A ramadan és a Hidzsra naptár érdekességei
Címlap / Psziché / A ramadan és a Hidzsra naptár érdekességei

A ramadan és a Hidzsra naptár érdekességei

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2024-03-29

A Hidzsra-naptár elkészítése a csillagászok feladata volt mindig is. A Hold Föld körüli keringését használja fel az idõ mérésére. Ez rövidebb a mi általunk használt napévnél, vagyis, attól az idõtartamtól, amennyi idõ alatt a Föld megkerüli csillagunkat, a Napot... 

A Hidzsra-naptár elkészítése a csillagászok feladata volt mindig is. A Hold Föld körüli keringését használja fel az idõ mérésére. Ez rövidebb a mi általunk használt napévnél, vagyis, attól az idõtartamtól, amennyi idõ alatt a Föld megkerüli csillagunkat, a Napot. Ezért van az, hogy egy Hidzsra év kb. 10-11 nappal rövidebb a napévnél. A naptár a Korán elõírásain alapul, az abban foglalt elõírások betartása szent kötelesség minden mohamedán ember számára. Hivatalos naptárként használják az Arab (Perzsa) öböl országaiban, különösen Szaúd-Arábiában. Más iszlám országok a gregorián naptárt használják a polgári életben, az iszlám naptárak csak a vallási életben. A moszlim ünnepek a napévhez viszonyítva vándorolnak, és nincsenek évszakhoz kötve.

A moszlim év 12 holdhónapból, pontosabban 354,36 napból áll. A hónapok felváltva 29 és 30 naposak. Az éveket 30 éves ciklusokba sorolják. E ciklusokban 11 év - úgymint a 2., 5., 7., 10., 13., 16., 18., 21., 24., 26. és 29. - 355 napos, az utolsó hónap is 30 napból áll.

Hány éves vagy?
Ebbõl adódik egy furcsa helyzet: ha egy muszlimtól megkérdezzük, hogy hány éves, tisztázni kell, hogy melyik naptár szerint adja meg a választ... 33 napév ugyanis 34 Hidzsra év! (A mi Gergely-naptárunkban az említett különbség miatt például a 2000. évben - az úgynevezett Hidzsra-naptár szerint ez az 1418. év - a ramadan két érdekességet is produkált: Az a furcsa helyzet állt elõ, hogy az elõzõ ramadan vége is a 2000. naptári évére esetett, mégpedig január 6-ra. Ez volt az egyik ritka naptári érdekesség, míg a másik, hogy 2000-ben a ramadán utolsó napja a mi Karácsonyunkra esett, vagyis december 25-én volt újhold, és az ezt követõ napon ért véget a ramadan. Akkor van vége a holdhónapnak, amikor a fiatal keskeny holdsarlót megpillantják.

Az egyik legfontosabb törvény
Az iszlám vallás, öt alapvetõ törvényt ír elõ, melyek közül az egyik, a nagy megpróbáltatást jelentõ szabály a ramadan hónapi böjtölés megtartása. A Hidzsra-naptárban a hónap elején az újhold utáni naptól, a következõ újholdig tart egy holdhónap. A ramadan a Hidzsra-naptár 9. Hónapja, és ebben a hónapban napkeltétõl napnyugtáig tilos enni, inni, dohányozni, és szexuális életet élni a hívõknek. Ezt a hónap többek között azért ünnep, mert a hagyomány szerint ekkor érkezett Allahtól - Gábriel arkangyal segítségével Mohamedhez - az iszlám szent könyve, a Korán.

Akikre nem érvényes
A ramadan havi böjt alól mentesül az, aki utazik, beteg vagy az egészségét veszélyeztetné a szigorú megpróbáltatás. Amennyiben bizonyos ok miatt a böjt nem tartható meg, az elvesztett napokat pótolni lehet, tehát a hónap elmúltával annyival több napig lehet böjtölni, ahány napot elvesztett a hívõ. A böjt alatt szokás adományt adni, a szegény embereknek enni adni. A böjt egyik célja lehet, hogy a vallásgyakorló bizonyítsa Allah elõtt, hogy a lelke erõsebb a test vágyánál és felül tud kerekedni a test földi megpróbáltatásain, tehát például le tudja gyõzni az éhségérzetét, amíg a Nap le nem nyugszik. Ramadan hónap után Shavvál hónap következik, mely elsõ 3 napján tartják a böjt megtörésének ünnepét (kis bajrám). A böjt rendkívüli megpróbáltatás akkor, amikor a ramadan a nyári hónapokra esik, hiszen ilyenkor nagyon meleg van, valamint a napkelte és a napnyugta közötti idõtartam hosszabb! Ilyen idõszak csak a 2010-es évek után lesz.

A naptár meghatározása
Az újhold kezdete nagyon pontosan kiszámítható, mégis igen bonyolult a félhold megjelenésének a meghatározása. Ez függ az idõjárástól, a látási viszonyoktól és a megfigyelõ személy helyétõl. E tényezõk miatt az új hónap kezdetének elõre meghatározása sem könnyû feladat. Néhány iszlám közösség a Hold látható megjelenése, mások a vallási hatóságok által kiadott tájékoztatás alapján döntenek az új hónap kezdetérõl. Mindkét elfogadott gyakorlat az iszlámban, de emiatt a hónap kezdõnapja nem egységes.

