A kólás üvegek és más hasonló PET palackok rengeteg gondot okoznak, hiszen nehezen bomlanak le és munkaigényes a kiválogatásuk és összepréselésük. Ezért aztán a szeméttelepeken a felhalmozott szemét jelentős részét teszik ki. Brazíliában például a műanyag palackoknak csak mintegy 15 százalékát sikerül feldolgozni.

Másrészt súlyos társadalmi feszültségek forrása, hogy sok a szegény, akinek még egy igen szerény hajlék megépítése is gondot okoz, sokan laknak nyomortelepeken. Talán nem véletlen, hogy az új építési módszer egyik kezdeményezője éppen egy eredetileg tömeglélektannal foglalkozó szociológus, Hugo Peña.


Az 54 éves uruguayi férfi (a képen) a kontinens több országában is bemutatta kiállításokon egyszerű, de hatásos módszerét. A palackos építkezéssel foglalkozó brazil blog szerint az egymásra pakolt műanyag palackokat bambusz rudakkal és a szemétből származó drótokkal erősíti össze, mielőtt a cementes habarccsal könnyűszerkezetes házak építéséhez használható elemeket készít belőlük.


Ennél is egyszerűbb megoldás, amikor a palackokat a habarccsal úgy rakják egymásra, mint a hagyományos építkezéseken a téglákat. Ebben az esetben a bambuszt is elhagyják, csak drótokat használnak. A legtöbb esetben egyszerű házak készülnek így, amelyeket a kalákában dolgozó rokonok és barátok villámgyorsan felhúznak. Arra is van azonban példa, hogy komoly közösségi épület készül így, vagy akár egy igazi háromszintes villa, mint például a fenti képen látható ház a brazíliai Santa Catarinában.


Dolgoznak egészen más megoldásokon is, az egyik észak-kelet brazíliai egyetem csapata pályázatot is nyert a Diário do Nordeste című lap szerint azzal a módszerrel, hogy műanyag palack őrleményből készít homok és cement hozzáadásával téglákat. Az pedig már hab a környezetvédők tortáján, amikor a reciklált műanyag palackokból napkollektorokat készítenek (a fenti képen).

A következőkben néhány képen bemutatjuk egy ház építésének teljes folyamatát.