Keresés 
  
 Gy.I.K.Gy.I.K.   KeresésKeresés   TaglistaTaglista   CsoportokCsoportok   RegisztrációRegisztráció 
 ProfilProfil   Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkeznedPrivát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned   BelépésBelépés 

Írjátok le, ami először eszetekbe jut! Mindegy, mi! 20.
Ugrás a köv. oldalra: Előző  1, 2, 3 ... 22, 23, 24 ... 29, 30, 31  Következő
 
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Lélekemelő
Előző téma megtekintése :: Következő téma megtekintése  
Szerző Üzenet
Samantha
Mágus 2.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 14:05
Hozzászólások: 2223

HozzászólásElküldve: 2019. 08. 11. 14:03    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Titusz írta:
Há akkor meg hogy van? Gyorsan írd meg a lényeget,mert mindjárt lépnem kell mára...

Pont mivel sejtettem, hogy nem leszel itt órákig, és nem írom le annyi idő alatt még itt vagy, meg nekem sincs most időm esszét írni, nem is álltam neki kifejteni.

A nevető szmájli jelzi, hogy érdekes, vicces kérés, de nincs ellenemre, és ismerhetsz, hogy ezt nem fogom két mondatban elintézni, még ha fikció, akkor sem.

A pironkodó szmájli meg utalhat sokmindenre. Akár arra is, hogy meglepő és kicsit zavarba ejtő a kérés, akár arra is, hogy ez egy nyílt fórum, és ki van téve a 18-as karika.

Ha visszanézel estefelé, bővebb választ találsz.
_________________
A könyvek mindig csodás birodalmat jelentettek számomra - fehér oldalak, fekete tinta...új világok és új barátok vártak. Amikor először ütök fel egy kötetet, izgatottá tesz a várakozás, hogy vajon hová jutok majd el, és kikkel találkozom benne.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Titusz
Mágus 2.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 7:31
Hozzászólások: 2022

HozzászólásElküldve: 2019. 08. 11. 14:17    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Rendben...Estefelé benézek majd még ide, de csak annyira,hogy elolvassam majd az alternatív valóságod részletes kifejtését...Szalonképesen ki lehet szerintem írni mindent, hogy mit vettél volna fel az alkalomra,hova,és mikorra beszélted volna meg a találkozót, merre járkáltunk volna,miket csináltunk volna,meg legfőképpen milyen viselkedést néztél volna ki,vagy vártál volna el tőlem...Ha kész lesz az írásod,holnap majd konkrétan is reagálok majd rá...De most akkor léptem mára...Szia.
_________________
"Az élet célja a tökéletességre való törekvés. Nem fontos, hogy elérjük a tökélyt, sokkal fontosabb, hogy erre törekedjünk."
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Samantha
Mágus 2.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 14:05
Hozzászólások: 2223

HozzászólásElküldve: 2019. 08. 11. 17:44    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Szóval:

Te megkérdezted: "Nincs kedved valamelyik nap konkrétan is találkozni velem? Mondjuk elmehetnénk együtt sétálni valahova"...

Átfutott az agyamon, hogy most is épp konkrétan találkozunk, de nem akartam egyből elővenni az ironikus stílusomat, így erre én azt mondtam":Hogyne, szívesen, Te mikor érsz rá? Nekem délutánonként bármelyik nap jó, mert ugyan alapból suliba járok, és most nyári szünet van, de dolgozom, ha valamelyik nap munka után jó neked, akkor találkozzunk!"
Megmondtad a neved, megkérdezted, mi az én nevem, milyen suliba járok - szokás szerint, mint bárki, ezen te is meglepődtél.
Jött a metró, gyorsan megállapítottuk, hogy nem kell kapkodnunk, mert 3 megállót megyünk közösen, úgyhogy az alatt meg tudjuk beszélni a részleteket. Elkönyveltem, hogy udvarias vagy, hisz előreengedtél a metróba. Közben nyertem kis időt, gondolkoztam, hol és mikor is találkozhatnánk. Megkérdeztem, hogy ismerős vagy-e Pesten, mondtad, hogy itt a környéken meg a Nyugati környékén úgy-ahogy, mire én megkérdeztem, hogy a Ligetbe, vagy a Margitszigetre szeretnél-e menni inkább, vagy tudsz-e más helyet ahová szeretnél menni. Azt mondtad rám bízod, így azt mondtam hogy akkor találkozzunk holnap 14:00-kor, vagy szombaton ugyanekkor a Nyugatiban Skála Metrónal a forgó óránál, és majd meglátjuk, hogy alakul. Aznap kedd volt. Azt mondtad, neked mindegy, ráérsz mindkét nap, de ha lehet, legyen inkább holnap, és mondjam meg, hogy mit tervezek, mert nem igazán szereted a meglepetéseket, szeretsz dolgokat előre letisztázni.
(Ebből megállapítottam, hogy nem sokat laca-facázol, és elég határozott elképzeléseid vannak úgy általában.) Folyamatosan azt éreztem, hogy legszívesebben ott a metrón kihamoznál a ruháimból, egyszer el is mosolyodtam, ahogy láttam, hogy alig bírod levenni a combjaimról a szemed, még meg is kérdezted, hogy miért mosolygok...de hát csak örültem a hatásnak...pedig nem is voltam extrán felöltözve, munkából mentem haza.

Eddig rendben?

