Andalgások Alhambrában - Andalúzia gyöngyszemei

Álmok álma Andalúziában andalogni egy művészettörténésznek és egy építésznek. Ahogy a hajnal legkisebb fénye megjelenik, már mondják egymásnak a terveket, mit kell megnézni ma, s mit láttak tegnap együtt, külön-külön. Itt még elevenek a mór uralkodók rezidenciái, iszlám, kereszténység, zsidóság mind fényeset alkotott, s a háborús századok nem hagytak rajtuk nyomot.

Ennek jegyében indult Zsófi és Dávid, hogy esküvőjükre kapott kis pénzecskéjükön felfedezzenek egy csodás világot maguknak és környezetüknek. Mert Zsófi már művészettörténeti óráira készült fényképezőgépével és videójával, Dávid pedig itt is tervezett, mért, rajzolt megszállottan: egy könyv elkészítésén dolgozott.

Alhambra
Az Alhambra falai vörös kövekből készültek, innen van a Catal-al-Hamra, azaz Vörös Erőd elnevezés. Kívülről zord erődítményfalak veszik körbe a mór palotaépítészet legcsodálatosabb alkotását. A Mirtuszudvarban a teljes épület tükröződik a mesterséges tó felszínén. Háttérből integet a Comares-torony tökéletes biztonságot ad az oszlopoknak és csipkés köveknek, stilizált növények koszorúinak. A fák között patakok bujkálnak, a parkokat szökőkutak díszítik. Az Oroszlánudvarban stilizált oroszlánok tartják a szökőkutat, melynek peremére van vésve Ibn Zamrak költeménye. 



A család

Zsófi és Dávid ámulva lesik, mennyire fontos volt a családi élet a muszlim kultúrában. Az udvarról a gyermekek szobái nyílnak, s elképzelik, hogy ők is kisgyermekeikkel jöhetnének legközelebb ebbe az álomszép környezetbe. Már tervezik a gyerekeket, egymás után kettőt, hogy legyenek egymás pajtásai, majd később a körülményektől függően jöhet a többi is – ha lehet, azok is kettesével. Ők maguk is nagy családban nevelkedtek. Minthogy a hárem urai megengedhették maguknak, több feleségük volt, de azért azok között is volt egy legkedvesebb: a szultána, a főfeleség, akinek sztalaktitboltozatos terme a legszebb, úgy nevezik: a Két nővér terme. Innen nyílik a kazettás mennyezetű Daraxa-kilátó – ez is a nők szerepét hangsúlyozza: a szultán édesanyjának neve volt Aixa, és ez Aixa háza.

Díszítés
A Királyok termét bőrborítás fedi. Erre festettek hősiességről, harcokról, vadászatról mesélő képeket. A mennyezeten lévő freskó az első tíz uralkodót ábrázolja. A Trónteremet faragott vörösfenyő kupola fedi, rajta a Korán 67. szurájának szimbolikus ábrázolása látható. 

HarmoNet tipp: Élet az Il Campon - Siena szerelmesei >>

Nyári lakosztály

Átsétálva a Darro folyó kis hídján egy dombra értek fel. Itt van Generalife, a granadai uralkodók nyári lakosztálya. A tizennegyedik században újjáépítette I. Izmail, s oly elégedett volt kertészének munkájával, hogy elnevezte: Djennat al-Arifnak, az Építész kertjének. Az alapanyagok egyszerűek voltak, gipsz, tégla, kerámia, ámde a kert annál pompázatosabb. Még ezek közül is kitűnik a Medence-udvar, melyet két oldalt oszlopcsarnokok szegélyeznek. Itt valóban a Paradicsomban érezheti magát a látogató. Zsófi és Dávid maguk is úgy tervezték, hogy amint megengedhetik, maguknak is kertes házat terveznek, hiszen a gyermekek számára ez a legideálisabb. Itt aztán annyi élményt gyűjtöttek össze, ami otthon Magyarországon egy arborétumra is elegendő lett volna. Bizony, aki itt élhetett, az a földi paradicsomban érezhette magát – főleg, ha kedvelte a harcos életet is, hiszen sok vér és izzadság áldozat, amíg a földi paradicsomot valaki megteremtheti.

Kasztília kontra Alhambra
A mórok a nyolcadik században foglalták el ezt a területet. Ekkor épült Albaicín városfala, ami védte Granadát. Kasztília és Aragónia egyesült seregei folyamatosan vissza akarták foglalni teljes Hispániát, de ez csak a tizenötödik században sikerült a két tartomány ura: Izabella és Aragóniai Ferdinánd házassága révén.


A tizenharmadik században I. Mohamed szövetségre lépett III. Ferdinánddal, és létrehozta a Naszrida szultánságot oly módon, hogy Kasztília királyának alattvalója és adófizetője lett. Míg azonban a keresztény kultúra üldözte a szabad gondolkodókat, tudósokat, a szultánságban szabad helyet kaptak, a művészek építkeztek, az írók, költők az irodalmat gyarapították, a tudósok számára is megengedett volt az emberi test boncolása: tehát itt fejlődött a gyógyítás is. 

HarmoNet tipp: Telefon Istenhez - Spanyolországban. Csörögj Rá! >>

Zsófi lelkesedett a szabadon gondolkodó férfiak világáért, szívesen eltöltött volna néhány évet (Dáviddal) ebben a csodapalotában,
s a zsidókat kiutasító keresztény királynő bizonyos szempontokból ellenszenvesnek tűnt neki, mégis tisztelettel tekintett rá, hiszen Izabella korának önállóan gondolkodó királynője saját szabadságát maga saját tudatos elszántságával vívta ki. Férjválasztásával szembekerült családjával, de utólag megállapíthatjuk, hogy értelmes döntés volt, hiszen ebből a választásból került ki Spanyolország győztesen. Igaz, hogy a palota egy részét reneszánsz módon átalakították, de a spanyolok ma is őrzik a tizenharmadik század építészetének csodáit.

Dobosy Ildikó