A mediterrán diéta
Címlap / Fogyira / A mediterrán diéta

A mediterrán diéta

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-04-01

Itt a nyár! Irány a mediterrán! Ha most épp nem érünk rá kihajózni, legalább az étkezésünkben igazodhatunk az életvidám mediterrán éghajlathoz szokott háziasszonyokat. Biztos, hogy tudnak valamit, hiszen ők, már csak helyzetüknél fogva is a "nyár és az egészség szakértői". Az sem elhanyagolható szempont, kutatások alátámasztották, hogy a mediterrán térség lakói (és a japánok) kevésbé vannak kitéve a szív-, és érrendszeri betegségeknek. Ennek nem csak a flörtben edzett "latin" szív az oka, hanem az étrend is.  

 

Itt a nyár! Irány a mediterrán! Ha most épp nem érünk rá kihajózni, legalább az étkezésünkben igazodhatunk az életvidám mediterrán éghajlathoz szokott háziasszonyokat. Biztos, hogy tudnak valamit, hiszen ők, már csak helyzetüknél fogva is a „nyár és az egészség szakértői”.
Az sem elhanyagolható szempont, kutatások alátámasztották, hogy a mediterrán térség lakói (és a japánok) kevésbé vannak kitéve a szív-, és érrendszeri betegségeknek. Ennek nem csak a flörtben edzett „latin” szív az oka, hanem az étrend is.

Az étrend öt alappillére:
1. kenyér, rizs, tésztafogyasztás,
2. zöldség, gyümölcsfogyasztás,
3. Halfogyasztás,
4. Olívaolaj fogyasztás,
5. mérsékelt vörösborfogyasztás.

A déli országokban jellemzően kevesebb vörös húst fogyasztanak, mint Európa más országaiban. Az olívaolaj, ami a leggyakoribb zsiradékféle, többszörösen telítetlen zsírsavtartalma miatt segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. A salátákban, desszertekben felbukkanó bab, mogyoró szintén értékesek táplálkozástani szempontból, magas rost- és ásványianyag-tartalmuk miatt.


A gurgonya és gabonafélék fogyasztása is színes: fehér kenyér, barna kenyér, rizs, szárított és frissen készített főtt tészták, pizzák. Ezek mindegyike fontos szerepet kap a mediterrán diétában, hiszen ezek adják az ételek energiatartalmának nagy részét. Az olasz és spanyol tészták alapanyaga általában durumbúza. Ennek rosttartalma jóval magasabb, mint a hagyományos búzáé - 100 g tészta 300 g-ra nő főzés során, miközben kalóriatartalma változatlan marad.
A burgonya és rízs elsősorban a portugál és spanyol népek mániája (ne feledkezzünk meg Japánról sem!). A híres spanyol paella (hallében főt rízs, zöldségekkel, hallal, kagylóval, rákkal) és a tortilla (egy fajta rántotta, amiben előre sütött krumpli is van) mind isteni adomány.

És persze a zöldségek, gyümölcsök végtelen sora: cukkini, padlizsán, zöld-, sárga, pirospaprika (pepperoni), paradicsom, hagyma, fokhagyma, articsóka, spárga a legnépszerűbb zöldségfélék a mediterrán térségben. A sokszínűséget a mennyiség is követi, míg nálunk az éves egy főre eső évi zöldségfogyasztás 80-90 kg, addig Dél-Európában 200 kg. Magas vitamin és ásványianyag-tartalmuk miatt fogyasztásuk rendkívül jó hatással van a szervezetre. A tengeri népek a zöldségek nagy részét nyersen, salátákban, vagy enyhén párolva használja, így a zöldségek a vitamintartalma megmarad az éhes szájnak.
A saláták leggyakrabban, összeaprított zöldségekből állnak minden öntet, dresszing nélkül. A saláták szinte állandó tartozéka a paradicsom, olívabogyó és valamilyen sajt.
A cukkini és a padlizsán kedvelt körete a roston sült bárány- vagy borjúhúsnak

A friss gyümölcsök közül a dinnye, a narancs, a barackok, az eper, a szilva, a meggy, a cseresznye a legnépszerűbbek. A déli országokban a friss gyümölcsöket leginkább gyümölcstálak jelentik. A magas gyümölcsfogyasztási rátákba nem számolják bele a feldolgozott gyümölcsöket: gyümölcsitalokat, gyümölcsjoghurtot vagy lekvárokat. A friss gyümölcsök élettani értéke lényegesen magasabb mint a feldolgozottaké, hiszen azok vitamin- és ásványianyag-tartalma a feldolgozás során folyamatosan csökken, csakúgy mint a zöldségeké, míg a hozzáadott cukor miatt energiatartalma nő.

A hazai táplálkozási felmérések napi élelmirost-fogyasztásunkat 15-25 g között állapították meg. A mediterrán átlag, illetve az optimális szükséglet 30-40 g közötti. Ezt a mennyiséget elsősorban barna vagy rozskenyerek, zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztásával biztosíthatjuk. A rosthiányos táplálkozás számos betegség kialakulásában veszélyeztető tényezőként szerepelhet. A vastagbélbetegségek közül jó néhány kialakulását a rosthiányos táplálkozással lehet összefüggésbe hozni.

És a mediterrán étkezés legjobb része: a tengeri herkentyük. A hetente kétszer halat fogyasztók között 20 év alatt fele annyi infarktus fordult elő, mint azok között, akik nem ettek halat. Na ügye! A tengeri halak olajában található többszörösen telítetlen zsírsavak csökkenthetik bizonyos koleszterinfajták mennyiségét a vérben, ami a kialakuló szív- vagy érrendszeri betegség fejlődését visszaveti. Ezen olajok fogyasztása azonban nem a szokásos étrend melletti kiegészítőként hatékony, hanem az étrendbe beépítve, azaz csakis a rendszeres halfogyasztással.






 
 
[ 8743 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x