A magyar várak rejtélyes alagútjai
Címlap / Kultúra / A magyar várak rejtélyes alagútjai

>

A magyar várak rejtélyes alagútjai

Forrás: Civertan.hu
HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2024-03-29

Várainkkal kapcsolatosan az ostromok izgalmas históriái mellett a titokzatos alagutak meg az elrejtett kincsek érdeklik a legtöbb embert. De sokan fölteszik azt a kérdést is, hogy valóban léteztek, létezhettek ilyen alagutak? Ha pedig voltak, akkor mire használták ezeket? Van-e alapjuk a sokfelé ismeretes néphagyományoknak? A következőkben ezekre a kérdésekre próbáljuk megkeresni a választ. 

Gárdonyi Géza közismert regénye, az „Egri csillagok” alagút-históriája a legnépszerűbb. Ki ne ismerné az Egri csillagok hőseinek izgalmas vállalkozását: hogyan jutott be Ceczey Éva kísérőjének, Miklós diáknak önfeláldozása révén a titkos alagúton a török seregek által ostromolt Eger várába. Tényleg lehetett ilyen alagút? Gárdonyi az egykori egri külső vár területén lakott, magát a belső várat igencsak jól ismerte, és figyelemmel kísérte a kezdődő régészeti kutatásokat is. Tévedett volna az író, vagy valóban lehetett titkos alagút. Nos, Egernek vannak ugyan hosszú, földalatti folyosói. Igen ám, de ezek a nevezetes 1552-es ostrom után évtizedekkel később (!!!) épült új olasz-rendszerű bástyák kazamatái. Alighanem ezek a (az akkor már jórészt eltömődött) járatok mozgatták meg Gárdonyi Géza fantáziáját is. Valójában azonban a régészeti ásatásai során egyértelműen kiderült, hogy a várból a messze távolba kivezető alagutak sohasem léteztek. Sajnos a valóban létező kazamaták jelentős része ma sem látogatható. Az egyik bástyát egyébként is átvágja barbár módon a vasút. A vonatot vihetnék persze alagútban is. Persze ez nem kevés pénzt jelentene. Bár az is igaz, hogy egri vár csak egy van, s az idegenforgalmi bevételeknek köszönhetően előbb-utóbb megtérülhetne a befektetés!

A régi krónikákból ismerjük, hogy meglehetősen gyakorinak számított, hogy alagút segítségével próbáltak az ostromlók a falakon belülre jutni, vagy a falakat leomlasztani (eleinte leginkább tűzzel, majd a lőpor föltalálása után puskapor segítségével). A védők ellenaknával próbálták ezeket a kísérleteket hatástalanítani. Eger 1596-os török ostrománál a várbeliek elkésve készített ellenaknájában lelte halálát a hadmérnök, sok katonájával együtt. A robbanás nyoma most is látható a várban, a kazamata folyosójában. Emléktáblát is helyeztek itt el.



Könyöki József
(1829-1900), aki „A középkori várak, különös tekintettel Magyarországra” c. szótárszerű, ezernyi illusztrációt tartalmazó művében először adott áttekintést várainkról, a következőket írta az „alagút” címszónál: „Felvételeim alkalmával alig láttam várat, hol ne mutatott volna a lakosság egy nyílást a falban vagy pincében, mely szerintük az alagút lejáratát képezi”.

Könyöki József száznál több felföldi (a mai Szlovákiában álló) és dunántúli várat járt végig, rajzolt le ill. elkészítette alaprajzukat is. Ezeket ma a a budai várban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tervtára őrzi (kiállításon is bemutatták a hatalmas gyűjtemény egy részét). Könyöki több tucat német és cseh várat sorolt föl, amelyekben egyes állítások szerint bizonyosan létezett a várból kivezető alagút. Sőt megjegyzi: „A fölsorolt külföldi példákon kívül még vagy 60 várat ismerek az irodalomból, melyekben állítólag alagutak voltak”. Könyöki szerint Trencsén, Pozsony, Selmec, Körmöc várából alagút vezetett a városba.

Aki járt már Pozsonyban vagy Trencsénben, azt mindenfajta kutatás nélkül is kétkedhet. Egy olyan folyosót vájni a sziklába, amelynek készítése majd a léte ismeretlen marad, puszta logika alapján is nehezen hihető. Nem is beszélve a munka nehézségeiről. Nem alagutat, hanem kutat is csak a legnagyobb nehézségek árán tudtak készíteni Trencsénben (érdekes monda is kapcsolódik a munkákhoz). Selmec és Körmöc bányavárosának gyakorlott nemesérc-bányászai számára talán megoldható feladat lett volna egy alagút kivájása, ám (tudomásunk szerint) eddig nem sikerült megtalálni ezeken a helyeken sem „titkos” alagutakat.

