Állattartás és klímaváltozás: a hús, ami kinyírja a Földet?...
Címlap / Otthon / Állattartás és klímaváltozás: a hús, ami kinyírja a Földet?

Állattartás és klímaváltozás: a hús, ami kinyírja a Földet?

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2021-09-27

Amikor csak megvitatják a klímaváltozás okait, a listát a fosszilis üzemanyagokkal kezdik. Olaj, földgáz, szén. A fő forrásai az ember-okozta szén-dioxid kibocsátásának. Ám az üvegházgázok forrásának sorából a táplálék céljából tartott háziasított állatok életciklusát és ellátási láncát kihagyják, e hatásokat alábecsülik. Valójában az összes ember-okozta üvegházgázok legalább feléért ezek felelősek! 


Rendezvénynaptár
Ha ez az érv igaz, ez azt jelenti, hogy az állattartás termékeinek jobb alternatívákkal való  helyettesítése lenne a klímaváltozás megfordításának legjobb stratégiája. Valóban, ennek a megközelítésnek sokkal gyorsabb hatása lenne az üvegházgáz kibocsátásokra és légköri koncentrációikra – és így az éghajlat melegedésének sebességére – mint a fosszilis üzemanyagokat megújuló energiával helyettesítő tetteknek.
 
Az állattartásról már régóta tudják, hogy hozzájárul az üvegházgáz kibocsátásokhoz. Az állattartás hosszú árnyéka, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 2006-os jelentése szerint évente 7,516 millió tonna CO2 egyenérték (CO2e), vagyis az évenkénti világszintű üvegházgáz kibocsátások 18%-a tulajdonítható a szarvasmarhának, bivalynak, birkának, kecskének, tevéknek, lovaknak, sertésnek és baromfinak. Ez a mennyiség valóban könnyen járhat azzal, hogy a klímaváltozásra adandó válasz módjai után kutatva alaposan megnézzük az állattartást. A mi elemzésünk viszont azt mutatja, hogy az állatállomány és melléktermékei rovására évente legalább 32,564 millió tonna CO2e írható, vagyis a világ évenkénti üvegházgáz kibocsátásának 51%-a.
 
Ez egy erős kijelentés, ami erős bizonyítékot kíván, ezért alaposan átnézzük az állattartásból származó üvegházgáz kibocsátások közvetlen és közvetett forrásait. Némelyik ezek közül nyilvánvaló, de alulbecsülték, némelyiket egyszerűen nem vették figyelembe, és némelyik kibocsátási forrást már figyelembe vették, de rossz ágazatokhoz sorolták be. Az állattartás adatai helyről helyre változnak, és elkerülhetetlen pontatlanságok hatnak rájuk; ahol bármilyen üvegházgáz összeg számításánál lehetetlen volt a pontatlanságok elkerülése, ott az összeg csökkentésére törekedtünk, ezért az összesített számításunk visszafogottnak tekinthető. 

Átfogó kép
Az alábbi táblázat összegzi az állattartáson alapuló kibocsátások kategóriáit, és az általunk számolt nagyságukat.


A FAO 7,516 millió tonna CO2e, évenként az állattartásnak tulajdonítható adatával kezdjük. Ez a szám az állatállomány legeltetéséhez és a takarmánytermesztéshez szükséges erdőirtás, az állatállomány életben tartása, és a végtermékek feldolgozása és szállítása során keletkező üvegházgáz kibocsátások összegzéséből adódik. Kimutatjuk, hogy 25,048 millió tonnányi, az állattartásnak tulajdonítható CO2e értéket alulbecsültek, vagy nem vettek figyelembe; ebből a részösszegből 3,000 millió tonnát rossz helyen számoltak el, 22,048 millió tonnát pedig egyáltalán nem számoltak bele. Amikor a figyelembe nem vett tonnákat hozzáadjuk a légköri üvegházgázok globális főösszegéhez, az a főösszeg 41,755 millió tonnáról 63,803 millió tonnára emelkedik. A FAO állattartásnak tulajdonítható 7,516 millió tonna CO2e értéke akkor 18%-ról 11,8%-ra fog csökkenni. Nézzük meg egyenként a figyelmen kívül hagyott, vagy rossz helyen elszámolt üvegházgázok kategóriáit:
 
Légzés: A FAO az állatállomány légzését kizárja a számításából, a következő érv alapján: Az állatállomány légzése a CO2-nak nem nettó forrása… Az állatállomány légzéséből jövő kibocsátások egy gyorsan pörgő biológiai rendszer részei, ahol maga az elfogyasztott növényi anyag a légköri CO2 szerves vegyületté történő átalakítása során keletkezett. Mivel a kibocsátott és elnyelt mennyiségek egyenlőnek tekinthetők, az állatállomány légzése a Kiotói Egyezmény szerint nem számít nettó forrásnak. Valójában, mivel az elfogyasztott szén egy része a növekvő állat szövetében tárolódik, ezért a növekvő globális állományt akár széncsapdának is lehetne tekinteni. Az elmúlt évtizedekben a lábon álló állatállomány biomasszája jelentősen növekedett… Ezt a folytatódó növekedést… szénelnyelési folyamatnak lehetne tekinteni (becsült értéke nagyjából évente 1 vagy 2 millió tonna szén).
 