Folytatás következik...
_________________
A könyvek mindig csodás birodalmat jelentettek számomra - fehér oldalak, fekete tinta...új világok és új barátok vártak. Amikor először ütök fel egy kötetet, izgatottá tesz a várakozás, hogy vajon hová jutok majd el, és kikkel találkozom benne.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Titusz
Mágus 2.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 7:31
Hozzászólások: 2022

HozzászólásElküldve: 2019. 08. 11. 19:01    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Igen...Eddig nagyon hangulatos a leírásod,és meglehetősen borzongató a gondolat,hogy csak PILLANATOKON, meg időszerű hangulatokon múlt a dolog, hogy az itt leírtak VALÓSÁGOS ESEMÉNYEKKÉ is váljanak...Vagy válhattak volna...De azt nem értem, hogy miért akartál volna ironizálni azon,hogy "konkrétan is" akartam volna később veled találkozni...A "konkrétan" szót azt úgy értettem volna,hogy TERVSZERŰEN,ELŐRE MEGBESZÉLVE...Azaz nem csak úgy véletlenül összefutva...A másik meg az,hogy azon nem lepődtem volna meg,ha megtudtam volna azt,hogy milyen iskolába jársz, de azon már igen,hogy a nyári szünetben dolgozni jársz...Lányok esetben ilyesmiröl nemnagyon hallottam addig, pesti lányok esetében meg különösen nem...Szóval inkább ez utóbbi dolgon lepődtem volna meg igencsak...Meg azon,hogy a munkahelyed alig néhányszáz méterre van csak a lakóhelyemtöl...Biztos hogy meg is jegyeztem volna azt,hogy: " Na...Hát akkor nemis csoda az,hogy így összetalálkoztunk most itt a metróban...Láttál már máskoris"? Gondolom erre kifejtetted volna,hogy: "Igen...Itt-ott láttalak már eddigis messziröl,csak éppen eddig nem mertelek megszólítani"...Erre én meg jót mosolyogtam volna,és megkérdeztem volna,hogy:" Nemár...Hát ennyire ijesztő volnék? Nemis gondoltam volna...Nade az a lényeg,hogy legalább akkor most végre megszólítottál"...Egy ilyesmi párbeszéd hogy tetszett volna addig,amíg utaztuk volna a három megállót közösen?
_________________
"Az élet célja a tökéletességre való törekvés. Nem fontos, hogy elérjük a tökélyt, sokkal fontosabb, hogy erre törekedjünk."
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Samantha
Mágus 2.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 14:05
Hozzászólások: 2223

HozzászólásElküldve: 2019. 08. 11. 22:00    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Titusz írta:
Igen...Eddig nagyon hangulatos a leírásod,és meglehetősen borzongató a gondolat,hogy csak PILLANATOKON, meg időszerű hangulatokon múlt a dolog, hogy az itt leírtak VALÓSÁGOS ESEMÉNYEKKÉ is váljanak...Vagy válhattak volna...De azt nem értem, hogy miért akartál volna ironizálni azon,hogy "konkrétan is" akartam volna később veled találkozni...A "konkrétan" szót azt úgy értettem volna,hogy TERVSZERŰEN,ELŐRE MEGBESZÉLVE...Azaz nem csak úgy véletlenül összefutva...A másik meg az,hogy azon nem lepődtem volna meg,ha megtudtam volna azt,hogy milyen iskolába jársz, de azon már igen,hogy a nyári szünetben dolgozni jársz...Lányok esetben ilyesmiröl nemnagyon hallottam addig, pesti lányok esetében meg különösen nem...Szóval inkább ez utóbbi dolgon lepődtem volna meg igencsak...Meg azon,hogy a munkahelyed alig néhányszáz méterre van csak a lakóhelyemtöl...Biztos hogy meg is jegyeztem volna azt,hogy: " Na...Hát akkor nemis csoda az,hogy így összetalálkoztunk most itt a metróban...Láttál már máskoris"? Gondolom erre kifejtetted volna,hogy: "Igen...Itt-ott láttalak már eddigis messziröl,csak éppen eddig nem mertelek megszólítani"...Erre én meg jót mosolyogtam volna,és megkérdeztem volna,hogy:" Nemár...Hát ennyire ijesztő volnék? Nemis gondoltam volna...Nade az a lényeg,hogy legalább akkor most végre megszólítottál"...Egy ilyesmi párbeszéd hogy tetszett volna addig,amíg utaztuk volna a három megállót közösen?

("konkrétan is találkoznál velem"? Akkor is konkrétan találkoztunk, de igen, tudom, hogy azt akarta jelenteni, hogy "ne csak véletlenszerűen fussunk össze"... hanem megbeszélten, szervezetten")

Hát, én pedig középiskolás éveim alatt dolgoztam nyaranta itt-ott, abban az évben valóban nem túl messze onnan, amerre mondtad, hogy laktál. De tudtam még más velem egyidős lányokról is, hogy szintén vállaltak munkát , mondjuk 30 emberből 2-3 az tényleg nem túl sok. De ma is 16 éves kortól lehet már vállalni diákmunkát.

Tudod, kicsit fura ez a játék...abszurd, és eléggé ambivalens...nem tudom, te ezt érzed-e?

"Láttál már máskor is?"
Erre lehet, hogy azt válaszoltam volna, hogy " a múltkor is volt itt egy srác, akit kiszúrtam a tömegből, hasonlít rád, nem vagyok biztos, nem te voltál-e? Bár ő, mikor rámosolyogtam, úgy nézett rám, hogy legszívesebben lehányt volna, én meg erre szívem szerint a metró alá löktem volna? Te voltál?"
Erre nyilván azt válaszoltad volna, hogy:"Nem, az biztosan nem én voltam, mert én sosem néztem volna úgy rád"...és ezt egyből bizonyítottad is volna azzal a ruha alá hatoló tekintettel. Melynek hatására én valószínűleg igazítottam volna egy kicsit a blúzomon...alig feltűnően (?) kigombolok egy gombot, vagy ilyesmi, és várom a hatást. Majd ismét mosolygok egyet, mikor észleltem, hogy nyeltél egy nagyot.
"Mit is kérdeztél? Jaj nem, nem tűnsz ijesztőnek, csak kicsit zavarban vagyok..."
_________________
A könyvek mindig csodás birodalmat jelentettek számomra - fehér oldalak, fekete tinta...új világok és új barátok vártak. Amikor először ütök fel egy kötetet, izgatottá tesz a várakozás, hogy vajon hová jutok majd el, és kikkel találkozom benne.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Titusz
Mágus 2.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 7:31
Hozzászólások: 2022

