Esküvői fotós vs. esküvőfotós?
Címlap / Te+Én+Szex / Esküvői fotós vs. esküvőfotós?

Esküvői fotós vs. esküvőfotós?

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-04-03

Az esküvői fotók és albumok különleges helyet foglalnak el az esküvői készülődés menetében, hiszen ezek őrzik meg az utókornak a pár életének nagy eseményét. Az esküvői fotózásnak számos olyan buktatója van, amire egy profi esküvői fotósnak eleve felkészültnek kell lennie. Milyen szempontokat vegyünk figyelembe, amikor fotós választunk? 

 

Számtalan írásban taglalták már ezt a kérdést, több cikk, fórum hozzászólás, Facebook post foglalkozott már az esküvői fotózással és fotósokkal, mégis van még néhány homályos részlet, pár olyan gondolat, amit most megpróbálok megfogalmazni. Nem kívánok igazságot tenni, mivel nincs mindenkire egyformán érvényes válasz – az esküvői fotó mindenkinek egy szubjektív dolog, ezért ki-ki döntse el maga, egyetért-e az itt leírtakkal vagy sem.

Vannak, akik úgy gondolják, majd a vendégek úgyis hoznak fényképezőgépeket és tőlük majd megkapják a képeket, amelyek között a nagy számok törvénye alapján egészen biztosan lesznek jók, használhatók. És van a másik véglet, aki nem bízza a véletlenre, leszerződteti a legprofibb fotósok egyikét (vagy mindjárt párban), majd elégedetten mutogatja a csodás képeket. Természetesen a kettő között a teljes átmenet megtalálható igények szerint. A gond inkább az, hogy a döntést gyakran megfelelő információk hiányában hozzák meg a párok vagy azok hozzátartozói. Megnéznek pár weboldalt, találnak ott pár tetszetős képet (mint említettem, a nagy számok törvénye értelmében születnek ilyenek mindenképp), látnak egy nagyon kedvező árat és boldogok, hogy egy problémával kevesebb. Ha szerencséjük van (és a fotósnak is) akkor ez így is lesz, megérkezik időben a fotós, elkészíti a megfelelő és szép képeket, határidőre átadja őket és valóban mindenki boldog.



A problémák akkor kezdődnek, amikor a nem megfelelő felkészültség
, nem megfelelő technikai háttér egy nem túl ideális környezetbe kerül, mint például egy fényszegény templom, melyben a gyönyörű festett színes üvegablakokon át érkező napsugarak páratlan hangulatot varázsolnak, ám egy alsó- vagy középkategóriás fényképezőgépnek ez a fény nem elegendő a képkészítéshez, így a fotósnak vakut kell használnia. Így volt ez régen is a filmes korszakban. Van azonban egy komoly hátránya ennek. Fizikából ismert tény, hogy a fény a távolság függvényében négyzetesen csökken. Így sajnos az a jelenség áll elő, hogy a fehér ruhás menyasszony ruhája vakítóan fehér, szinte minta sincs már rajta, arca, mint egy viaszbaba, pár méterrel hátrébb pedig már alig látszik valami a násznépből, mert annyira sötét. Ezt esetleg tovább lehet fokozni azzal, ha a vaku a fényképezőre van erősítve (annak hagyományos helyén) és álló (portré) módban készül el a kép. Mivel ilyenkor a vaku a gép mellett van, olyan borzalmas árnyékokat képes a szemközti falra kreálni, ami legfeljebb egy rossz horrorfilmben lenne elfogadható. Szerencsére mára olyan szintre fejlődött a technika, hogy szinte fény nélkül is lehet már képet készíteni a csúcskategóriás gépekkel és hozzá természetesen a megfelelő objektívekkel, így tökéletesen visszaadható a templomi környezet lenyűgöző hangulata. Egyetlen probléma csupán ezen eszközök árával van, mivel egy ilyen eszközkészlet, amivel ez a feladat gond nélkül megoldható, jelenleg 7 számjegyű összegre rúg.

A templom után említhetném még a házasságkötő termet vagy akár az esti vacsora helyszínéül szolgáló, csak hangulatvilágítást alkalmazó éttermet, ami szintén okozhat fejfájást.

