Görög kultúra 1.
Címlap / Kultúra / Görög kultúra 1.

>

Görög kultúra 1.

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2024-03-19

A nyugati műveltségünk gyökerei a tömör dór és karcsú ión oszlopok hazájában, az Olympos isteneiről híres világba nyúlnak vissza.A Kelet és Nyugat közt az égei kultúrába belefúródva a görög nép kitárta magát a Keletről jövő kultúrhatásoknak.  

A nyugati műveltségünk gyökerei a tömör dór és karcsú ión oszlopok hazájában, az Olympos isteneiről híres világba nyúlnak vissza.A Kelet és Nyugat közt az égei kultúrába belefúródva a görög nép kitárta magát a Keletről jövő kultúrhatásoknak. A görögség egyéni jellegzetessége, teljesen más, mint a keleti népeké. A keleti ember passzivitásával meghunyászkodik ember és isten között.

A görög kultúrát demokratikus-filozófikusnak mondjuk. A görög ember nem passzív, hanem cselekvő aktív, aki sem ember, sem isten előtt nem hajlik meg túl mélyen. A görög kultúra legrégibb időszakát mykénéi kornak szokták nevezni. A görögök népi hagyományához a két hatalmas eposz az Ilias és az Odysseia.

A mykénei kultúra pusztulása Kr.e.2. évezred legvégén következett be, oka a népvándorlás, az É.ról jövő népek megdöntik ezeket a nagy művelt városokat. Az eposzok ennek az átmeneti kornak a szülöttei. A görög városállam, a polis megalakulásának idejét Kr.e. a 9. századra tehetjük. A polisok élén egy-egy patriarhális király állt. Erre az időre megalakult az Olympos ragyogó és jókedvű istenvilága. Az indogermánok természetimádása a görögöknél vált tökéletessé.

Az emberiesítő görög hitregében az első helyet a Föld foglalja el. Ez a nagy anya, aki megtermékenyül és mindent a földet az ég, azonos. Nap, férfi-Hios; Hold, nő-Selene. A fő helyet Zeus foglalja el, ő trónol az Olymposégi trónján. Az Olymposon kívül a föld alatt, és a vízben is élnek istenek. A víz ősi istenének Okeanosnak helyét Poseidon foglalta el. Ezeknek az isteneknek és herosoknak kultusza egész Görögországban egyforma. A homeroszi eposzok idején és az azt közvetlenül követő időkben a szabad ég alatt mutatják be nekik az áldozatokat, amelyek kezdetben állati áldozatok voltak, később a föld terményeiből állnak. Az istenek a természet és az ember egységes kifejezői, emberi formájú lények és nagyobbak, mint az ember. A művészetben tehát egy olyan esztétikai ideál elérése kell törekedni, amely ezt a nagy és tökéletes, de mégis emberi szépséget kifejezze. A görög egységes vallásos érzését egy-egy szentély fejezi ki. Legnagyobb fontossága Delfinek van. A delfi Apollo-templom minden görög számára jelenzős.

Az atlétikai játékoknak is vallásos gyökerük van. Kifejezésre jut a természet-isten-ember egység felfogása.A görög nemcsak istenében, de önmagában, tehát az emberben is meg akarja valósítani esztétikai ideálját, magát ias a lehető legszebbé az istenhez hasonlatossá akarja tenni. A nevelés is lelki irányban alakul tovább, nemcsak a test, hanem a lélek szépségét is nevelni akarják. Az olymposi játékoknak szerepük van a görög időszámításban. A nyelvi és vallási összetartozáson kívül semmi nem fűzi egymáshoz a görögök kis várossállamait. Mégis a gazdasági és társadalmi fejlődés azonos vonalat mutat minden egyes görög polisban. Ez az út az arisztokráciától a tyranison át a demokráciához vezet.


Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


Cikkünk folytatódik, lapozz!


 
 
[ 7032 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x