Nem pánikolok, de hova vigyem a pénzemet?
Címlap / Karrier / Nem pánikolok, de hova vigyem a pénzemet?

Nem pánikolok, de hova vigyem a pénzemet?

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-05-28

"Az állam einstandolta a magánnyugdíjpénzeket, most a bankbetétek vannak a soron!" - hallatszik egyre gyakrabban a pánikszerű félelem hangja. "Hova vigyem a pénzemet?" - kérdezi a kétségbeesett polgár. 

 

A pánikot a média és a politika terjesztik, no meg mi magunk: nincs is jobb érzés, mint jól ráijeszteni a barátnőre. Jó lenne, ha mindenki átlátná, hogy az újságot nem azzal a nemes céllal írják, hogy bennünket tájékoztassanak, hanem azért, hogy el lehessen adni, és profitot hozzon. A politikusok pedig a dolgok természetéből fakadóan részrehajlóak. A kormánypolitikus szerint félig tele van a pohár, az ellenzéki szerint pedig félig üres. Melyiknek higgyünk akkor?

Valóban elvette az állam a magánnyugdíjpénzeket?

Álljunk meg egy pillanatra, mert a pánik nem jó tanácsadó. Öntsünk tiszta vizet a pohárba, és válasszuk le a mendemondákat a tényekről. A kötelező magánnyugdíjpénztárak megszüntetése és a tagok átirányítása az állami nyugdíjrendszerbe jól hangzó újságírói fordulattal “a magánnyugdíjpénzek államosításaként” került a köztudatba. Voltaképpen sem a kötelező állami nyugdíjalapnál, sem az önkéntes magánnyugdíjpénztáraknál nem történt változás. A hibrid ún. “második pillér” szűnt meg: amikor az állam által kötelezően előírt nyugdíjjárulék egy részét nem az állami alap, hanem valamely privát nyugdíjalap kezelte. A kötelezően befizetett magánnyugdíjpénzek kezelését visszavette az állam. Köztudott, hogy ezt költségvetési gondok miatt tette. Maradt a kötelező járulékon alapuló állami nyugdíj és az önkéntes befizetéseken alapuló privát nyugdíj. Kötelező magánnyugdíj egyébként sem létezett Nyugat-Európa legtöbb országában, még a hozzánk hasonló Csehországban sem. A polgárok, igaz, nem károsultak, de a döntés alkotmányossági és jogbiztonsági szempontból nem volt kifogástalan. A politikai diskurzus erről szól.


Most akkor hova rejtsem el az államtól a pénzemet?

A köztudatban a magánnyugdíj-ügy úgy csapódott le, hogy az állam elvette a magánnyugdíjpénzeket. És most a magánbetétekre csap majd le. Tehát hová vigyük a pénzünket? Sokan Ausztriát tartják biztonságosnak, mások szerint túl költséges a pénz oda-visszaváltása, és a távolság miatt nem olyan könnyű hozzáférni a pénzhez. Többek szerint elegendő euróra váltani és azt egy banki trezorfiókba tenni. Igaz, az átváltási költség itt is megvan, és a pénz még nem is kamatozik. De mivel az euró is bizonytalan, akkor svájci frankra váltsunk? És mi lesz az árfolyamvesztességgel? A szomszéd éppen az aranyrudakat preferálja. De azt is tárolni kell, ami pénzbe kerül. És mi lesz akkor, ha kell a pénz, az arany ára pedig lemegy? Sok kérdés, kevés megnyugtató válasz.

Állampapírok
Akinek magyar állampapírjai vannak, nem kell aggódnia az einstandolás miatt. Ezek a legbiztonságosabb értékpapírok az országban. Az állam (nem a kormány) korlátlan időre 100%-os garanciát vállal a tőkére és a hozamra is. Az már más kérdés, hogy a hozam általában infláció alatti, vagyis reálértékben csökken a befektetett tőke. Az állampapírok kisebb része van hazai magánszemélyek kezében, közel felét külföldi befektetők vásárolták fel. Ha megszorul, az állam mindig felvehet újabb hitelt az állampapírok kifizetésére, de pénzt is nyomtathat, legalábbis addig, amíg be nem vezetjük az eurót.

De mi lesz, ha tönkremegy az ország, mozdul meg bennünk a kisördög? Ha Magyarország megszűnik, akkor sem lesz üres a Kárpát-medence, valamilyen jogutód akkor is lesz. És az örökös a vagyon mellé a kötelezettségeket is örökli. Még a mai Oroszország is kifizette a cári Oroszország kötvényeit.

Bankbetét

És mi a helyzet a bankbetéttel? Volt már rá példa hogy egy csődközeli ország ideiglenesen letiltja a devizabetétek kifizetését. A hazai pénzben levő takarékokat pedig egy hiperinflációval lenullázza. Ezek az esetek azonban csak elveszített háborúk és széteső országok esetében történtek meg.


Ma minden Magyarországon bejegyzett bármilyen tulajdonú bank kötelezően tagja az Országos Betétbiztosítási Alapnak, becenevén OBA (www.oba.hu). Ha egy bank fizetésképtelenné válik, akkor a bétetes kártérítésre jogosult személyenként és bankonként százezer euró értékéig, függetlenül attól, hogy forintban vagy más devizanemben van a megtakarítása. Egy átlagpolgár a saját egymillió euróját elhelyezheti tíz bankban, és megvan a garancia az egészre! Igaz, a banki kamat nem szokott az infláció felett lenni, de hát a biztonság mellett még nyerészkedni is szeretnénk? Egy dologra azonban oda kell figyelni! Néhány kisebb bank nem magyarországi leánybankot jegyzett be, hanem csak fiókot nyitott határon átnyuló tevékenységként. Ezekre nem vonatkozik az OBA-garancia, hanem annak az országnak a szabályai, amelyben a központi bank van jegyezve.

Tehát a pénzt és az állampapírokat nyugodtan ott lehet hagyni, ahol vannak. Nem fognak elveszni.

Ha valaki más típusú értékpapíral rendelkezik a Befektető-védelmi Alap (BEVA: www.bva.hu) nyújt némi garanciát.


Bunyik Zoltán, pénzügyi szakértő
Pénzügyi tanácsadó weboldal

Képek:
Michal Marcol / FreeDigitalPhotos.net
photostock / FreeDigitalPhotos.net





 
 
[ 5284 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x