A bibliai Purim, vagyis a sorsvetés ünnepe
hirdetés
Címlap / Ezotéria / A bibliai Purim, vagyis a sorsvetés ünnepe

A bibliai Purim, vagyis a sorsvetés ünnepe

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2021-03-03

A bibliai kor legvégén keletkezett ez az örömünnep, a perzsa zsidóság megmenekülését örökíti meg. A történetről részleteiben, a Bibliában Eszter könyve számol be. A purim sorsvetést jelent. Hámán ugyanis tervet szőtt, a birodalomban élő zsidóság elpusztítására, és ennek napját sorsvetéssel Ádár hónap 13-ában határozta meg. A királyi rendelet, ezt a napot jelölte meg a zsidók elleni támadásra és kifosztásukra... 


Rendezvénynaptár
A zsidó vallás ünnepei II.
2001. március 8, 9, 10. (Ádár hónap 13, 14, 15.)


A Purim örömünnep, a zsidó farsang
A bibliai kor legvégén keletkezett ez az örömünnep, a perzsa zsidóság megmenekülését örökíti meg. A történetrõl részleteiben, a Bibliában Eszter könyve számol be. A purim sorsvetést jelent. Hámán ugyanis tervet szõtt, a birodalomban élõ zsidóság elpusztítására, és ennek napját sorsvetéssel Ádár hónap 13-ában határozta meg. A királyi rendelet, ezt a napot jelölte meg a zsidók elleni támadásra és kifosztásukra.

Az ünnep 3 napig tart
Elsõ nap /Ádár 13. Eszter böjtje/ böjtnap, annak emlékére, hogy Eszter királynõ minden ételt és italt megvont magától és a királynál kegyelemért könyörgött.

Ádár 14-én, - ez az ünnep második napja - vigadalom van, annak emlékére, hogy ekkor nyerték vissza szabadságukat a zsidók az ország egész területén, kivéve a fõvárost.

Ádár 15-én, - ez az ünnep harmadik napja - folytatódik a vidámság, emlékezve arra, hogy a fõvárosban, Szúzában / héberül Susánban/ egy nappal késõbb sikerült békére lelni a zsidóságnak.

Eszter Könyvébõl: a történet rövid áttekintése
A történet Ahasvéros perzsa király /minden bizonnyal I. Nagy Xerxész/ lakomájával kezdõdik, aki idõszámításunk elõtt 485 és 465 között uralkodott a történelem elsõ világhatalmának élén. (A perzsák azért szerezhették meg az ókori Kelet fölötti kizárólagos uralmat, mert rendkívül türelmesek voltak; a vallás, a nyelv, a kultúra és a belsõ bíráskodás területén. Önállóságot biztosítottak a meghódított népeknek.) Ezen a lakomán, a király - nem éppen józan állapotban - szakít feleségével. Hosszas kísérletezés után, a zsidó Eszterben találja meg az igazit.

Eszter unokabátyja és egyben nevelõapja, Mordecháj - ez idõ tájt a zsidók bírája - véletlenül megtudja, hogy merénylet készül a király ellen. Két udvaronc Achasvéros életére tör. (Egy zsidó mesegyûjtemény úgy írja, hogy a pohárnok és a fõ sütõmester mérgezett ételt akart a király elé adni. Mordecháj azonban, Eszter királyné segítségével a tervrõl tájékoztatta a királyt. Az ételt, egy kutyával megkóstoltatták és így fény derült az igazságra. A bûnösöket megbüntették, Mordecháj nevét pedig beírták a Krónikák könyvébe, jutalomban részesült.

Az irigy és kisstílû, gonosz, becsvágyó Hámánt, Achasvéros király teljhatalmú miniszterévé emeli. Hámán mihelyt vezetõ beosztásba kerül, azonnal elõírja, hogy elõtte mindenki boruljon le. Egy Biblia magyarázó szerint, ezt úgy érte el, hogy nyakába isten képet akasztott. Így, a bálványképre hivatkozva kötelezhette alattvalóit a felé irányuló hódolatra. Az életmentõ Mordecháj megtagadta a kényszerû meghajlást, mert zsidó ember nem borul térdre ember és fõként, bálvány elõtt. A hiú Hámán, ezt az ellenszegülést úgy akarta megbosszulni, hogy a királyt az egész zsidó nép ellen fordította. Így érvelt:

"Van itt egy nép, szétszórva és szétszéledve a népek között királyságod minden tartományában, Törvényük különbözik minden más népétõl, s a király törvényeit nem tartják meg. Nem érdemes hát megtartanod õket."

