Steve Marriott - kis ember, óriási hanggal
Címlap / Kihunyt csillagok / Steve Marriott - kis ember, óriási hanggal

Steve Marriott - kis ember, óriási hanggal

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2024-03-19

Éppen húsz évvel ezelőtt, április 20-án ért tragikus véget egy zenész-élet: Steve Marriott saját házának lángja között lelte szörnyű halálát. Mindössze 44 éves volt, bár túl a csúcson, de tele nagy tervekkel, reményekkel. 

Az 1947. január 30-án született Marriott tizenkét éves korától gyermekszínészként barátkozott a színpaddal és a közönséggel. Szerepelt az Oliver című darabban, lehetőséget kapott a rádióban és a televízióban is. Zenélgetett már a hatvanas évek elején is valamennyit, de a korai zsengékből nem maradt fenn semmiféle képes vagy hangos dokumentum. Első szólólemezét 1963-ban vette fel a Decca cégnél, a rajta hallható dal címe Give Her My Regards volt.


A másfél métert éppen csak meghaladó "magasságú" Steve, aki az ének mellett gitározott is, 1964-ben zenekart alapított az azóta szintén halott Ronnie Lane basszusgitárossal, Jimmy Winston billentyűssel és Kenney Jones dobossal. Miután a zenésztársak sem voltak éppen szálfa méretű legények, elnevezték hát magukat Small Facesnek, azaz Csöpp Arcoknak.


Nos, ezekből a csöpp arcokból, de nem csöpp szájakból hatalmas hangok bújtak elő - főként Steve jóvoltából, bár a vokál sem volt éppen utolsó. Az 1964-es indító felvételük, a Whatcha Gonna Do About It, majd az 1965-ös Sha, la, la, la-le, az All or Nothing, a My Minds Eye hallatán érthető, hogy belopództak nemcsak a brit rajongók szívébe. Kicsit később az Itchycoo Park és a Lazy Sunday is nagy siker lett, ám kiderült, hogy ezzel vége is a kitűnő együttesnek.


A hatvanas évek végén a popzenében megindult az erjedés, megkezdődött a supergroupok korszaka. Az elsők között jött létre a Small Faces "jogutódja", a Faces valamint a Humble Pie. Ez utóbbit Marriott szervezte Peter Framptonnal, a Herd együtes énekesével és gitárosával. A többiek Rod Stewarttal, Ron Woodal együtt a Facesben folytatták.


A Humble Pie "dögösebb" hangzású volt a Small Facesnél. Több kitűnő lemezt készítettek, de egyik sem került a listákra. Az As Safe az Yesterday és a Performance - Rockin’ The Fillmore - ettől függetlenül ma is szép emlékeket idéz.

Frampton hamar kiszállt, az együttes 1974-ben feloszlott. Steve Marriott ezután szólóban próbálkozott, de valljuk be, nem sok sikerrel. Közben ismét összetrombitálta a Small Facest, de azt a bizonyos töltött káposztát már nem lehetett újra melegíteni, turnéjukat nem fogadta kitörő lelkesedés. All Stars néven is szervezett egy rövidéletű együttest, amelyben feltűnt Alexis Korner, a brit blues egyik királya is.


Steve a kilencvenes évek elején a szebb jövőt tervezgette, ismét összejárt és közös buli-terveket szövögetett Peter Framptonnal. 1991. április 20-án azonban állítólag égő cigarettával a szájában elaludt. Részeg volt-e vagy sem, ez ma már nem kideríthető, szomorú tény azonban, hogy a ház leégett, s benne pusztult Marriott is.


Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.




 
 
[ 4195 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x