HozzászólásElküldve: 2019. 08. 12. 10:35    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Mi az abszurd szerinted ebben a képzeletbeli "alternatív valóságban"? Én nem látok semmi abszurd dolgot benne...Számomra inkább érdekes dolog mindazt elképzelni, amiröl írunk itt mostanában...Csak gondolj bele a dolgokba...30 évvel ezelőtti valódi randikra visszagondolva, szerinted van bármi különbség egy valódi randi emlékképei,illetve egy ilyesmi ELKÉPZELT alternatív valóság között? Szerintem gyakorlatilag nincs semmi különbség...Mivel 30 év elteltével a valódi események,meg egy most elképzelt eseménysornak A MÚLTBA VISSZAVETÍTÉSE gyakorlatilag ugyanazt a képzetet keltik...Nem tudom,hogy érted-e azt,amiröl beszélek...A most felvázolt " alternatív valóságot" plasztikusan elképzelve meg magam elé idézve, gyakorlatilag egy "valóban megtörtént" egykori "emlékképet" kapok,vagy kapol akár te is...Az emberi elme működése már csak ilyen...Gondolom hallottál már olyanrol,hogy pl.idős emberek már nem tudják eldönteni egy idő után azt,hogy egy eseménysort valóban átéltek-e egykoron mondjuk 40-50 évvel azelőtt,vagy csak álmodtak róla,avagy csak filmen látták...Vagy csak elképzelték a dolgot...Annyira össze tudnak folyni,meg egymásba tudnak mosódni a valódi képek, az emlékek,meg a képzelet termékei egymással...Szóval csak folytasd a történetet nyugodtan...Addig jutottunk akkor,hogy pár perces társalgás után aznapra elválltak az útjaink,mivel miután letudtuk a 3 megállónyi közös utazást,mindketten mentünk tovább a dolgunkra...Szóval akkor folytasd a történetet onnan,hogy találkoztunk akkor a nyugati téri elektronikus óragomba alatt, a megbeszélt időpontban...(Rajtam a szokásos öltözetem volt...Fehér sportcipő,bőszáru koptatott farmer,meg egy narancssárga, rövidújjú póló...A hajam kb.egycentisre nyírva,az arcom teljesen simára borotválva...Semmi borosta,bajusz,vagy szakáll...) Akkor innen folytasd a történetet...
_________________
"Az élet célja a tökéletességre való törekvés. Nem fontos, hogy elérjük a tökélyt, sokkal fontosabb, hogy erre törekedjünk."
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Samantha
Mágus 2.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 14:05
Hozzászólások: 2223

HozzászólásElküldve: 2019. 08. 12. 16:51    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Titusz írta:
Mi az abszurd szerinted ebben a képzeletbeli "alternatív valóságban"? Én nem látok semmi abszurd dolgot benne...Számomra inkább érdekes dolog mindazt elképzelni, amiröl írunk itt mostanában...Csak gondolj bele a dolgokba...30 évvel ezelőtti valódi randikra visszagondolva, szerinted van bármi különbség egy valódi randi emlékképei,illetve egy ilyesmi ELKÉPZELT alternatív valóság között? Szerintem gyakorlatilag nincs semmi különbség...Mivel 30 év elteltével a valódi események,meg egy most elképzelt eseménysornak A MÚLTBA VISSZAVETÍTÉSE gyakorlatilag ugyanazt a képzetet keltik...Nem tudom,hogy érted-e azt,amiröl beszélek...A most felvázolt " alternatív valóságot" plasztikusan elképzelve meg magam elé idézve, gyakorlatilag egy "valóban megtörtént" egykori "emlékképet" kapok,vagy kapol akár te is...Az emberi elme működése már csak ilyen...Gondolom hallottál már olyanrol,hogy pl.idős emberek már nem tudják eldönteni egy idő után azt,hogy egy eseménysort valóban átéltek-e egykoron mondjuk 40-50 évvel azelőtt,vagy csak álmodtak róla,avagy csak filmen látták...Vagy csak elképzelték a dolgot...Annyira össze tudnak folyni,meg egymásba tudnak mosódni a valódi képek, az emlékek,meg a képzelet termékei egymással...Szóval csak folytasd a történetet nyugodtan...Addig jutottunk akkor,hogy pár perces társalgás után aznapra elválltak az útjaink,mivel miután letudtuk a 3 megállónyi közös utazást,mindketten mentünk tovább a dolgunkra...Szóval akkor folytasd a történetet onnan,hogy találkoztunk akkor a nyugati téri elektronikus óragomba alatt, a megbeszélt időpontban...(Rajtam a szokásos öltözetem volt...Fehér sportcipő,bőszáru koptatott farmer,meg egy narancssárga, rövidújjú póló...A hajam kb.egycentisre nyírva,az arcom teljesen simára borotválva...Semmi borosta,bajusz,vagy szakáll...) Akkor innen folytasd a történetet...

Narancssárga?
Hm...hát jó, legyen narancssárga...élénk narancs?
Ilyen?

_________________
A könyvek mindig csodás birodalmat jelentettek számomra - fehér oldalak, fekete tinta...új világok és új barátok vártak. Amikor először ütök fel egy kötetet, izgatottá tesz a várakozás, hogy vajon hová jutok majd el, és kikkel találkozom benne.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Titusz
Mágus 2.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 7:31
Hozzászólások: 2022

HozzászólásElküldve: 2019. 08. 12. 17:31    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Ennyire azért nem erős narancssárga...Csak egész halovány narancssárga...Éppenhogycsak nem fehér...De volt egy fehér pólóm is,ha az jobban tetszik,akkor vedd úgy,hogy a fehér pólómban mentem a randira...Válaszd azt a variációt,amelyik jobban tetszik neked...
_________________
"Az élet célja a tökéletességre való törekvés. Nem fontos, hogy elérjük a tökélyt, sokkal fontosabb, hogy erre törekedjünk."
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Samantha
Mágus 2.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 14:05
Hozzászólások: 2223

