szerinted az új öltözékben "csak" csinosabb lett a mese hősnője...De nem lett nagyobb az önbizalma...Hát persze hogy nem...Mivel csak KIVÉTELES,egyszeri alkalmakra "öltözött ki izgatóan", a napjai döntő részét továbbra is ócska rongyokban töltötte...Nade csak képzelj el egy olyan szitut,amikor Hamupipőke ÁLLANDÓ JELLEGGEL vadító öltözékekben pompázott volna...És ÁLLANDÓAN a férfiak figyelmének a központjában lett volna...EZ ESETBEN sem jött volna meg előbb-utóbb az önbizalma? Szerinted?

Olvasom a vitátokat és egy egészen más vonatkozás jutott eszembe.
Ha az ember folyamatosan szakadt, rossz ruhákban jár, és egyszer valamilyen okból egyszer kiöltözik elegáns ruhába és gyönyörűen, akkor úgy érzi magát, mint majom a köszörűkövön. Másként kell mozogni egy házimunkához való ruhában, mint egy uszályos, kivágott báliban. A cipőről nem is beszélve. egy passzos, magas sarkú báli cipőben az ember furán lépdel, ha kitaposott, lapos cipőhöz szokott. Szóval az ilyen hirtelen kiöltözés , kigyönyörítés nem növeli az ember önbizalmát, hanem inkább csökkenti.

Az arcról felismerés témáról. Az ember sok olyan riporttal találkozik magazinokban, amik arról szólnak, hogy egy előnytelenül öltöző, fésülködő lánykát felöltöztetnek, kifrizéroznak, kisminkelnek hozzáértők. Az előtte - utána képeket nézve, ember legyen a talpán, aki könnyen felismeri az átalakított leánykát.
_________________
Tudom, hogy hiszem.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Yahoo Messenger MSN Messenger
Samantha
Mágus 3.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 14:05
Hozzászólások: 1621

HozzászólásElküldve: 2017. 07. 30. 19:16    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

hangya írta:
Titusz írta:
Amennyire én ismerem a hamupipőke mesét,én úgy tudom,hogy Hamupipőke ÁLARCOSBÁLBA ment el titokban,és ezért nem láthatta az arcát a királyfi...Ez az egyik...A másik meg az,hogy szerinted az új öltözékben "csak" csinosabb lett a mese hősnője...De nem lett nagyobb az önbizalma...Hát persze hogy nem...Mivel csak KIVÉTELES,egyszeri alkalmakra "öltözött ki izgatóan", a napjai döntő részét továbbra is ócska rongyokban töltötte...Nade csak képzelj el egy olyan szitut,amikor Hamupipőke ÁLLANDÓ JELLEGGEL vadító öltözékekben pompázott volna...És ÁLLANDÓAN a férfiak figyelmének a központjában lett volna...EZ ESETBEN sem jött volna meg előbb-utóbb az önbizalma? Szerinted?

Olvasom a vitátokat és egy egészen más vonatkozás jutott eszembe.
Ha az ember folyamatosan szakadt, rossz ruhákban jár, és egyszer valamilyen okból egyszer kiöltözik elegáns ruhába és gyönyörűen, akkor úgy érzi magát, mint majom a köszörűkövön. Másként kell mozogni egy házimunkához való ruhában, mint egy uszályos, kivágott báliban. A cipőről nem is beszélve. egy passzos, magas sarkú báli cipőben az ember furán lépdel, ha kitaposott, lapos cipőhöz szokott. Szóval az ilyen hirtelen kiöltözés , kigyönyörítés nem növeli az ember önbizalmát, hanem inkább csökkenti.

Az arcról felismerés témáról. Az ember sok olyan riporttal találkozik magazinokban, amik arról szólnak, hogy egy előnytelenül öltöző, fésülködő lánykát felöltöztetnek, kifrizéroznak, kisminkelnek hozzáértők. Az előtte - utána képeket nézve, ember legyen a talpán, aki könnyen felismeri az átalakított leánykát.