Könyöki József tételesen fölsorolta, hogy melyik magyarországi várakban talált alagutat: Szerinte Körmöcbányán a vártemplom volt a városházával alagúton át összekötve. Zólyomlipcsén a 26 m mély kútban 20 m mélyen nyílt egy 126 m hosszú, 1,80 m magasságú, 1-1,2 m széles, sziklába vájt alagút, amely a Garam-völgyének országútja irányába, egy pincébe vezetett. Nyitraszegen állt valamikor egy torony, amelynek pincéjéből (a hagyomány szerint) három irányba (északra, nyugatra és délre) vezetett alagút. A Nyitra vármegyei Zsámbokréten egy erős toronyból az elmondás szerint a Nyitra folyó partjáig (200 m) vezetett alagút. A nógrádi Kékkő várából és a kárpátaljai Ungvár várának a pincéjéből indult az alagút, „de nem tudják, hol volt a nyílása, mert benn a levegő oly rossz, hogy messzire behatolni nem lehet”. A honti Zsember régi várkastélyának alagútjáról sem tudják, hová vezet. Mindezekről Könyöki József megjegyzi: „Ez utóbbiról hallásból tudok, a többit saját szemeimmel láttam”. Világos várának alagútját Hunfalvy képes Magyarország leírása szerint befalazták, mert gyakran rablók tartózkodtak benne.

Mindezek alapján föltehető a kérdés: elődeink „notórius hazudozók” lettek volna? Ezt azért mégsem hihetjük. Minden bizonnyal az említett helyeken találtak olyan hosszú és mély pincéket, amelyekről feltételezték, hogy lehet elfalazott vagy eltömődött részükben olyan folytatásuk, amely a falakon kívülre vezethetett valaha.

Saját felvételére hivatkozik Könyöki József, amikor megemlíti, hogy az abaúji Füzér várának alagútja a falu felé vezetett, „de ennek bejáratát az uraság már régen befalaztatta”.

A mondai hagyomány szerint az ostromlott füzéri várból a vár urának felesége két gyermekével együtt a titkos alagúton keresztül menekült el. Egy 1945 előtt készült, a Rákóczi-szabadságharc korában játszódó történelmi film cselekményében is szerepet kapott a füzéri vár (sohasem létezett) titkos alagútja.

Füzér várának több évtizede folyó régészeti ásatása azonban nem igazolta azt, hogy a várnak bármiféle alagútja lett volna. Ez nem is csodálható, hiszen a magas, vulkánikus eredetű hegy sziklájába olyan folyosót vájni, amely a vártól legalább több száz méteres távolságba elvezetne, még mai gépekkel sem lenne kis feladat, hát még kézzel. S ekkora munka hogyan is maradhatott volna titokban. Viszont nem marad titok, akkor értelmét vesztette volna minden költség és fáradozás. Beszéltem Simon Zoltánnal, Füzér várának régész-kutatójával, aki töviről-hegyire ismeri a várhegy minden négyzetcentiméterét, és ő is egyértelműen kijelentette, Füzérnek nem volt semmiféle alagútja.

1945 előtt a kuruc korban játszódó látványos magyar történelmi filmben is szerepel Füzér vára, s ott is szerepet kapott a titkos alagút. Talán ez a valaha sokak által látott (nemrégiben a tv-ben is bemutatott) film emléke indította meg sokak fantáziáját. Csakhogy ennek a filmnek a „füzéri” jeleneit nem a füzéri várban vették föl, hiszen az már akkor is „alaktalan” rom volt, hanem valahol máshol.

Nincs a Kárpát-medencének olyan vidéke, ahol várakhoz, kastélyokhoz, templomokkal kapcsolatos alagutakról ne regélnének még napjainkban is az emberek. Kötetnyire rúgna, ha valamennyi históriát számba akarnánk venni.

A Dunántúli Léka várát (Burgenland) a hagyomány szerint úgy foglalták el a királyi csapatok a templomos lovagoktól, hogy egy titkos alagúton keresztül hatoltak be. Ennek emlékét egy szép monda őrizte meg.


A németújvári vár török ostroma idején (a rege szerint) egy várvédő katona fedezte föl azt az alagutat, amely egy közeli kolostorba vezetett. A szükségben szenvedő várbelieket az alagúton keresztül látták el aztán magukat élelemmel.

Siklós várának pincéiben óriáskígyót sejtettek, sőt regéltek kincsekről és titkos alagutakról is. A helybeliek fantáziáját alighanem az egykori várurak, a Garai család kígyós címere befolyásolta. Amikor a vár elhagyatottan állt, a mély pincék valóban félelmetes látványnak számítottak sokak számára.