Tehenek lélegeznek egy hideg reggelen egy marhapiacon, Buenos Aires, Argentína

De ez a dolog vizsgálatának téves módja. Először az elnyelési kijelentést vizsgáljuk meg: az elnyelés helyesen arra utal, hogy a CO2-t kivonjuk a légkörből  és eltemetjük egy tárolóban vagy stabil vegyületben, ahonnan hosszú  időn át nem tud kiszabadulni. Még ha a lábon álló állatállomány biomasszáját széncsapdának tekinti is valaki, a FAO saját számítása alapján az állatállományban tárolt szén mennyisége jelentéktelen az abban az erdőben tárolt mennyiséghez képest, amit kiirtanak, hogy helyet csináljanak a takarmánytermesztéshez és az állatállomány legeltetéséhez.
 
Ami inkább érinti a lényeget, az állattartás (az autókhoz hasonlóan) emberi találmány és komfort, nem része az ember előtti koroknak, és az állatállomány által kilégzett CO2 nem természetesebb, mint az, ami az autó kipufogójából származik. Továbbá, míg idővel létezhet egy egyensúly az állatok által kilégzett, és a növények által fotoszintézissel megkötött CO2 között, ez az egyensúly sosem volt statikus. Ma tízmilliárdokkal nagyobb állatállomány lélegez ki CO2-t, mint az iparosodás előtti korban, míg a Föld fotoszintetikus kapacitása (a képessége, hogy növényi masszában megkötve a szenet eltávolítsa a légkörből) az erdőirtás miatt meredeken csökkent. (Közben, persze, még több szenet juttatunk a levegőbe a fosszilis üzemanyagok égetésével, még jobban elárasztva a szénmegkötő rendszert.)
 
A FAO az állatállomány légzését a Kiotói Egyezményre hivatkozva nem sorolja fel, mint az üvegházgázok elismert forrását, habár valójában az Egyezmény a CO2-t kivétel nélkül felsorolja, és gyűjtőkategóriaként tartalmaz olyat, hogy „egyéb”. Az átláthatóság miatt ezt külön kellene felsorolni bármilyen, Kiotót helyettesítő egyezményben.

Csábító dolog az emberi eredetű kibocsátások egyik vagy másik forrását kizárni a szén könyveléséből – az ember saját érdekei szerint – azon az alapon, hogy azt ellensúlyozza a fotoszintézis. De ha helyénvaló az emberek százmilliói által nem használt, fosszilis üzemanyag hajtotta autókat üvegházgáz forrásként figyelembe venni, akkor ugyanolyan helyénvaló figyelembe venni az állatállomány légzését. Emberek százmilliói nem, vagy alig fogyasztanak állattartásból származó terméket, és – az emberi légzéstől eltérően – az állati légzésre nincs szükség az ember életben maradásához. Az állatállomány légzésének tulajdonítható üvegházgázokat az üvegházgáz mérlegekből kizárva megjósolható, hogy az emberek nem fognak velük foglalkozni, és mennyiségük növekedni fog – mint ahogy az valójában történik.
 
HarmoNet tipp: Húsevéssel reménytelen a klímaharc? >>

Alan Calverd brit fizikus 2005-ös számítása szerint az állatállomány légzéséből származó szén-dioxid világméretekben az antropogén üvegházgázok 21%-áért felelős.
Nem adta meg ennek a CO2-nak a súlyát, de az nagyjából 8,769 millió tonnára jön ki. Calverd számítása az egyetlen ilyen típusú eredeti számítás, de mivel csak egy változót tartalmaz (a teljes állatállomány összes tömegét, mivel a hidegvérű tenyésztett halak kivételével kilogrammonként mind nagyjából ugyanannyi CO2-t lélegez ki), így minden, adott súlyú állatállomány légzéséből jövő CO2 számítás nagyjából ugyanannyi lesz.
 
Calverd számítása nem vette figyelembe azt a tényt, hogy az állatállomány légzéséből származó CO2-t kizárták a globális üvegházgáz elszámolásokból. Szintén nem vette figyelembe azokat az üvegházgázokat, amiket elemzésünk újonnan tulajdonít az állatállománynak. Az összes odatartozó üvegházgázokat hozzáadva az üvegházgáz elszámolásokhoz, az állatállomány légzésének tulajdonítható üvegházgázok százaléka 21-ről 13,7 százalékra esik.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.



Cikkünk folytatódik, lapozz!
 
 
[ 7042 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot

 
x