Na, erről ennyit!
Pedig már azt hittem, pontot tehetünk a vita végére!!!
Laughing Laughing Laughing
Óh, hát akkor ezért kellene "lecserélni" a Hamupipőke mesét My Fair Lady történetére.
(Persze mindig lehet ellenérvet találni. Hamupipőke gazdag családból származott, "eredetileg" még megkapta a kellő jó nevelést, csak miután az édesanyja meghalt, a mostohája és a mostohatestvérei: "Elvették a szép ruháját, ócska szürke szoknyát, nehéz facipőt adtak rá, és kikergették a konyhába." El is akart menni a bálba, tehát miután újra szép ruhát kapott, visszatért az önbizalma is. Smile Wink )
_________________
A könyvek mindig csodás birodalmat jelentettek számomra - fehér oldalak, fekete tinta...új világok és új barátok vártak. Amikor először ütök fel egy kötetet, izgatottá tesz a várakozás, hogy vajon hová jutok majd el, és kikkel találkozom benne.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Titusz
Mágus 3.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 7:31
Hozzászólások: 1375

HozzászólásElküldve: 2017. 08. 08. 17:05    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

hangya írta:

Olvasom a vitátokat és egy egészen más vonatkozás jutott eszembe.
Ha az ember folyamatosan szakadt, rossz ruhákban jár, és egyszer valamilyen okból egyszer kiöltözik elegáns ruhába és gyönyörűen, akkor úgy érzi magát, mint majom a köszörűkövön. Másként kell mozogni egy házimunkához való ruhában, mint egy uszályos, kivágott báliban. A cipőről nem is beszélve. egy passzos, magas sarkú báli cipőben az ember furán lépdel, ha kitaposott, lapos cipőhöz szokott. Szóval az ilyen hirtelen kiöltözés , kigyönyörítés nem növeli az ember önbizalmát, hanem inkább csökkenti.

Az arcról felismerés témáról. Az ember sok olyan riporttal találkozik magazinokban, amik arról szólnak, hogy egy előnytelenül öltöző, fésülködő lánykát felöltöztetnek, kifrizéroznak, kisminkelnek hozzáértők. Az előtte - utána képeket nézve, ember legyen a talpán, aki könnyen felismeri az átalakított leánykát.
Mondjuk én nem vagyok nő, és nem ismerhetem az "elegáns kiöltözés" okozta gyakorlati problémák mibenlétét,de azért furcsálnám azt,ha valóban az a forgatókönyv állna fenn ilyen esetekben, amiröl írtál most, Hangya...Lehet hogy KEZDETBEN minden nő kicsit bizonytalanul mozogna a szép,elegáns ruhákban, de azért szerintem megvan a nőknek mindig a veleszületett képességük arra,hogy túltegyék magukat a kezdeti bizonytalankodáson...ÖSZTÖNÖS ÉRZÉKÜK van ehhez szerintem...A nőknél ugyanis amióta világ a világ mindigis életbevágó dolog volt az,hogy LEGYEN ÉRZÉKÜK A MAGAMUTOGATÁSRA...De fogalmazhatunk úgy is,hogy náluk "élet-halál" kérdés volt az mindig,hogy érzékük legyen az önmutogatásra...Emlékszem arra a mai napig is, hogy pl. a legnagyobbik lányom hogy meg volt magával elégedve, amikor ELŐSZÖR öltözött ki igazábol az életében...(Egy esküvőre mentünk vendégségbe, és ez alkalombol öltözött fel ELEGÁNSAN...) Vagy 12 éves volt ekkoriban, de csakúgy sugárzott a büszkeségtöl, és elégedettségtöl, hogy magassarkuban,és nejlonharisnyában mutogathatja majd magát a lakodalomban... Az első dolga volt öltözködés után, hogy még a tükörnél körbeforgott nagy büszkén a fiam előtt, és külön a figyelmébe ajánlotta azt a tényt, hogy "harisnyában" van, úgy nézzen rá a fiam...Pedig akkor volt életében először rajta magassarku,meg nejlonharisnya...Aztán mégis amikor kiléptünk a kapun,úgy lépkedett nagy megelégedetten mint egy páva...Hát akkor most erre a történetre mit mondanál Hangya? Pedig ez így volt valóban,nem én találtam ki...
_________________
"Az élet célja a tökéletességre való törekvés. Nem fontos, hogy elérjük a tökélyt, sokkal fontosabb, hogy erre törekedjünk."
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
hangya
hangya