HozzászólásElküldve: 2019. 08. 13. 07:40    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Titusz írta:
Mi az abszurd szerinted ebben a képzeletbeli "alternatív valóságban"? Én nem látok semmi abszurd dolgot benne...Számomra inkább érdekes dolog mindazt elképzelni, amiröl írunk itt mostanában...Csak gondolj bele a dolgokba...30 évvel ezelőtti valódi randikra visszagondolva, szerinted van bármi különbség egy valódi randi emlékképei,illetve egy ilyesmi ELKÉPZELT alternatív valóság között? Szerintem gyakorlatilag nincs semmi különbség...Mivel 30 év elteltével a valódi események,meg egy most elképzelt eseménysornak A MÚLTBA VISSZAVETÍTÉSE gyakorlatilag ugyanazt a képzetet keltik...Nem tudom,hogy érted-e azt,amiröl beszélek...A most felvázolt " alternatív valóságot" plasztikusan elképzelve meg magam elé idézve, gyakorlatilag egy "valóban megtörtént" egykori "emlékképet" kapok,vagy kapol akár te is...Az emberi elme működése már csak ilyen...Gondolom hallottál már olyanrol,hogy pl.idős emberek már nem tudják eldönteni egy idő után azt,hogy egy eseménysort valóban átéltek-e egykoron mondjuk 40-50 évvel azelőtt,vagy csak álmodtak róla,avagy csak filmen látták...Vagy csak elképzelték a dolgot...Annyira össze tudnak folyni,meg egymásba tudnak mosódni a valódi képek, az emlékek,meg a képzelet termékei egymással...Szóval csak folytasd a történetet nyugodtan....
Látom, azért valahol érted, miről is beszélek. Neked is furcsa ez, nem csak nekem. Pontosan nem is tudom megmondani, de olyan távoli a dolog, és mégis közeli...fura na!!!
Az azért nem mindegy, hogy valami megtörtént az emberrel, vagy csak jó lett volna, ha úgy lett volna. Szeretném, ha még 90 évesen is vissza tudnék emlékezni arra, hogy mi az, ami velem történt, és mi az, amit csak filmen láttam, és mi az, amit elképzeltem.

Lehet, hogy túl realista vagyok, én nehezen tudok képzelődni, ábrándozni...sosem voltam az a típus.
Sosem jutott eszembe, hogy "Óh, a kedvenc színészem...milyen lenne vele az ágyban konkrétan."
Elmesélek most valamit, hogy jobban értsd.

Úgy jó egy éve beszélgettünk barátnőmmel, és mondta, hogy van egy férfi, aki tetszik neki, s ő már konkrétan "mindent" elképzelt vele.
Valahogy nem úgy reagálhattam, ahogy várta volna...pontosabban semmi reakcióm nem volt, talán még vállat is vontam. Visszakérdez:
-Hallottad, mit mondtam?
-Igen, hallottam, és akkor most mi van?
Kérdezi:
-"Te még sosem voltál úgy, hogy tetszik egy férfi, akiről tudod, hogy nem lehet a tiéd és/de gondolatban már minden megtörtént vele?"
Erre megkérdeztem: -
"Álmomban?"
Mire ő:
-"Nem úgy, ébren, hogy csak képzelődsz...lehunyod a szemed és csak fantáziálsz...elengeded a gondolataidat"
Mondtam:
-"Úgy nem, az nekem nem megy.
-Miért?
-Mert tudom, hogy nem lehetséges, butaság, úgysem lehet az enyém, mert már másé, ennyi, nincs tovább...sosem volt, és nem is lesz...és blokkolom az egészet, nem gondolom tovább.
-És sosem ábrándozol, hogy elmentek kettesben valahova, ott mit csinálnátok, mi lenne ha?
-Nem.
-Miért? Az kell, ábrándozni jó.
-Nem. Nem jó, mert TUDOM, hogy nem úgy van, és soha nem is lesz úgy. Akkor meg minek??? Elég nekem az, hogyha álmodom róla, és felébredek és tudom, hogy nem is igaz...pedig jobb lenne, ha az lenne...értelmetlen, butaság, még ébren is álmodozni.

Nos, Titusz, így akkor érted?
Emiatt elgondolkoztam azon is, mikor írtad, hogy írjam le, hogy hogy képzeltem/képzelném el, hogy milyen lett volna egy randi veled kettesben? Sosem képzeltem el, mert még ha esetleg el is indult valami gondolat, TUDATOSAN megállítottam, hogy nem, nem lehet.
És emiatt valóban szimplán nem is működik...annyit blokkoltam már ilyen miatt az agyam, hogy nem tudtam, hogy csináljam.

Nem, ez nem miattad van, ne értsd félre, mindig ilyen voltam...tetszett a középiskolai egyik tanárom, majd a másik tanárom, de sosem gondoltam túl...tetszik, ennyi, max egy csókig eljutottam a szertárban az ábrándozásban, aztán közöltem magammal, hogy nem, itt állj le, még ennyi sem igaz, nincs tovább.
Ugyanez egy helyes kollégával...csak odáig jutottam még csak gondolatban is, hogy becsuktuk az iroda ajtaját, elém állt, és átölelt, kigimbolt a blúzomon 2 gombot...ilyen esetekben mindig "észhez" térítem magam. "Szami, ne légy bolond, hisz tudod, hogy úgysem lesz soha semmi... meg aztán Szami, azt sem tudod, hogy valóban úgy reagálna-e az illető, mint ahogy gondolod...szóval ne gondold ezt túl, nyugodj le!"
Ez gond?
Látod, barátnőm szerint igen, mert ez is kell. Micsoda? Az, hogy hamis illúziókba ringassuk magunkat, amelyekről tudjuk, hogy úgysem igaz?

