Mi a mese? Harmonet - Horoszkóp -Ezotéria - Jósda
Címlap / Psziché / Mi a mese?

Mi a mese?

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2024-03-29

Az értelmező szótár szerint: "A nép ajkán élő, szájról szájra járó, csodás, hihetetlen elemekkel teleszőtt, rendszerint prózai, ritkábban verses, költött elbeszélés." E szükségképpen szűkszavú meghatározást kiegészíteném azzal, hogy a mese mesélője — ugyanúgy a mese hallgatója — nem hiszi el azokat a csodálatos eseményeket, amelyeket elmond, illetőleg meghallgat.  

A magyar nyelv értelmező szótára szerint: "A nép ajkán élő, szájról szájra járó, csodás, hihetetlen elemekkel teleszőtt, rendszerint prózai, ritkábban verses, költött elbeszélés."

E szükségképpen szűkszavú meghatározást kiegészíteném azzal, hogy a mese mesélője — ugyanúgy a mese hallgatója — nem hiszi el azokat a csodálatos eseményeket, amelyeket elmond, illetőleg meghallgat. Már réges-rég nem hisz a sárkányokban, tündérekben, többnyire a boszorkányokban, ördögökben sem, mégis szívesen hallgatja, gyönyörködve éli át mindazt, amit a mese — mint művészeti alkotás — kínál neki a maga sajátos esztétikumával.

Ennek az esztétikai hatásnak tényezői: a mesei cselekmény, a meseelemek, a mesei szerkezet és nem utolsósorban a mese nyelve.
A népmese cselekménye — a szóbeli hagyományozás természete szerint — nem változtathatatlan: kopik vagy gazdagodik, bővül, elvegyül más mesék elemeivel. Vándorol térben és időben — egyik világrészből a másikba, útközben újabb elemeket ragad magához, új tájakat fedez fel magának, más civilizációk, más kultúrák kellékeit, és átformálja mindezeket a maga törvényei szerint.

A mese elemei sokkal régebbiek, mint maga a mese. Ezeknek az elemeknek elrendezése, a szerkezet teremti meg a mesét. Ezt olvashatjuk Honti Jánosnak A mese világa című, a maga idejében úttörő jelentőségű, 1937-ben megjelent könyvében, mely írójának — sajnos — utolsó műve volt, mert a fiatalon is korszakos jelentőségű magyar mesekutató néhány évvel később a fasizmus áldozataként meghalt.
Honti János gondolatmenetét folytatva, mi is feltesszük a kérdést: mire kell gondolnunk, amikor mesei elemekről szólunk? Azokra az elemekre, amelyekből a mese építkezik: a mese szereplőire, a mesék színhelyére, a mesében előforduló tipikus helyzetekre, tárgyakra és csodálatos eseményekre. Ezeknek az elemeknek elrendezése, megszerkesztése — a műfajra jellemző, sőt meghatározó mesei szerkezet teremti meg a mesét (Honti). És tegyük még hozzá: az elmesélése.
A köztudatban a mese műfaját a csoda határozza meg. A csoda azonban nem feltétele, szükségszerű velejárója a mesének, legalábbis abban az értelemben, ahogyan a vallásos olvasmányokban, legendáriumokban szerepel, mint a természet törvényeinek hatályon kívül helyezése az isteni akarat kinyilvánítása céljából, hanem magától értetődő "természetes" esemény a mese különleges világában, mely a "lerombolt határoknak a világa" (Honti szavaival), a mesevilág, amelyre nem érvényesek a természet és a logika törvényei, mert a valóságon kívüliség világa.