Csatlakozott: 2005.04.18. Hétfő 7:51
Hozzászólások: 9586
Tartózkodási hely: itt vagyok

HozzászólásElküldve: 2017. 08. 08. 18:51    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Titusz írta:
Mondjuk én nem vagyok nő, és nem ismerhetem az "elegáns kiöltözés" okozta gyakorlati problémák mibenlétét,de azért furcsálnám azt,ha valóban az a forgatókönyv állna fenn ilyen esetekben, amiröl írtál most, Hangya...Lehet hogy KEZDETBEN minden nő kicsit bizonytalanul mozogna a szép,elegáns ruhákban, de azért szerintem megvan a nőknek mindig a veleszületett képességük arra,hogy túltegyék magukat a kezdeti bizonytalankodáson...ÖSZTÖNÖS ÉRZÉKÜK van ehhez szerintem...A nőknél ugyanis amióta világ a világ mindigis életbevágó dolog volt az,hogy LEGYEN ÉRZÉKÜK A MAGAMUTOGATÁSRA...De fogalmazhatunk úgy is,hogy náluk "élet-halál" kérdés volt az mindig,hogy érzékük legyen az önmutogatásra...Emlékszem arra a mai napig is, hogy pl. a legnagyobbik lányom hogy meg volt magával elégedve, amikor ELŐSZÖR öltözött ki igazábol az életében...(Egy esküvőre mentünk vendégségbe, és ez alkalombol öltözött fel ELEGÁNSAN...) Vagy 12 éves volt ekkoriban, de csakúgy sugárzott a büszkeségtöl, és elégedettségtöl, hogy magassarkuban,és nejlonharisnyában mutogathatja majd magát a lakodalomban... Az első dolga volt öltözködés után, hogy még a tükörnél körbeforgott nagy büszkén a fiam előtt, és külön a figyelmébe ajánlotta azt a tényt, hogy "harisnyában" van, úgy nézzen rá a fiam...Pedig akkor volt életében először rajta magassarku,meg nejlonharisnya...Aztán mégis amikor kiléptünk a kapun,úgy lépkedett nagy megelégedetten mint egy páva...Hát akkor most erre a történetre mit mondanál Hangya? Pedig ez így volt valóban,nem én találtam ki...

Aranyos lehetett a lányod, és biztos vagyok benne, apai szíved repesett a büszkeségtől, amikor ránéztél. Smile
Csodálom azt a képességét, hogy magas sarkú cipőben azonnal tudott mozogni. Ugyanis egészen másként kell az ember lábát rakosgatni.Másként oszlik el a súly az ember lábfején. Emlékszem, az első magassarkú cipőmben eleinte otthon gyakoroltam, majd kimerészkedtem az utcára és kicsiben múlt, hogy esés nélkül megúsztam a kalandot. Persze én is nagyon lelkesen gyakoroltam, hiszen a cipő belépő volt a felnőttek világába. De elsőre elindulni benne egy hosszú programra... elismerésem az ifjú hölgynek!

A dolog másik oldala, amivel magam találkoztam, hogy az embernek nem megfelelően, vagy nem szokásosan öltözve "out of place" érzése van. Női képességek, meg egyéb férfiúi észjárásos leírások ellenére maradok a magam részéről a majom a köszörűkövön hasonlatnál.

