Csodálatos gyógyítások - ki képes rá?

Aki valaha megismerte a hospice világát, találkozott a halál mindennapi élményével, azt szüntelenül foglalkoztatja a gyógyulás lehetősége is. Elfogadjuk a halált, mint az idős kor végét, de nagyon nehezen fogadjuk el a fiatalkori végzetes betegségeket, legkevésbé pedig azt, hogy fiatal korban be kell fejeződni az életnek.

A 20-30 éves rákosokkal való találkozás mindig újra megrendíti az ember tudatát, a sklerozis multiplexbe nem lehet belenyugodni: szép lassan a szemünk előtt fogsz elpusztulni, és tehetetlenül nézzük.

Persze, először orvoshoz fordulunk. Minden lehetséges orvost felkeresünk, mert akarunk bízni a kísérleti tudományban. Aztán valaki azt mondja, hogy „visszafordíthatatlan” vagy „ezt úgysem lehet meggyógyítani”, de esetleg még évekig elélhet vele. (Rendszerint ezt mondják az orvosok a cisztás daganatokra.) És ilyenkor megindul a természetgyógyászok felkutatása. Tényleg nem lehet visszafodítani? És a természetgyógyászok reményt csepegtetnek az emberbe. Ez a remény sokkal jobb, mint a belenyugvás, mert a legjobb esetekben átprogramozzuk a szervezetünket. A gyógyíthatatlan beteg ugrálni, futkározni fog, hajlong, tornázik, úszik, tisztítókúrákat végez, vagyis: újra foglalkozik a testével, mintha kisgyermek lenne. És a test ezért hálás – amennyire csak tud.



Hátizmok, fejgörcs...

Gábor harminc évesen tudta meg, hogy hátizom sorvadása van. Ettől kezdve figyelte az előre hajló, görbe testtartású embereket. Maga pedig olyan mukákat vállat, ahol nehéz fizikai megeröltetéssel sokat kellett használni a hátizmait, ládákat rakodott. A fájdalom nőtt, de az izmai erősödtek A fájdalmai máig se múltak el, most hetven éves, nem tud twisztelni, nehezen fordul hátra az autójában, de végigvezeti a kocsit Bajorországtól Budapestig egyhuzamban. Fürdőkbe jár, úszik, ma már inkább sportol, kevesebbet dolgozik, de volt negyven aktív éve, amióta beteg.

Ági ugyancsak harminc évesen döntött úgy, hogy mindent megtanul, amivel magán és környezetén segíthet. Barátnője folyamatos fejgörcsben szenvedett, és Ági naponta járt fel a lakására „gyógyítani”. Közben azonban agykontroll, reiki tanfolyamokat is végzett másfél évtizeden át szorgalmasan, ezekről bizonyítványokat is szerzett. Bátran hirdette környezetében, hogy minden betegségből ki lehet gyógyulni, csak újra kell programozni a szervezetet. Neki magának is voltak problémái, de a környezete visszaigazolta: magadat is meg kell tudnod gyógyítani, ha másoknak képes vagy segíteni. 

HarmoNet tipp: Mi az a Sclerosis Multiplex?  >>

Sklerozis multiplex

S az élet meghozta az eddigi legnagyobb próba lehetőségét. Egyik fiatal kolléganő teste kezdte felmondani a szolgálatot, lassú bénulásnak indult, s az orvosok kimondták a végítéletet: szép lassan már életében meghal. Először a lába, a dereka, az egyik karja, a zongorista keze, és így tovább, holott előzőleg ő volt a társaság humoros forrása, hozzá jártak elvásott idegeiket felfrissíteni a kollégák. Se a férje, se a szülei, se a gyermekei nem reméltek már semmit. Csak Ági barátnője reménykedett. A kétszáz kilométeres távolság komoly akadályt jelentett a három szegény pedagógus kapcsolatában (nem lévén autója egyiknek sem), de a fejgörcsös barátnő azt is tudta, hogy a fentemlített gyógyító gyakorlatok átlépnek időn és téren, csak azt  kellene elérni, hogy a gyógyító és a gyógyulni kívánó személy valóságos spirituális kapcsolatot találjon egymással. És ez nem semmi. Ági legyen képes belépni a multiplexes hölgy valóságos belső világába. Megérteni – vagy megérezni – azt, hogy mi történik a másikban. 


Ági szerepét nem veheti át senki, mert a tehetség semmivel se pótolható. A tehetség megmutatkozhat bármilyen területen, ahogyan nem lehet senki matematikus, ha nem matematikus, legfeljebb másoló. Az intuíció útját nem lehet eröltetni, mert abból csalás lesz. Azt pedig felesleges elképzelni, hogy Istent át lehet verni másolással. Ez isteni adottság, mint a zene is az. De a kapcsolat útját lehet egyengetni, bár az is hosszú folyamat: két idegen világot egymással szembeereszteni: egyesüljetek. 

HarmoNet tipp: Gyógyíthatatlan, de nem reménytelen >>

Megtörténtek az első  lépések. Találkoztak. Egy vékony pókfonálon megindult a kapcsolatépítés. Egy orvosi szteroidkezelés mindent széttéphet, mert idegen anyag kerül a testbe, amivel Ági se tud megbirkózni. Ennek a veszélye mindig fennáll, mert az egész család kórház-centrikus – hiszen addig sincs probléma a beteg családtaggal, amíg kórházban van. 

Szeretettel gyógyítani? Valójában csak úgy lehet. Ezt negyven kemény év tapasztalatából mondom: mindig a szeretet gyógyított meg, nem a kenőcsök. Valaki olyan adta a kenőcsöt, vagy a nyakláncot, karkötőt, aki szeretett. És eddig mindig meggyógyultam általa.

Dobosy Ildikó
Képek: Piqs.de