Tartalék gép - elengedhetetlen
Következő probléma Murphy-vel van: tudjuk, hogy ami elromolhat, az el is romlik. Bizonyára számtalan fotós van, akinek soha egyetlen eszköze se gondolta úgy egy fotózás során, hogy ő most inkább pihenne egy kicsit, de legalábbis semmi kedve dolgozni. Én mindjárt a második esküvői fotózásomon szembesültem a ténnyel, hogy egyes dolgok csak papíron vízállóak, a gyakorlatban egy kiadós eső nem tesz jót nekik. Szerencsémre nem ment tönkre az eszköz, de aznap már nem tudtam használni. Mindez a készülődés és kreatív fotózás után mindjárt a polgári szertartás előtt történt, azaz magáról az esküvőről egyetlen képet sem tudtam volna csinálni, ha nincs tartalék gépem.

Eddig a technika, innentől jön maga a fotós. Egy meghívott vendég pontosan tudja, hány órakor hol kell lennie és ott éppen milyen esemény lesz. Nem biztos azonban, hogy azt is tudja, hogy egyes vallásoknál a szertartások milyen eseményekből állnak, mi mit követ, mi az, amiről mindenkép érdemes képet készíteni. Szorgosan nyomkodja a fényképezőjét és bízik benne, hogy sikerül valami. Ezzel szemben - mint minden szakmában - azok, akik komolyan szeretnének az élvonalban maradni, folyamatosan képezik magukat, tanulnak könyvekből, internetről, náluk jobb fotósoktól, egymástól itthon és külföldön egyaránt.

Utómunkálatok – a munka java még csak most jön!
Szintén az emberi tényezők közé sorolom azt a kérdést, mely egyben technikai is, hogy mi történik az elkészült képekkel. Az emberek többsége számára az a fogalom, hogy raw vagy más néven digitális negatív teljes mértékben ismeretlen. Megszokták, hogy kiveszik a fényképezőből a kártyát, feltöltik a számítógépükre és ezzel számukra vége is a folyamatnak. Az esküvői fotózással komolyabban foglalkozók számára az igazi munka csak most kezdődik. A fényképezőgépből ugyanis náluk nem egy jpg kép kerül ki, hanem egy úgynevezett digitális negatív állomány, mely nagyságrendekkel több információt tartalmaz, mint a hagyományos jpg kép. Az, hogy ebből milyen végeredmény születik, csakis a fotós (vagy az utómunkát végző grafikus) ízlésétől és tudásától függ, de általánosságban elmondható, hogy a kipottyant kép, mint „valóság” és a végleges kép között jelentős eltérések vannak. Gondolok itt a legegyszerűbb felesleges részek levágásától, kitakarásától a színkorrekciókon át a retusálásig minden olyan beavatkozásra, amitől a kép olyan lesz, mint amit a pár végül kézhez kap. Ez viszont rengeteg idő és munka, amit senki nem lát, csak azt, hogy a képeket nem másnap, hanem csak hetek múlva kapja meg.

Szintén a fotós munkáját minősíti az átadott képek tálalása. Lehet az egy egyszerű otthon írott dvd, de lehet egy profin megszerkesztett bőrkötéses kasírozott fotókönyv is, kiegészítve egy egyedileg gyártott illusztrált csomagolásban átadott lemezzel, webes galériával, zenés slideshow-val.

Ezzel többé-kevésbé el is jutottunk arra a pontra, ahol felmerül a mennyiért kérdése.



Milyen költségekkel számolhatunk egy profi fotósnál?

Útiköltség: mivel időre kell menni minden esetben, és a pár sem fog egyik helyszínről a másikra tömegközlekedéssel menni, így kizárásos alapon marad az autó. Ha csak az üzemanyagköltséget vesszük figyelembe (8 l átlagfogyasztással és a jelenlegi 350 Ft-os üzemanyagárral) az 28 Ft/km. Azaz egy átlagos vidéki esküvő, ami kb. 100 km út (természetesen vannak, akik csak helyben vállalnak, vannak akik az ország másik felén is, így ez egy átlag) egy irányba, de haza is kell jönni, azaz mindjárt 200 km, ami csak üzemanyag szinten 5600 Ft. (Budapesti esküvőnél ez az összeg elmegy üzemanyag + parkolásra.) Ha csak lehet, én szeretek a párokkal még az esküvő előtt személyesen találkozni és ezt akár összekötni egy kis fotózással is (e-session, love session, stb. elnevezésekkel fut ez a téma) azaz az összeg újabb 5600 Ft. Ebben nem számoltuk bele az autópálya matricát, a kocsi amortizációját és egyéb szerviz költségeket sem.