Nem egyedül vagyok így ezzel. Bátorítottam olyan ifjú hölgyet, aki farmer-edzőcipő szokásos öltözék után délutáni ruhában, hozzáillő cipőben érezte magát furcsán. És nincs mit tagadni, az egész mozgása nadrág és edzőcipő után kiáltott. Azzal együtt, hogy a ruha illett rá, a szabása jó volt, a színei illettek a viselőjéhez. Csak szokatlan volt. Az egész gyerek görcsössé vált, minden bátorítás ellenére.
_________________
Tudom, hogy hiszem.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Yahoo Messenger MSN Messenger
Titusz
Mágus 3.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 7:31
Hozzászólások: 1375

HozzászólásElküldve: 2017. 08. 12. 08:42    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

hangya írta:

Aranyos lehetett a lányod, és biztos vagyok benne, apai szíved repesett a büszkeségtől, amikor ránéztél. Smile
Csodálom azt a képességét, hogy magas sarkú cipőben azonnal tudott mozogni. Ugyanis egészen másként kell az ember lábát rakosgatni.Másként oszlik el a súly az ember lábfején. Emlékszem, az első magassarkú cipőmben eleinte otthon gyakoroltam, majd kimerészkedtem az utcára és kicsiben múlt, hogy esés nélkül megúsztam a kalandot. Persze én is nagyon lelkesen gyakoroltam, hiszen a cipő belépő volt a felnőttek világába. De elsőre elindulni benne egy hosszú programra... elismerésem az ifjú hölgynek!

A dolog másik oldala, amivel magam találkoztam, hogy az embernek nem megfelelően, vagy nem szokásosan öltözve "out of place" érzése van. Női képességek, meg egyéb férfiúi észjárásos leírások ellenére maradok a magam részéről a majom a köszörűkövön hasonlatnál.

Nem egyedül vagyok így ezzel. Bátorítottam olyan ifjú hölgyet, aki farmer-edzőcipő szokásos öltözék után délutáni ruhában, hozzáillő cipőben érezte magát furcsán. És nincs mit tagadni, az egész mozgása nadrág és edzőcipő után kiáltott. Azzal együtt, hogy a ruha illett rá, a szabása jó volt, a színei illettek a viselőjéhez. Csak szokatlan volt. Az egész gyerek görcsössé vált, minden bátorítás ellenére.
Ja...Aranyos volt a lányom valóban,és jól is nézett ki abban az öltözetben...De persze amit írtam fentebb,az valszeg a dolgok sarkítása és leegyszerűsítése volt,ugyanis azt azért énsem tételeztem fel sohasem, hogy a lányom a méretére PONT MEGFELELŐ ruhát,cipőt,és harisnyát az indulás előtti félórában találta elő valahonnan...A nőket ismerve gondolom már hetekkel az indulás előtt beszerezték a kellékeket, és néhányszor fel is próbálta a lányom a holmikat az anyja irányításával,csak gondolom a dolgoknak ezen része engem nem érdekelt,meg nem is figyeltem...Én már csak a VÉGEREDMÉNYT láttam indulás előtt...De az írásom lényege továbbra is áll szerintem...Miszerint NORMÁLIS ESETBEN minden valamire való nőben meg kell hogy legyen a KÉZSÉG,ÉS KÉPESSÉG a "magamutogatásra",és a saját maga "eladására"...Mondom:A nők esetében ennek időtlen-idők óta "élethalál" kérdése van,mivel a férfiak LEGFŐKÉPPEN UGYE A SZEMÜK UTÁN SZOKTAK MENNI MINDIG...Időtlen idők óta...(Az persze már egészen más téma,hogy manapság már a mai nők nagyrésze is pont úgy alkalmatlan a "nőszerepre",mint ahogy a férfiak a "férfiszerepre"...Csak ugye az ELŐBBI VARIÁCIÓ jóval kissebb publicitást szokott kapni,mint az utóbbi változat...Pedig itt is megvan az ÖRÖK IDŐKRE ÉRVÉNYES EGYENLET:"A nők minden korban pont annyira "nők",mint amennyire a férfiak "férfiak"...És a férfiak minden korban pont annyira "férfiak",mint amennyire a nők, a"nők"...Szóval igazábol szerintem egyik nem sem igen vethet semmit sem a másik szemére, de mindezek ellenére mégis a köztudatban örökösen csak az van ugye, hogy "ezek a mai férfiak"...Holott valójában a nők sem jobbak a deákné vásznánál úgy álltalában...Szóval ne haragudj meg Hangya,de én továbbra is azt mondom,hogy egy igazi NŐ egyszerűen NEM ÉREZHETI MAGÁT SOHASEM feszélyetetten,ha csinosan ki van öltözve...Még akkor sem,ha először van rajta báli ruha...
_________________
"Az élet célja a tökéletességre való törekvés. Nem fontos, hogy elérjük a tökélyt, sokkal fontosabb, hogy erre törekedjünk."
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Samantha
Mágus 3.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 14:05
Hozzászólások: 1621