Szóval tanácstalan is voltam, amikor erre kértél, hogy mi is lesz ebből...hát, gondoltam, jobb híján semmi.
Mert hogy meséljek el ÉN egy olyan történetet kettönkről, aminek köze nincs a valósághoz? Hogy meséljem, hogy gondoljam el azt, hogy te hogy viselkednsz/viselkedtél volna egy szituban, amikor nem tudom, hogy hogy viselkedsz egy olyan szituban? Nem abszurd ez? Dehogynem.Elkezdtem a sztorit, de hamar abbahagytam, nem ment tovább. Odaírtam, hogy folytatás következik, de fogalmam sem volt, hogy hogy folytassam.

Lehet, hogy ezt érezted is, hogy nem fog menni, s azért is kapcsolódtál be. Igen, persze, hisz erre lehetőséget is adtam.
Így együtt görgetve a szálat, azt hiszem érdekesebb is az egész, mintha csak próbáltam volna iderittyenteni egy novellát.

pl. fel sem merült volna bennem egy narancssárga póló gondolata.
Na de akkor most már tényleg fogom folytatni, ÍGÉREM, MÉG MA DÉLUTÁN-ESTEFELÉ, de most nem tudok maradni tovább.

Mivel az első leírásod alapján élénk narancssárgának képzeltem a pólód, most már olyan marad...elképzeltem emiatt egy szituációt, amiből most már nem adok alább...majd legközelebb pontosabban fogalmazol... Smile
_________________
A könyvek mindig csodás birodalmat jelentettek számomra - fehér oldalak, fekete tinta...új világok és új barátok vártak. Amikor először ütök fel egy kötetet, izgatottá tesz a várakozás, hogy vajon hová jutok majd el, és kikkel találkozom benne.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Titusz
Mágus 2.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 7:31
Hozzászólások: 2022

HozzászólásElküldve: 2019. 08. 13. 09:37    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Jó...Akkor legyen a pólóm továbbra is narancssárga...Amúgy már leírtam fentebb sokszor:A képzeletbeli történetet, NE ÚGY PRÓBÁLD MEGKÖZELÍTENI,mint mondjuk egy rajongóhölgy fantáziálásait mondjuk a kedvenc színészével kapcsolatosan, hanem mint egy "ALTERNATÍV VALÓSÁGOT"... A két dolog az nagyon nemugyanaz...Most idézd fel akkor a kedvenc filmedet, a " Nő kétszer" című filmet...Meg az ott látott "alternatív valóságot"... Nos...Úgy próbáld megközelíteni a témát,egy gondolatkísérlet erejéig...Nem azt mondtam,hogy " képzelődjél,meg ábrándozzál"...Nem-nem...Egy MINDEN JEL SZERINTI VALÓS TÖRTÉNETET KÉPZELJ EL, ami akár ÚGYIS TÖRTÉNHETETT VOLNA amennyiben egy kritikus pillanatban, hirtelen máshogy döntesz...Nem véletlenül kezdtem meg a történetet én magam, éspedig egy hajdan valóban megtörtént jelenettel...Viszont érdekes dolog eljátszani a gondolattal a film ihletése alapján,ugye,hogy:"Mi lett volna,ha"? Mi lett volna, ha ABBAN AZ ADOTT PILLANATBAN másként reagálsz, mint ahogy reagáltál... Amikoris ugye a metróbeli ürgéd (Aki ugye én vagyok/voltam...) hirtelen rádpillantott,mivel csak annyit érzékelt miközben álldogált a peronon a gondolataiba merülve,hogy valaki megállt mellette...Erre aztán csakúgy reflexböl oldalra pillantott,és egy kb. 17-18 éves lányt látott maga mellett megállni...De mivel látta,hogy a lány hirtelen zavarba jött a pillantásátol hát elkapta a tekintetét,és nem törte a fejét semmiféle pajzánságon...Ilyesmi eszébe se jutott...Álldogált magának tovább a peronon a gondolataiba merülten,várva a metrót...Aztán amikor megjött a metró,beszállt,és utazni kezdett a célja felé...(Ami ugye jó szokása szerint legelőszöris a Skála Metro élelmiszerosztálya volt...) Viszont ugye EGYETLEN PILLANATON MÚLT A DOLOG,hogy nem fordult az elmúlt kb.30 év egy TELJESEN MÁS VALÓSÁGBA...Egyetlen pillanaton...Nos...Én ezt a pillanatot idéztem fel akkor kezdetnek,és kiindulópontnak...Egy ALTERNATÍV VALÓSÁG kezdetének...Ez a gondolatkísérlet NEM UGYANAZ,nagyon nem ugyanaz,mint a barátnőd ábrándozása valami pacákrol,akit mondjuk látásbol ismer...Nade mindegy...Ha el tudol képzelni egy alternatív valóságot az egykori esetre,eltudol,ha nem,nem...Én nem erőltetek semmit se...Csak egy gondolatkísérlet ötletét vetettem fel, ami aztán akár "valódi" emlékképként is tud adott esetben rögzülni...Attol függetlenül,hogy persze tudja az ember,hogy mindaz a dolog,valójában nem történt meg,de ennek ellenére valahogy mégis tud "megtörtént esetként"is rögzülni...Vagy " majdnem megtörténtként"...Igen...Így pontosabb a megfogalmazás..."Majdnem megtörtént emlékképként"...
_________________
"Az élet célja a tökéletességre való törekvés. Nem fontos, hogy elérjük a tökélyt, sokkal fontosabb, hogy erre törekedjünk."
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Samantha
Mágus 2.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 14:05
Hozzászólások: 2223