Ezek alapján nem lehet minden hívõ számára megbízható naptárt készíteni elõre? Készítenek ilyen naptárakat, de ezeket csupán tervezési céllal. A naptárakban a félhold megjelenésének becsült dátuma található, és a tényleges hónap a fentebb leírtak alapján egy nappal késõbb vagy korábban is kezdõdhet a naptárban levõ napnál.

A török hónapnevek, régi (Atatürk elõtti) alakjukban:
Moharrem (avagy Moharrem el-Haram, a szentelt hó) Szafar (avagy Szafar ul-Khair, a boldog Szafar; Moharrem és Szafar együtt a Szafaran) Rebi ül-Evvel Rebi ül-AkhirDsemadi-ül-Evvel (avagy Dsemazi-ül-Evvel, Dsumada-l-Ula) Dsemedi-ül-Akhir (avagy Dsemazi-ül-Akhir, Dsumada-l-Okhra) Redseb (avagy Redseb Serif) Saban (avagy Saban el-Muazzam, a tiszteletreméltó Saban; Redseb és Saban együtt a Redsaban) Ramazan (avagy Ramazan el-Mubarek, az áldott Ramazan, a böjt hónapja) Sevval (avagy Sevval el-Mükerrem, a kegyteljes Sevval) Zilkade (avagy Zulkade) Zilhiddse (avagy Zulhidse, a zarándoklat hónapja)

Arab hónapnevek:
Muharram, Szafar, Rabi’ al-Avval, Rabi’ al-Ákhír, Dzsumadá’l-Úlá, Dzsumádá’l-Ákhira, Radzsab, Sa’ban, Ramadán, Savvál, Dzú’l-ka’da, Dzú’l-hiddzsa.

Fõbb ünnepek:
Hidzsra: Az év elsõ napján, azaz muharram 1-én emlékeznek meg róla; általában úgy, hogy elmondják a Hidzsra történetét.
Ásúrá: muharrem 10., a síiták legfontosabb ünnepe. A hívõk ekkor emlékeznek meg arról, hogy Noé elhagyta a bárkát, hogy Mózes kiszabadította népét a fáraó fogságából, és végül Husszein karbalai mártírhaláláról.
Maulid an-Nabi: rabi’al-Avval 12. A Próféta születése napja, Mohamed legnagyobb ünnepe. Az összegyûlõ hívek Mohamedet dicsõítõ himnuszokat és a próféta életét elbeszélõ történeteket hallgatnak.
Lailat al-Mi’rádzs: radzsab 27. A Mennybementel éjszakája: Mohamedet Gábriel angyal e nap éjjelén vezette Allah elé, akitõl a napi öt imádkozás parancsával tért vissza. E napon a hívõk a próféta életérõl szóló történeteket hallgatnak.
Sab-e Barát: sa’ban 15., fõként az indiai muszlimok jeles ünnepe. Allah e napon jegyzi fel az emberek összes cselekedetét.
Ramadán: a böjt ideje. A hónap során minden felserdült muszlim napközben köteles megtartóztatni magát az evéstõl, ivástól, dohányzástól és a nemi élettõl
Lailat al-Kadr: ramadán 27., az Elrendelés Éjszakája. Mohamed elõször Ramadan havában részesült a Korán kinyilatkoztatásaiban. A hívek az éjszakát imádkozással, a Korán recitálásával töltik; az elõtte való pénteken (ramadán 26.) minden muszlin ott van a mecsetben.
’Íd al-Fitr: savvál 1. A böjt megtörésének ünnepe, a két legfontosabb, a Próféta által megparancsolt ünnep egyike. Egyfajta örömünnep, hogy véget értek a ramadan nehézségei. A muszlimok e napon rendszerint megfürödnek és új ruhát öltenek. Ezután a mecsetbe mennek - ha beférnek, hiszen mindenki más is így tesz. Utána meglátogatják barátaikat és rokonaikat, megajándékozzák egymást, vagy jókívánságokat küldözgetnek egymásnak. Kötelezõen adakoznak a szegényeknek. Egész nap az iszlám értelmén gondolkodnak, igyekeznek kibékülni haragosaikkal, hogy békében, megbocsátásban kezdhessenek új életet.
’Íd al-Adhá: dzú’l-hiddzsa 10. A másik kötelezõ ünnep, mely három vagy több napig is eltarthat. Az áldozat ünnepe, Ábrahám áldozatára emlékezve. A zarándokok Mekkában, a többiek otthon közösen imádkoznak, majd áldozatot (bárány, tehén, teve) mutatnak be. A húsnak csak az egyharmadát tartják meg, a többit szétosztják a szegények között. Miként a zsidóknál, a moszlimoknál is este, napnyugtakor kezdõdik az új nap.

Szoboszlai Endre írását felhasználva Tóth József
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.




 
 
[ 6055 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x