HozzászólásElküldve: 2017. 08. 12. 08:59    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Titusz írta:
a nőknek mindig a veleszületett képességük arra,hogy túltegyék magukat a kezdeti bizonytalankodáson...ÖSZTÖNÖS ÉRZÉKÜK van ehhez szerintem...A nőknél ugyanis amióta világ a világ mindigis életbevágó dolog volt az,hogy LEGYEN ÉRZÉKÜK A MAGAMUTOGATÁSRA...

hangya írta:
Bátorítottam olyan ifjú hölgyet, aki farmer-edzőcipő szokásos öltözék után délutáni ruhában, hozzáillő cipőben érezte magát furcsán. És nincs mit tagadni, az egész mozgása nadrág és edzőcipő után kiáltott. Azzal együtt, hogy a ruha illett rá, a szabása jó volt, a színei illettek a viselőjéhez. Csak szokatlan volt. Az egész gyerek görcsössé vált, minden bátorítás ellenére.

Van példa erre is, arra is. Szerintem ezt is embere válogatja. Én is azt mondanám, hogy a nőknél ez "ösztönös", de mégsem, hisz van akiben alapból megvan ez, van akiben nincs. Típusfüggő. És nyilván tanulható is, de aki nem érzi jól magát csinos ruhában gyerekként, az lehet később sem fogja. Nekem is van hölgy ismerősöm, aki csakis sportosan öltözködik , és azt mondja mindig is utálta a csinos ruhákat, "nem érzi jól magát benne". Egyszer valami történt vele és vett magának egy nőies"ruhát"...másnap vissza vitte a boltba hogy "az nem Ő". Ilyen is van.

Nekem Anyukám mesélte, hogy én mindig nagyon csajos voltam, csak igazán kislányos ruhákban éreztem jól magam már az oviban is. Állítólag két és fél éves voltam, rajtam hófehér ruhácska, hófehér harisnyácska, fehér cipő volt - valami vendégségben voltunk - és ő azt látta, hogy ülök a földön a szőnyegen és nagyon piszkálok valamit a szoknyámon már percek óta. Megnézte, volt rajta egy pici pötty, azt akartam leszedni, és el kezdtem pityeregni, amikor nem sikerült. Azt mondta, az ott van, biztos leettem, majd kimossa. Erre bólogatva el kezdtem levenni a ruhácskát. Visszahúzta rám, hogy ne vegyem le (mégiscsak vendégségben voltunk) Ekkor el kezdtem sírni, és mutogattam a pöttyre (beszélni még nem tudtam). Próbált vígasztalni, de mit sem ért, egyre jobban sírtam. Kénytelen volt levenni rólam a ruhát (nyilván volt nálunk váltóruha) egy apró pötty miatt.
És állítólag, mikor legközelebb - napok múltán, kimosva - újra rám adta azt a ruhát, "gyanakodva" el kezdtem keresni rajta a pöttyöt és megnyugodtam, amikor nem találtam.