Ebben különbözik a legendák csodáitól, másrészt a "fan-tasztikum"-tól, amely az említett törvény időleges felfüggesztése, nem pedig egy különleges mesei világ kiváltsága, és különben is inkább az irodalmi mesehős tudatában, semmint a mű cselekményében játszó-dik le — a romantika és a szecesszió elbeszélőinél legalábbis.
A világ ellentétekre épülő totalitása (élet és halál, nappal–éjszaka, fény–sötétség, hideg–meleg, jóság–gonoszság, gazdagság–szegénység, igazság–hazugság stb.) szabja meg az ellentétekre épülő szerkezetet, a szimmetrikus elrendezést, és a két ellentétes, sőt ellenséges elem harcára építi fel a cselekményt.

A meséről szólva nem feledkezhetünk meg a mese sajátos nyelvéről, stilisztikai törvényeiről, ezekről később bővebben is kívánok beszélni. Most azonban szólnom kell arról is, hogy a mesét tartalmi és formai sajátosságain felül a mindenkori mesélő személye is meghatározó módon jellemzi. Akár az írásban hagyományozott költői alkotások, magukon viselik koruk, nemzetiségük közös jegyeit, s mindezen túl szerzőjük személyének megkülönböztető, egyedi vonásait, hasonlóképpen az élőszó által megőrzött mesék is tükrözik a mesélő személyiségét. Ezért minden élőszóval előadott mese egyéni és eredeti művészi alkotás, melyhez kíséretül még hozzájárul a mesemondó hangja, viselkedése, előadói stílusa, és mindenekfelett személyi adottsága, tehetsége.

A következőkben a mesemondóról kívánok beszélni mint fontos személyről, akinek szerepe nem egyszerűen az ismert vagy kevésbé ismert szöveg közvetítése. Ezért a közvetítők a legtöbb esetben alkotó munkát végeznek. Munkájukat leginkább a fazekasmestereké-hez hasonlíthatnánk, akik az anyagot — ami adott esetben a mesemotívumok kimeríthetetlen, tarka sokasága — gyúrják, gyömöszölik, formálják művészetté, mindig tiszteletben tartva az anyag törvényeit.
A mese az idő beláthatatlan mélységeiből meríti nyersanyagát, mely sohasem látott tájakról, ismeretlen utakon vándorol országról országra, világrészből világrészbe, áttörve a nyelvek határait, áthatolva kultúrák áthatolhatatlan várfalain. Közvetítői: kalmárok, katonák, hittérítők, száműzöttek, világutazók és csavargók. Hozzák-viszik portékájukat, és semmibe veszik a megmérhetetlen távolságokat, melyeket a tér és az idő terít elébük. Megpihennek azokon a helyeken, ahol még szívesen látják őket, alkalmazkodnak az éghajlathoz, a helyi hagyományokhoz, formálódnak, csiszolódnak, egybeolvadnak más mesékkel, s lesz a világvándorokból magyar mese, spanyol mese, ukrán vagy grúz mese, esetleg mongol vagy brazil vagy éppenséggel egyiptomi mese. És minden egyes mese rokona a többinek, mert az ember, akiről szólnak a mesék, mindenütt élni akar, szabadon akar élni, utódokat nemzeni, szülni, felnevelni egy jobb, igazságosabb életre. Bőséget és békességet akar, olyan világot, ahol az igaz embert nem gáncsolja el a hamisság, fenevadak nem fenyegetik, éhség, szomjúság és háború nem sanyargatja.

Kimondhatjuk: a "mese csodája" abban rejlik, hogy az emberiség múltját és jelenét egy állandó jelen időben foglalja össze. Vagyis az ember egyetemes problémáit tárja a mese befogadója elé, aki a királyfiak, vándorlegények küzdelmeiben a saját személyes keserveit éli át, s a szegény ember győzelmén örvendezve merít erőt a maga mindennapi harcaihoz.
És kimondhatjuk: ugyanezért vált napjainkra a gyermekek műfajává, akiknek a felnőtt világgal szemben átélt kiszolgáltatottságából szabadít fel a mesei igazságszolgáltatás — legalábbis arra az időre, amíg hallgatják a meseszót.
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.




 
 
[ 11600 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x