A Felföldön épült Buják váráról egyesek tudni vélték, hogy alagút kötötte össze a szomszédos várakkal: Ecseggel és Szandával. Egy betöltődött aknaszerű mélyedést egy feneketlen kút nyílásának tartottak. Egy lány, hogy megmeneküljön a kierőszakolt férjhez menés elől, állítólag beleugrott, és sértetlenül bukkant felszínre, a hegy lábánál, félóra-járásnyira fakadó forrásból.

Valójában persze ezek a bujáki alagutak nem léteztek. A török ostrom idején (1552) néhány napi ágyúzás után a várat körülvevő erdőn át próbált elmenekülni a megrettent őrség, azonban a török janicsárok ugyancsak résen voltak, lecsaptak a menekülőkre, és bizony valamennyiüket kíméletlenül levágták.

A helybeli monda szerint karácsony előestéjén egy szegény asszony a gyermekével száraz fát szedett az erdőn, és ráesteledvén, jobb híján a bujáki vár romjai között húzta meg magát. Amikor éjféli misére harangoztak, egyszeriben a közelükben föltárult egy addig nem látható vasajtó, amely egy pincébe vezetett, ahol kádszámra álltak a káprázatos kincsek, drágakövek. A szegény asszony gyermeke játszadozni kezdett a drágaságokkal. Az asszony meg ide-oda fordulva próbált volna minél több kincset összegyűjteni, a kamrából ki-be szaladgálva. Egyszerre azonban, amikor éppen kint volt, bezáródott, majd hirtelen el is tűnt az ajtó, a gyermek viszont bent maradt. A szegény asszony majd eszét vesztette, de hiába kereste az ajtót, nyomát sem találta sehol.

Hiába tért hétről-hétre, újra és újra vissza, az ajtónak helyét nem találta. Bánat emésztette, és egy évvel később, szentestén ismét visszatért, mert ott akart meghalni a romok között, ahol gyermekét elhagyta. Ám ahogy misére harangoztak, hirtelen ismét föltárult az ajtó, és csodák csodájára a gyermek ugyanúgy játszadozott bent, mint ahogyan egy évvel korábban ott hagyta. Az asszonyt most már nem érdekelték a kincsek, gondolkodás nélkül rohant be, fölnyalábolta, és vitte is ki, amilyen gyorsan csak tudta, magával a gyermekét. Azóta sem kereste a vasajtót, meg a kincseket. Mások persze annál inkább szerették volna megtalálni, de ők is hiába is keresték…


A hagyomány szerint 1552-ben az ostromlott Drégelyből Szondi György kapitány a várban rekedt asszonyokat és leányokat egy titkos alagúton keresztül bocsátotta ki. Annyi igaz, hogy van az alsó és a felső vár között egy rövid, sziklába vágott folyosó. Talán ezt nagyította föl a képzelet. Gondolhatták, hogy ahol  egy ilyet készítettek, ott bizonyára lehetett valaha egy hosszabb folyosó (alagút) is.

A néphagyomány szerint Sárospatak várát a környező erősségekkel, így Borsi várkastélyával is titkos alagút kötötte össze. Ha II. Rákóczi Ferenc menekülésre kényszerült, akkor a lova lábára fordítva verette a patkót, hogy megtévessze üldözőit. Ezt a regét először nagyapámtól hallottam több mint fél évszázaddal ezelőtt, a Sárospatakkal szomszédos Sátoraljaújhelyen. Igaz, hogy Sárospatak vára és a város alatt hosszú pincék vannak (a híres hegyaljai borokat érlelik bennük), de ezek bizony nem vezetnek a falakon kívülre. Ha nyílegyenesen ásták volna az alagutat, akkor is tucatnyi km hosszú lett volna. Ez még mai technikával (metró) is igencsak komoly vállalkozás lenne…

Egyesek azt is tudni vélik, hogy a bodrogközi Nagykövesd várából II. Rákóczi Ferencnek titkos alagútja vezetett Borsi várkastélyáig, sőt még elágazása is volt a karcsai református templomig (itt is emlegetik a ló lábára fordítva fölveretett patkót). A népi fantázia valóban végtelen…

A népi hiedelem szerint Bebek család Torna és Gömör vármegyében álló hét hegyi várát is alagutak kötötték össze. A tornai vár alagútja egészen a szepességi Lőcséig vezetett volna, de még több más irányba is (pl. Krasznahorkára, a városszéli kastélyig, a plébániatemplomig, stb.) voltak alagútjai. Szádvár várából Bódvaszilasig, meg Torna váráig vezetett alagút. Krasznahorka várában volt egy mély kút, amelyben nem volt víz, viszont kötélen leereszkedve végveszélyben a kútból nyíló alagúton lehetett kimenekülni. Más úgy tudta, hogy Krasznahorkát Betlérrel kötötte össze alagút. Külföldiekkel készítettették, és amikor megvolt, kivégezték valamennyi munkást, hogy a nagy munka titokban maradjon.