Aztán 6 éves voltam, amikor voltam egy nagy lagzin. Magassarkú cipőm még -nyilván - nem volt, de emlékszem, hogy mennyire büszke voltam én is a szép ruhámra. Azelőtt sosem volt ilyen szép. Első koszorúslány voltam, az ifjú párt vezettük fel, vonultunk végig a falun, és nem csak a fényképek miatt emlékszem az eseményre.
Aztán 14-15 évesen már tudatosan választottam a "nagylányos" magassarkút. Nem emlékszem, hogy mennyire okozott nehézséget a viselése...bele kellett tanulni, persze, de élveztem. És saját nagylányomon is hasonló viselkedést látok. Pici korától kezdve élvezte, ha ruhákat kellett próbálni, imádott hajat mosni, mert attól még szebb lesz. (Sok más gyerek utálja mindkettőt.) 13 évesen kérte, hogy a kinőtt ünneplő cipője helyett lehessen a következő magas sarkú. Már repdesett az örömtől, amikor indultunk vásárolni. Megmontam, hogy X összeg alatt, de rendben ő választhat. Azért én valami átmenetet gondoltam még, ajánlgattam is neki az üzletben ezt, meg amazt, de ő "azt, a magasabb sarkút szeretné, mert az szebb". (Tényleg szebb volt, na! Nőcisebb!!!)
Persze, persze, én is láttam, csak ugye anyai szívem próbálta a saját nőiességemet is felülbírálni: "Persze, hogy szebb, de nem fog tudni járni benne, kitöri a bokáját, kitöri a nyakát...' De láttam, hogy az a cipő számára szerelem volt első látásra, és "belebetegedett" volna, ha nem kapja meg. Szinte már az üzletből abban akart hazamenni, de arra nemet mondtam, (hogyne, hogy kitörd a nyakadat!!!) mondtam "gyakoroljon" benne kicsit. Otthon aztán le nem lehetett volna szedni a lábáról. Kilométereket letipegett benne, illegett-billegett, az összes ruhájával felpróbálta, divatbemutatót tartott...
_________________
A könyvek mindig csodás birodalmat jelentettek számomra - fehér oldalak, fekete tinta...új világok és új barátok vártak. Amikor először ütök fel egy kötetet, izgatottá tesz a várakozás, hogy vajon hová jutok majd el, és kikkel találkozom benne.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Titusz
Mágus 3.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 7:31
Hozzászólások: 1375

HozzászólásElküldve: 2017. 08. 12. 09:25    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Samantha írta:

Van példa erre is, arra is. Szerintem ezt is embere válogatja. Én is azt mondanám, hogy a nőknél ez "ösztönös", de mégsem, hisz van akiben alapból megvan ez, van akiben nincs. Típusfüggő. És nyilván tanulható is, de aki nem érzi jól magát csinos ruhában gyerekként, az lehet később sem fogja. Nekem is van hölgy ismerősöm, aki csakis sportosan öltözködik , és azt mondja mindig is utálta a csinos ruhákat, "nem érzi jól magát benne". Egyszer valami történt vele és vett magának egy nőies"ruhát"...másnap vissza vitte a boltba hogy "az nem Ő". Ilyen is van.

Nekem Anyukám mesélte, hogy én mindig nagyon csajos voltam, csak igazán kislányos ruhákban éreztem jól magam már az oviban is. Állítólag két és fél éves voltam, rajtam hófehér ruhácska, hófehér harisnyácska, fehér cipő volt - valami vendégségben voltunk - és ő azt látta, hogy ülök a földön a szőnyegen és nagyon piszkálok valamit a szoknyámon már percek óta. Megnézte, volt rajta egy pici pötty, azt akartam leszedni, és el kezdtem pityeregni, amikor nem sikerült. Azt mondta, az ott van, biztos leettem, majd kimossa. Erre bólogatva el kezdtem levenni a ruhácskát. Visszahúzta rám, hogy ne vegyem le (mégiscsak vendégségben voltunk) Ekkor el kezdtem sírni, és mutogattam a pöttyre (beszélni még nem tudtam). Próbált vígasztalni, de mit sem ért, egyre jobban sírtam. Kénytelen volt levenni rólam a ruhát (nyilván volt nálunk váltóruha) egy apró pötty miatt.
És állítólag, mikor legközelebb - napok múltán, kimosva - újra rám adta azt a ruhát, "gyanakodva" el kezdtem keresni rajta a pöttyöt és megnyugodtam, amikor nem találtam.