HozzászólásElküldve: 2019. 08. 13. 16:05    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Titusz írta:
Jó...Akkor legyen a pólóm továbbra is narancssárga...Amúgy már leírtam fentebb sokszor:A képzeletbeli történetet, NE ÚGY PRÓBÁLD MEGKÖZELÍTENI,mint mondjuk egy rajongóhölgy fantáziálásait mondjuk a kedvenc színészével kapcsolatosan, hanem mint egy "ALTERNATÍV VALÓSÁGOT"... A két dolog az nagyon nemugyanaz...Most idézd fel akkor a kedvenc filmedet, a " Nő kétszer" című filmet...Meg az ott látott "alternatív valóságot"... Nos...Úgy próbáld megközelíteni a témát,egy gondolatkísérlet erejéig...Nem azt mondtam,hogy " képzelődjél,meg ábrándozzál"...Nem-nem...Egy MINDEN JEL SZERINTI VALÓS TÖRTÉNETET KÉPZELJ EL, ami akár ÚGYIS TÖRTÉNHETETT VOLNA amennyiben egy kritikus pillanatban, hirtelen máshogy döntesz...Nem véletlenül kezdtem meg a történetet én magam, éspedig egy hajdan valóban megtörtént jelenettel...Viszont érdekes dolog eljátszani a gondolattal a film ihletése alapján,ugye,hogy:"Mi lett volna,ha"? Mi lett volna, ha ABBAN AZ ADOTT PILLANATBAN másként reagálsz, mint ahogy reagáltál... Amikoris ugye a metróbeli ürgéd (Aki ugye én vagyok/voltam...) hirtelen rádpillantott,mivel csak annyit érzékelt miközben álldogált a peronon a gondolataiba merülve,hogy valaki megállt mellette...Erre aztán csakúgy reflexböl oldalra pillantott,és egy kb. 17-18 éves lányt látott maga mellett megállni...De mivel látta,hogy a lány hirtelen zavarba jött a pillantásátol hát elkapta a tekintetét,és nem törte a fejét semmiféle pajzánságon...Ilyesmi eszébe se jutott...Álldogált magának tovább a peronon a gondolataiba merülten,várva a metrót...Aztán amikor megjött a metró,beszállt,és utazni kezdett a célja felé...(Ami ugye jó szokása szerint legelőszöris a Skála Metro élelmiszerosztálya volt...) Viszont ugye EGYETLEN PILLANATON MÚLT A DOLOG,hogy nem fordult az elmúlt kb.30 év egy TELJESEN MÁS VALÓSÁGBA...Egyetlen pillanaton...Nos...Én ezt a pillanatot idéztem fel akkor kezdetnek,és kiindulópontnak...Egy ALTERNATÍV VALÓSÁG kezdetének...Ez a gondolatkísérlet NEM UGYANAZ,nagyon nem ugyanaz,mint a barátnőd ábrándozása valami pacákrol,akit mondjuk látásbol ismer...Nade mindegy...Ha el tudol képzelni egy alternatív valóságot az egykori esetre,eltudol,ha nem,nem...Én nem erőltetek semmit se...Csak egy gondolatkísérlet ötletét vetettem fel, ami aztán akár "valódi" emlékképként is tud adott esetben rögzülni...Attol függetlenül,hogy persze tudja az ember,hogy mindaz a dolog,valójában nem történt meg,de ennek ellenére valahogy mégis tud "megtörtént esetként"is rögzülni...Vagy " majdnem megtörténtként"...Igen...Így pontosabb a megfogalmazás..."Majdnem megtörtént emlékképként"...

Fogalmazzunk úgy, hogy "A nő kétszer" nem a kedvenc filmem, de azért kedvelem.
Némi ingerültséget érzek a "hangodon" (=a sorok közt) barátnőm véleménye miatt...szinte látom magam előtt...jól érzem? Talán viccesnek tartod, de - hogy is mondjam - van valami "vonzó" számomra ebben a reakciódban Smile

Ha nem tudnám, vagy nem akarnám elképzelni, akkor nem ígértem volna meg, hogy folytatom. Így, hogy nem "fantáziálni," kell, hanem egy alternatív másik dimenziót elképzelni - mi lett volna ha? -az más.
Mindenesetre annak ellenére, hogy mennyire utáltad azt a filmet, most te invitálsz egy olyan játékra, amelyet az a film ihletett.

Mindjárt küldöm a folytatást, kis türelem...
_________________
A könyvek mindig csodás birodalmat jelentettek számomra - fehér oldalak, fekete tinta...új világok és új barátok vártak. Amikor először ütök fel egy kötetet, izgatottá tesz a várakozás, hogy vajon hová jutok majd el, és kikkel találkozom benne.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Samantha
Mágus 2.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 14:05
Hozzászólások: 2223

HozzászólásElküldve: 2019. 08. 13. 16:42    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

"Szóval...kettőkor az óránál... Anyukám mindig azt tanította, hogy egy randiról mindig "késni KELL" 5 percet. Én ezzel sosem értettem egyet, szerintem illetlenség megváratni a másikat. Két óra előtt két perccel láttam, hogy ott állsz az óránál...fehér cipő, koptatott farmer, narancssárga póló...mi? Narancssárga? Jesszus, miért narancssárga? Színvak ez a srác, vagy mi? Na jó mindegy...remélem ennél nagyobb meglepetés nem fog ma érni...

(Vetettem még magamra egy utolsó pillantást. Nem akartam túl ünnepélyes sem lenni, de tegnap mikor találkoztunk, majd kiesett a szemed, amikor a lábaimat nézted, hát gondoltam akkor arra erősítsünk. Felülre így egy egyszerű rövid újjú karcsúsított fehér blúzt vettem, amelynek fekete gombjai és fekete gallérja volt. Bár elégedett vagyok a melleimmel, de láthatólag az annyira nem hatott meg téged, így nem arra tereltem a figyelmet. Felvettem kedvenc kék kord miniszoknyámat egy testszínű harisnyával, és egy fekete-fehér szandállal. Végigsimítottam a szoknyámon...rendben!)

"Óh, most jut eszembe, meg sem kérdeztem tőle tegnap, hogy dohányzik-e?"
Pedig jó lenne tudni, mert ha cigizik, akkor az kizáró ok...de hát csak nem...éreztem volna, mindig megérzem...utálom a bagósokat.
Kotorászik a zsebében...na, ha cigit vesz elő, azonnal visszafordulok, oda sem megyek hozzá, aztán majd gondolkozhat, hogy miért nem jöttem el.
"Óh, hála az égnek!" - csak valami cukorka...igaz, ez még nem zárja ki, hogy ne cigizne...ezt sürgősen tisztázni kell!