A lőcsei fehér asszonyhoz (Jókai nevezetes regénye szerint) alagúton járt át Andrássy kuruc generális. Sőt mutogattak egy képet is, amely a hívogató mozdulatot tevő asszonyt ábrázolta.

Az alföldi Nagyszalonta, Arany János szülőhelye egykor jeles hajdúvárosának nevezetessége a Csonkatorony. 1915-ben egy öreg szalontai ember úgy emlékezett, hogy valaha négy alagutat is ástak a toronytól: egyet a Körös alatt, egészen a gyulai várig, a másik a váradi várban álló Szent László templomig, a harmadik a Szénáskerti-érig, a negyedik a Kerekiben álló Bocskai-várig vezetett volna. Dánielisz Endre helytörténész 1958/59-ben a torony déli és keleti oldalán 2 m mélységig ásatott le, de bizony semmiféle nyomát sem találta alagútnak, csak a torony alapozását figyelhette meg. A vizenyős területen még manapság sem lenne alagutat készíteni, hát még 4-500 évvel ezelőtt!

A bihari földvártól a hagyomány szerint alagút vezetett a Nagykerekiben álló Bocskai-várig, meg a szalontai Csonkatoronyig. A rege alapját alighanem egyes rendkívül hosszúnak tűnő pincék képezhették. Akadt állítólag olyan ember is, aki emlékezett a földvárban lévő alagút egykori nyílására, de amikor ott járt, akkor félt bemenni, mert tartott annak a beomlásától. Aztán állítólag befalazták a bejáratot, nehogy az elkóborló, legelésző disznókra ráomoljon a föld. A bejárat helye meg azóta feledésbe ment.

A rege szerint a városban lévő fürdőjükhöz a törökök a gyulai várból kivezető alagutat építettek. Csakhogy a várat mély víz és mocsár övezte. Alagút készítése ilyen helyen az akkori technikával lehetetlennek számított.

Az Alföld szélén emelkedő világosi várról azt regélték, hogy a várat a síkságon álló Bohus-kastéllyal alagút kötötte össze. Állítólag erre menekültek a törökök, az alagútban ásva el kincseiket. Mások szerint az alagút a temesvári várhoz vezetett, sőt egy elágazása volt Arad felé is. Csakhogy amikor épségben állt a vár, a Bohus-kastély még nem is létezett, csupán századokkal a vár romba dőlése után épült!

A bihari Sólyomkő hegyi várának is volt a rege szerint titkos alagútja. A rege szerint a vár ura a török ostrom idején ezen keresztül akarta leányát kimenekíteni. Jártam nemrégiben a várnál, s ott bizony van is érdekes sziklába vájt üreg. Csakhogy az nem alagút!

A szilágysági Kusaly várától Erdőd váráig vezetett alagút. Az erdődi vártól a tasnádi református templomig építettek alagutat. A szilágysomlyói várat alagút kötötte össze a valkói várral. Szilágycseh várának pincéjéből, más szerint kútjából indult az alagút. A hadadi kastély alagútjáról is tudni véltek egyesek.

A kalotaszegi Almás várának alagútjáról is vannak történetek. Egyik szerint Sztánára, a másik szerint Bánffyhunyadra, vagy Egeresig vezetett volna az alagút. Sebesvár kútjából a patakhoz vezetett alagút, mások úgy tudják, hogy Bánffyhunyad felé. A gyalui várnak a pincéjéből indult az alagút, amely az egeresi várkastélyig vezetett. A fenesi Leányvár alagútja a katolikus templomig tartott. A kalotaszentkirályi kastély és több környékbeli templom (Magyarvalkó, Bánffyhunyad, Kiskapus) alagútjairól is regél manapság is a környék népe.

A török-magyar harcok során egyetlen adatunk sincs arról, hogy bármely várból is a magyar vagy török őrség valamiféle titkos alagúton próbált volna kimenekülni. Menekülési próbálkozások voltak, de nem alagúton át, hanem a falakról leereszkedve próbáltak a várat körülvevő ingoványban (pl. Székesfehérvár, Gyula), vagy az erdőkben (Veszprém) egérutat nyerni.

Hosszasan lehetne még folytatni az alagutakhoz fűződő hagyományokat. Közös jellemzőjük, hogy semmi reális történeti-építészeti alapjuk nincsen. Ettől függetlenül az érdekes alagút-történetek figyelmet érdemelnek.

Szöveg szerző: Dr Csorba Csaba
www.civertan.hu

Légifotók: Civertan Grafikai Stúdió Légifotó: www.civertan.hu
Léka vára (Burgenland, Ausztria)

Az egri vár grafikája: Ferenc Tamás grafikája

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


 
 
[ 12283 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x