Aztán 6 éves voltam, amikor voltam egy nagy lagzin. Magassarkú cipőm még -nyilván - nem volt, de emlékszem, hogy mennyire büszke voltam én is a szép ruhámra. Azelőtt sosem volt ilyen szép. Első koszorúslány voltam, az ifjú párt vezettük fel, vonultunk végig a falun, és nem csak a fényképek miatt emlékszem az eseményre.
Aztán 14-15 évesen már tudatosan választottam a "nagylányos" magassarkút. Nem emlékszem, hogy mennyire okozott nehézséget a viselése...bele kellett tanulni, persze, de élveztem. És saját nagylányomon is hasonló viselkedést látok. Pici korától kezdve élvezte, ha ruhákat kellett próbálni, imádott hajat mosni, mert attól még szebb lesz. (Sok más gyerek utálja mindkettőt.) 13 évesen kérte, hogy a kinőtt ünneplő cipője helyett lehessen a következő magas sarkú. Már repdesett az örömtől, amikor indultunk vásárolni. Megmontam, hogy X összeg alatt, de rendben ő választhat. Azért én valami átmenetet gondoltam még, ajánlgattam is neki az üzletben ezt, meg amazt, de ő "azt, a magasabb sarkút szeretné, mert az szebb". (Tényleg szebb volt, na! Nőcisebb!!!)
Persze, persze, én is láttam, csak ugye anyai szívem próbálta a saját nőiességemet is felülbírálni: "Persze, hogy szebb, de nem fog tudni járni benne, kitöri a bokáját, kitöri a nyakát...' De láttam, hogy az a cipő számára szerelem volt első látásra, és "belebetegedett" volna, ha nem kapja meg. Szinte már az üzletből abban akart hazamenni, de arra nemet mondtam, (hogyne, hogy kitörd a nyakadat!!!) mondtam "gyakoroljon" benne kicsit. Otthon aztán le nem lehetett volna szedni a lábáról. Kilométereket letipegett benne, illegett-billegett, az összes ruhájával felpróbálta, divatbemutatót tartott...
Na...Hát erröl beszéltem énis...Pontosan erröl...A hsz-ed első felében szereplő nőcit én igazábol nemis nevezném "nőnek"...Mondjuk jó-jó...Demokrácia van meg minden, SAJÁT MAGÁT MINDENKI ANNAK TARTJA AMINEK AKARJA,de hogy ÉN kit minek tartok AZ MEG MÁR UGYE AZ ÉN JOGOM...Szóval ismerős az álltalad leírt "nőtípus",láttam már énis sok ilyet az idők során...Uniszex öltözködés,halászgatyók,farmerek,stb,stb,aztán képes az ilyen még egy diszkóba is elmenni farmerben,meg tornacipőben,mert egy "férfivadító" öltözékben "ő nemis ő volna"...Hát...Ezzel sincs semmi gond,max. én személy szerint az ilyen "nőket" soha szóra sem méltattam,és csak keresztülnéztem rajtuk,és inkább a nőies kinézetü hölgyekre nyaltam a számat, meg pazaroltam a DNS-emet,aztán ennyi...Részemröl az uniszex "nők" ügye ennyivel el is volt intézve mindig...Szóval nincs itt semmi gond senkivel sem,csak az a lényeg mindig,hogy MINDENKI TALÁLJA MEG A NEKI MEGFELELŐ KATEGÓRIÁT a másik nem kapcsán,és erre MINDENKÉPPEN TÖREKEDJEN IS MINDENKI, mert ahogy megfigyeltem már a világban,az emberek un."boldogságindexe" kb. 70-80%-ban az illetők PÁRKAPCSOLATI VISZONYAIN múlik...Nem pedig a pénz,meg az anyagi javak meglétén...Bármennyire is ez utóbbit akarja elhitetni az emberekkel ez a mai "kapitalista" berendezkedésü rendszer,és médiavilág...
_________________
"Az élet célja a tökéletességre való törekvés. Nem fontos, hogy elérjük a tökélyt, sokkal fontosabb, hogy erre törekedjünk."
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Hozzászólások megtekintése:   
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Egészség Időzóna: (GMT +1 óra)
Ugrás a köv. oldalra: Előző  1, 2
2 / 2 oldal

 
Ugrás:  
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban.
Nem szavazhatsz ebben fórumban.