A következő tétel maga a felszerelés. Egy fényképezőgép élettartama valahol 150-200 ezer felvétel. Ezt esetleg egy zárcserével még meg lehet toldani kicsit, de ennyi felvétel alatt nem csak a zár kopik el, hanem más is. Hasonlóan vannak ezzel az objektívek is, ennyi használat alatt elkerülhetetlen az amortizációjuk, cserére szorulnak. Egy ilyen csere még akkor is, ha nem a legprofibb csúcstechnikát használjuk, hanem egy szinttel alatta, ami már nagyon jó, de árban sokkal olcsóbb, az is 1-1.5 M Ft minimum. Ha a 200 ezer kép/1.5 M árral számolunk, akkor 1 kép elkészítése 7,5 Ft amortizációs költséget jelent függetlenül attól, hogy az adott képet már ott a helyszínen töröltük, vagy életünk legjobb felvételét készítettük épp el. Egy egész napos esküvőn nem ritka a 3-4000 nyers kép (mivel már nem kell a filmkockákat számolni, egyszerűbb 2-3 képet csinálni egy olyan eseményről, ami valamilyen hibalehetőséget rejt magában, pl. csoportképnél bepislog valaki) Ez 4000 kép esetén 30 000 Ft költséget jelent.

A képek elkészítését követi az utómunka. Ehhez egy jó erős számítógép, egy színhelyes monitor, szép nagy háttértár szükséges, amiket most nem számszerűsítenék, mivel fotósonként változó, hogy hány esküvőt fotóznak egy évben, az adott gépet milyen hatékonysággal tudják kihasználni, így az 1 képre eső amortizációs költséget nem tudom meghatározni. Azt viszont igen, amibe a használata kerül. Egy ilyen gép monitorral és a szobai megfelelő világítással együtt az 500W-ot gond nélkül elfogyasztja. Jelenleg az ELMÜ normál díjszabása alapján 1 kWh áram az 48,62Ft azaz a munkaállomás használata óránként 24,31Ft-ba kerül. Mivel csak saját adatokból tudok kiindulni, ez nálam egy esküvő esetén 70-80 óra, tehát 1944 Ft. Ennél könnyebben kalkulálható viszont az a háttér, ahol az elkészült adatokat biztonsággal meg tudjuk őrizni arra az esetre, ha a párnak adott példánnyal valami történne. Mivel a feldolgozás során nem jpg formátummal dolgozok, hanem a nyers (raw), illetve ezt követően 16 bites TIFF formátummal, így az állományok elég nagyok, egy esküvő archívuma 100-150 Gbyte. Ennek tárolására én ún. NAS tömböt használok (mindjárt kettőt, földrajzilag 2 különböző helyen) darabonként 2x2Tbyte winchesterrel, amin a biztonságosan tárolható adatmennyiség épp a 2Tbyte azaz kb. 13-15db esküvő anyaga fér el egy ilyenen. Ennek darabja legutóbb 90 000 Ft volt, azaz a kettő együtt 180 000 Ft, 1 esküvőre vetítve pedig 12 000 Ft költséggel lehet számolni (és az áramfogyasztását megint csak nem számolom).

Hol is tartunk? Van ugye 2x 5600 Ft útiköltségünk, egy 30 000 Ft-os eszközamortizációnk, egy 12 000 Ft-os biztonsági mentésünk, egy 1944 Ft-os áramszámlánk, ami eddig 55 144 Ft tisztán költség. Éppen csak érintőlegesen említeném meg, hogy egy gazdasági tevékenység folytatásához elengedhetetlen a céges háttér a maga járulékos költségeivel, könyvelővel, stb. de ez megint csak nehezen számszerűsíthető egy darab elkészített képre vagy egy esküvőre, így ezt a tételt elegánsan lépjük is át. Ahogy szintén lépjük át a különféle szakmai képzések, könyvek, stb. költségeit és vegyük úgy, hogy istenadta tehetségek vagyunk és szintén felejtkezzünk meg minden olyanról is, amit kifelejtettem. Dolgoztunk tehát egy esküvőn 10-15-20 órát (legyen átlag 15) majd utána 70-80-at (számoljunk 75-tel) azaz van befektetett 90 óra munka és 55 144 Ft költség.

Innentől kinek - kinek a saját fantáziájára bízom, hogyan lehet 30 000 Ft-ért lefotózni egy esküvőt és azt is, hogy mennyit keres egy fotós…

Agárdi Gábor
fotós, esküvőfotós


 
 
[ 3764 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 

ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x