Na, azt hiszem, most vett észre! Helyes fiú...csak az a póló...ha tudtam volna...én ebben a kékben, ő a narancssárgában...hát hogy fogunk kinézni egymás mellett?
"Hm...vajjon az alsógatyája is narancssárga?" Jaj, ne...ne legyek ilyen hülye, ha erre gondolok, pont el fogom röhögni magam, mire odaérek...az oké, hogy mosolygok, nade tök hülyének fog nézni, ha a képébe röhögök..."Úristen itt kritizálom, közben én meg tök bénán nézek ki..."

Odamegyek hozzád, mosolygok, hirtelen felindulásból lenyomok két puszit az arcodra.
-Szia!
Visszaköszönsz, megkérdezed:
-Akkor végül hova megyünk?
Mondom:
- Vagy menjünk a Margitszigetre, vagy tudok itt az Oktogonon egy jó fagyizót, mehetünk arra is, be lehet ülni is, nem szoktak sokan lenni, hangulatos kis hely. Melyiket szeretnéd?

Nem válaszolsz. Ekkor nézek igazán a szemedbe, látom nagyon elgondolkoztál valamin.

Épp meg akartam kérdezni, hogy min gondolkozol ennyire, mire hirtelen megszólalsz:
-"Elfelejtettem tegnap megkérdezni, hogy ugye nem dohányzol, mert én nem, és nálam az kizáró ok?!"
Mire válaszolok:
-"Óh, de jó, hogy ezt mondod, én is pont az előbb, amíg ideértem azon gondolkoztam, hogy ezt elfelejtettem tegnap megkérdezni, mert nálam is kizáró ok. Meg a pia is...Láttam már elég sok részeg embert..."- teszem még hozzá.

Ekkor el kezded mondani, hogy te csak kólát szoktál inni, én meg próbálok figyelni, hogy mit is mondasz, de elkövettem azt a hibát, hogy túl közel állok hozzád, elveszek a tekintetedben, magyarázol valami virágról, hogy nem szoktál, nem szokásod...kit érdekel, jobb is így, legalább nem hervad el, utálom, ha egy fiú szenved, hogy hogy adjon át egy virágot, meg ha kötelezőnek tartja, hogy mondjon valami bókot...jaj, Istenem, miért nézel így rám, nem tudok arra figyelni, hogy mit mondtál...megszólalok hangosan is:
-"Ne haragudj, mit is mondtál?" Smile
_________________
A könyvek mindig csodás birodalmat jelentettek számomra - fehér oldalak, fekete tinta...új világok és új barátok vártak. Amikor először ütök fel egy kötetet, izgatottá tesz a várakozás, hogy vajon hová jutok majd el, és kikkel találkozom benne.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Titusz
Mágus 2.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 7:31
Hozzászólások: 2022

HozzászólásElküldve: 2019. 08. 13. 17:42    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Igen...Erröl beszéltem eddig...Olvastam a leírásodat, és ha hiszed-ha nem, olvasás közben teljesen nosztalgikus érzésem támadt,hosszú percekre...Mintha lélekben visszarepültem volna abba az 1992-es nyárba...Meg az akkori Nyugati térre...Elképesztően hiteles volt a leírásod,ugye tudod? Az ember alig akarja elhinni,hogy nem egy valóban megtörtént randirol írsz...Tökéletesen hoztad ugyanis az akkori viselkedésemet...Tényleg az volt a szokásom,hogy ha megbeszéltem valakivel egy találkozót mondjuk két órára,akkor nemhogy két órakkor,de már jóval előtte is a helyszínen voltam...Akár egy félórával is előtte...És amíg várakoztam az adott illetőre,addig bizony időnként a zsebeimböl elő-előkotorásztam egy-egy cukorkát,vagy kisebb csokoládét, és azt rágcsálgattam...Döbbenetesen valósághű volt a leírásod...Meg a párbeszédünk leírása is...Igen...Pontosan azok lettek volna az első kérdéseim feléd,amik elhangzottak fentebb...Meg azok a reakciók is a részemröl...Az elgondolkodások a lehetőségeken,a hosszú hallgatások...Te Szami...BIZTOS AZ, hogy sose randiztunk mi a valóságban Pesten? Már lassan kezdek kételkedni benne...Szóval eddig tökéletes a leírás, csak egy dologrol feledkeztél meg...Mégpedig arrol,hogy mivel a zsebeim mindig tele voltak cukorkákkal,csokikkal,(Főleg olyankor,amikor a Skála Metró előtt kellett várakoznom valakire,olyankor ugyanis a várakozás megkezdése előtt bementem még az élelmiszerosztályra is feltölteni a zsebeimet cukorkamunícióval...) ha nemis a legelső,de a második dolgom azért az lett volna egészen biztosan,hogy megkérdezzem tőled,hogy nem-e kérsz egy-két cukorkát? A narancssárga póló az egy fiúnál/férfinél annyira nem volt szokatlan akkoriban...Mivel a gyártók MINDENFÉLE színben terítették akkoriban a piacot...Voltak piros színű pólók is,feketék is,zöldek is,kékek is,sárgák is,fehérek is...Az egyik palin ilyen színű póló volt, a másikon meg amolyan színű volt...Rajtam a legtöbbször pont narancssárga volt...De csak véletlenségböl volt olyan,nem tudatos tervezés okán...
_________________
"Az élet célja a tökéletességre való törekvés. Nem fontos, hogy elérjük a tökélyt, sokkal fontosabb, hogy erre törekedjünk."
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Samantha
Mágus 2.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 14:05
Hozzászólások: 2223

