Miért jógázunk? - Életfilozófia a jólétért
hirdetés
Címlap / Szépség-Egészség / Miért jógázunk? - Életfilozófia a jólétért

Miért jógázunk? - Életfilozófia a jólétért

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2021-03-02

Az igazságot kereső ember előbb-utóbb valahol találkozik a jógával. Nem feltétlenül utcai hirdetéseken, bár az sem megvetendő, hogy a szemünk rátéved, és valamilyen véletlen folytán bekapcsolódhatunk egy-egy tanfolyam munkájába. Aztán egy idő után mindenki maga rájön, hogy számára jelent-e szellemi, lelki, testi kielégülést az a csoport. Olyannal is találkoztam már, hogy előbb-utóbb a tanár maga mondott le, mert tanítványai túlszárnyalták, és elrepültek mellőle. 


Rendezvénynaptár
Egyszóval, akit megérint, annak bizonyára van valamilyen misztikus kötődése, mert pusztán a testi gyakorlatok sosem szokták sokáig lekötni az érdeklődést. Akit viszont komolyan megérint, annak elég volt esetleg kisgyerek korában egy könyv képekkel, és annak nyomán elkezdett gyakorolni, aztán kisebb-nagyobb kihagyásokkal késő öregkoráig megszállottja marad. Nincs korhoz, tehetséghez kötve, csak csinálni kell.

Honnan származik a jóga?

Hát ezt mindenki tudja, hogy Indiából. Minden keleti népnek megvan a maga ősi gyakorlata arra, hogy a kereső ember megtapasztalja a Mindenhatót, a Teremtőt, a Végtelent. S azért más út ez, mint az európai, mert másféle körülmények, igények szerint élnek Keleten az emberek, mint Nyugaton. Hiába szeretnénk mi innen „felszabadítani” a keleti társadalmakat, kudarcba fulladunk, mert hozzánk csak azok jönnek, akik maguk is nyugatiasodni akarnak. A kínai bölcsek Kínában maradnak, a kereskedők viszont elárasztják Európát is, de otthon is megmaradnak a gyökereik.

Miért Indiától akarunk tanulni?

Aki tanulni akar, az mindenhonnan tanul, és ha a nem-cselekvés filozófiája közelebb áll hozzá, mint a folytonos versengés, akkor megvan a lehetősége, hogy ezt válassza. India szellemi arculatának élesen kiütköző vonása a jóga. Találkozunk vele az archaikus korok óta napjainkig mindenütt a tudományban, a művészetben, szociológiában, politikában is. A hindu kultúra szívének nevezhető, mely vérével, szellemével átitatja népének gondolatvilágát és erkölcsi eszmeiségét. Mindez Indiában kristályosodott ki tökéletes rendszerekben. 

Védák
A jóga a Védák szent könyveinek fényében és a hindu istenvilág árnyékában nőtt nagyra. Múltja legalább ötezer éves. Valószínűleg már azelőtt is gyakorolták az őslakók, mielőtt az árják leigázták volna őket. A hinduk hite szerint maga Síva isten alapította, s az istenek kora kiszámíthatatlan. A Védákban már szanszkrit nyelven, kiforrott alakban jelenik meg. Ezek vallási himnuszok, filozófiai munkák gyűjteményei, amelyek szájhagyomány alapján terjedtek, és csak később foglalták őket írásba. Sokistenhit a világuk - bár megtalálható a monoteizmus is helyenként - , de a természet erőinek mély tisztelete nyilvánul meg ezekben az istenekben. A végtelen, mindent átjátó természeti erőt nevezi a jóga realitásnak. Amikor a Brahmant megszemélyesítik, az annyit jelent, hogy mindenben jelen van, mint a görög Logos. 

HarmoNet tipp: Nyugati testre szabott keleti mozgásforma: összekapcsolódás >>

Jógi

A jógi nem csak beszél a filozófiáról – esetleg vizet prédikál, és bort iszik – hanem meg is éli azt. A jóga tehát nem történelmi emlék, hanem éppen a jelenlét, az itt és most filozófiája: amit éppen átélünk. Ezért valójában nem adható át, csak együtt lehet gyakorolni, mindenkinek magának kell átélni, amit érez, amivel kapcsolatba kerül. Minden más körülöttünk csak a túlélés filozófiája, erkölcse, vagyis azokat az etikai törvényeket kell betartani mindenkinek, amiket saját közösségük, társadalmuk előír. Ez azért fontos, mert nem mondhatjuk, hogy harcolni bűn, ha olyan társadalomban élünk, ahol a harcban szerzett dicsőség az ember célja. A legfőbb jógakönyv (Patanjali Jóga-sútrái mellett) mind a mai napig a Bhavagad Gítá – A Magasztos éneke, melyet újra és újra lefordítanak a világ minden nyelvére, és amely nem a nyugati érteleben vett jóga-ásanákra, hanem a jógafilozófiára összpontosít.



A Bhagavad Gítá

Krisna (Visnu isten földi alakja) fogathajtóként tanítja Ardzsuna harcost, hogyan kell cselekednie rokonai elleni harcában, ha bölcs akar maradni. Nemcsak, hogy nem beszéli le a harcról, de isteni erejével segíti is. A karma a cselekvés jógája, a dhjána a bölcsességé, a bhakti a szeretet jógája. Ezt a hármat kell gyakorolnia annak, aki tökéletességre törekszik.

„Ha minden dolgok egységéről elmélkedünk, nem különálló entitásokról, és ebben a magunk lényéről, mely ugyanúgy része az egésznek, vagyis nem független tőle, az igazság magától értetővé válik.”

A karmajóga - fejlett szinten - szenvedélymentes cselekvést jelent, amelynek ellenértéke nincs, tehát önzetlen, eredményét pedig felajánlják. A leghétköznapibb cselekedeteinket is átalakíthatjuk önzetlenné. 

HarmoNet tipp: A beavatás szintjei - A tudatosság 10 kapuja, melyeket az Egység Áldás megnyithat >>

A jóga Nyugaton

A legnagyobb jógaiskolák ma Amerikában találhatóak. Itt minden filozófia, vallás szabadon terjeszkedhet, nem volt történelmileg olyan előzmény, ami megakadályozta volna. A huszadik század elején Vivekananda jógi adott ki könyveket a jógáról, majd maga is Amerikában tanított. Jógaiskolák nyíltak világszerte, nálunk az ötvenes-hatvanas években a Váci utcában volt egy nyilvános Jógaiskola, és jóga-filozófiát a Buddhista Misszió keretein belül államilag ellenőrizve lehetett tanulni. A mai Misszió ennek hivatalos folytatása, a Buddhista Főiskola tanárai is itt kezdték meg indiai filozófiai tanulmányaikat, majd ’89-ben megalakították a Főiskolát.

A hivatalos intézményektől függetlenül minden kerületben nyíltak és élnek tanfolyamok, bárki hozzájuthat közvetlen környezetésben, és később megválaszthatja a saját érdeklődősének megfelelő iskolát.

Dobosy Ildikó
Képek: Piqs.de


 
 
[ 3481 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
x