Hámán csak azt felejtette el megemlíteni, hogy a zsidók szétszóródottsága éppen ellenségeiknek köszönhetõ, törvényeik pedig vallásukból, a Bibliai elõírásokból fakadnak.

Hámán hatalmas összeget, tízezer ezüstöt kínál a zsidók elveszejtéséért Achasvéros királynak. Küldöncök útján, sietve szétküldik az ország valamennyi tartományába a zsidók lemészárlására felhatalmazó utasítást. Az értetlenség nagy, hiszen a zsidók jó állampolgárok, szervesen beépültek az ország társadalmába.
Eszter királyné megnyeri a király támogatását. Hámán, összeesküvése hamarosan leleplezõdik a király elõtt. A király megbánja a zsidók ellen hozott intézkedéseit. A korabeli perzsa törvények szerint egy királyi rendeletet még maga a király sem vonhatott vissza. Így, a zsidóknak meg kellet védeniük magukat támadóikkal szemben. Achasvéros, ehhez a kényszerû önvédelemhez adhatott felhatalmazást.
Mordecháj tanácsára a zsidó közösségek felkészültek a fegyveres támadás kivédésére. A védekezés eredményes volt. A krónika megjegyzi, hogy asszony vagy gyermek nincs az áldozatok között és ellenségeik vagyonához sem nyúltak.

A hagyományokból:
Eszter történetét az ünnepnap elõestéjén, majd reggelén felolvassák a zsinagógában. Ezt mindenkinek hallania kell és osztozni az általános örömben. Hámán nevének felolvasásakor a gyerekek lármázhatnak, lábbal doboghatnak, és a maguk készítette kereplõvel nagy zajt csaphatnak.

A purimi vigadalomban választanak egy "purimi rabbi"-t. Õ mint tréfamester, a Tórában is járatos személy, gondoskodik a szórakoztatásról. A purim, együtt jár a purimi játékkal, ami az Eszter könyvében megírt események commadia dell’arte - szerû elõadása. A színjátszók régebben házról -házra járva adták elõ a történetet Mordecháj bölcsességérõl, az ártó Hámán felsülésérõl, a zsidók megmenekülésérõl. A fiatalok különféle maskarákba öltöztek így szórakoztatták az ünneplõket és magukat.

Egymás és a szegények megajándékozása
A Purim másik jellegzetessége egymás és a szegények megajándékozása. Az ajándékozás, azt az összetartozást hivatott szimbolizálni, ami a Bibliai történetben is segített a veszélyben. Régen a háziasszonyok süteményekkel megrakott tálcát küldtek egymás családjának ajándékba. Igyekeztek minden fantáziájuk felhasználásával sok féle süteményt készíteni és küldeni. Szerettek egymáson túltenni, sokfélét, sokat sütni és ugyan így kapni is.

Hámán füle
A legnépszerûbb sütemény ilyenkor, a Purimi történet gonosz szereplõjérõl Hámánról elnevezett sütemény. Ez, a szilvalekvárral, dióval vagy mákkal töltött sütemény a Hámán füle, egyes elnevezések szerint Hámán táska, - vagy zseb. A hagyományok játékos fejtegetõi szerint, Hámán fülét eszünk, mert a sütemény hasonlít egy fülre, azért töltjük mákkal, mert a mák németül Mohn és Hámán neve hasonló hangzású. A mákos töltelék ötlete a német zsidóktól származik. Kedvelt sütemény még a lékoh, az ejerkihli, a flódni, kindli, a piskóták, a habcsókok, a kráncli. /Ezek receptje megtalálhatók a zsidó ételekkel foglalkozó szakácskönyvekben. www.zsido.hu

A hagyományt nagyon tisztelõ helyeken a küldött sütemény alá smálcbájglit tettek Purim ünnepe az, az egyetlen alkalom, amikor a zsidóknak szabad berúgni. Addig kell inni, amíg nem tudjuk megkülönböztetni, "hogy áldott legyen Mordecháj" és "átkozott legyen Hámán", vagyis a rossz dolgokat a jótól.

Purimkor, zöldfõzelékeket, hüvelyeseket szoktak fõzni annak jelképeként, hogy Eszter királyné Ahasvéros király palotájában is hû maradt népe vallási törvényeihez. Nem ette meg a tilalmas ételeket, kizárólag gyümölccsel és zöldségfélékkel táplálkozott.


K. Koch


 
 
[ 5320 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
x