HozzászólásElküldve: 2019. 08. 13. 18:26    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Titusz írta:
Igen...Erröl beszéltem eddig...Olvastam a leírásodat, és ha hiszed-ha nem, olvasás közben teljesen nosztalgikus érzésem támadt,hosszú percekre...Mintha lélekben visszarepültem volna abba az 1992-es nyárba...Meg az akkori Nyugati térre...Elképesztően hiteles volt a leírásod,ugye tudod? Az ember alig akarja elhinni,hogy nem egy valóban megtörtént randirol írsz...Tökéletesen hoztad ugyanis az akkori viselkedésemet...Tényleg az volt a szokásom,hogy ha megbeszéltem valakivel egy találkozót mondjuk két órára,akkor nemhogy két órakkor,de már jóval előtte is a helyszínen voltam...Akár egy félórával is előtte...És amíg várakoztam az adott illetőre,addig bizony időnként a zsebeimböl elő-előkotorásztam egy-egy cukorkát,vagy kisebb csokoládét, és azt rágcsálgattam...Döbbenetesen valósághű volt a leírásod...Meg a párbeszédünk leírása is...Igen...Pontosan azok lettek volna az első kérdéseim feléd,amik elhangzottak fentebb...Meg azok a reakciók is a részemröl...Az elgondolkodások a lehetőségeken,a hosszú hallgatások...Te Szami...BIZTOS AZ, hogy sose randiztunk mi a valóságban Pesten? Már lassan kezdek kételkedni benne...Szóval eddig tökéletes a leírás, csak egy dologrol feledkeztél meg...Mégpedig arrol,hogy mivel a zsebeim mindig tele voltak cukorkákkal,csokikkal,(Főleg olyankor,amikor a Skála Metró előtt kellett várakoznom valakire,olyankor ugyanis a várakozás megkezdése előtt bementem még az élelmiszerosztályra is feltölteni a zsebeimet cukorkamunícióval...) ha nemis a legelső,de a második dolgom azért az lett volna egészen biztosan,hogy megkérdezzem tőled,hogy nem-e kérsz egy-két cukorkát? A narancssárga póló az egy fiúnál/férfinél annyira nem volt szokatlan akkoriban...Mivel a gyártók MINDENFÉLE színben terítették akkoriban a piacot...Voltak piros színű pólók is,feketék is,zöldek is,kékek is,sárgák is,fehérek is...Az egyik palin ilyen színű póló volt, a másikon meg amolyan színű volt...Rajtam a legtöbbször pont narancssárga volt...De csak véletlenségböl volt olyan,nem tudatos tervezés okán...

Tényleg?
Örülök.

Most érzed te azt, amit én éreztem akkor, amikor gondolkoztam, hogy mit írjak, meg írás közben...egy furcsán nosztalgikus érzés.
Nem hinném, hogy randiztunk volna a valóságban. Hacsak nem álnéven mutatkoztál be...
Esetleg az lehet, hogy van köztünk némi hasonlóság, így a saját reakcióimat vetítettem ki rád, (én hogy reagáltam volna?) vagy megismertelek már annyira, hogy feltételezem a viselkedésedet és bejött.
Amellett eléggé empatikus is vagyok, és általában jók a megérzéseim.
És hát én így viselkedtem volna veled az első találkozásunk kor, ugyanilyen belső beszélgetést folytattam volna önmagammal.

A cukorka ötlet egyébként onnan jött, hogy mondtad már, hogy a Skála Metróban vettél mindig édességet. Így nem volt nehéz egy ilyen "jelenetbe" beleképzelni téged.

Volt nálad egyébként valami táska?
És akkor melyik irányba induljunk?
_________________
A könyvek mindig csodás birodalmat jelentettek számomra - fehér oldalak, fekete tinta...új világok és új barátok vártak. Amikor először ütök fel egy kötetet, izgatottá tesz a várakozás, hogy vajon hová jutok majd el, és kikkel találkozom benne.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Titusz
Mágus 2.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 7:31
Hozzászólások: 2022

HozzászólásElküldve: 2019. 08. 13. 19:16    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Amikor csakúgy mászkálni indultam a városba,olyankor a legtöbbször volt nálam mindig egy közönséges reklámszatyor,(Amikor láttál az Örsön,valszeg szintén volt nálam egy ilyen szatyor,mivel akkoris egy egész hajnalig tartó sétát terveztem be aznap estére...És a szatyorban vittem magammal mindig egy kétliternyi kólát,hogy ha megszomjazom menet közben,tudjak azért mindig mit inni...)de mivel ugye most konkrét randira mentem, hát nem vittem semmilyen szatyrot se magammal...Csak a szokásos felszerelésemet...(Igazolványok,pénztárca,meg egy praktikus rugós kés...Ez utóbbi természetesen csak önvédelmi célbol,hogyha valahol netalántán megtámadnának valami részegek vagy trógerek,ne legyek azért sose fegyvertelen...) Nade akkor folytassuk onnan a történetet,hogy megkérdeztem volna tőled,hogy nem-e kérsz egy-két cukorkát? És bemutattam volna mindeközben a választékot...(Citrom és narancs ízű savanyú cukorkákat...)Egy ilyen kérdésre mit válaszoltál volna? Néhány másodpercnyi töprengés után amúgy az útitervet illetően azt válaszoltam volna,hogy:"Szerintem nyaljunk el egy-két fagylaltot akkor a vendéglőben,aztán sétáljunk végig a körúton nézelődve a Margit sziget felé...Onnan meg majd meglátjuk merre menjünk tovább...Meddig érsz ma rá? Csak azért kérdem,mert akkor úgy tervezzük be a dolgokat...Én ráérek bármeddig"... Innen folytasd akkor a történetet...(És ne feledd el akkor azt,hogy nekem mindig az volt a koncepcióm,hogy egy fagyikört én fizettem,de a következőt már a hölgy...Aztán újra én,majd újra a hölgy...)
_________________
"Az élet célja a tökéletességre való törekvés. Nem fontos, hogy elérjük a tökélyt, sokkal fontosabb, hogy erre törekedjünk."
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Hozzászólások megtekintése:   
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Lélekemelő Időzóna: (GMT +1 óra)
Ugrás a köv. oldalra: Előző  1, 2, 3 ... 22, 23, 24 ... 29, 30, 31  Következő
23 / 31 oldal

 
Ugrás:  
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban.
Nem szavazhatsz ebben fórumban.