HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-10-16
Címlap / Otthon / A természet egyik csodája: a méhek tánca

A természet egyik csodája: a méhek tánca

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-10-16

Az Állatok Világnapján pillantsunk be egy kicsit a méhek kommunikációjába! Nem nevezhetjük valójában nyelvnek ezeket a jelzéseket, mivel az feltételezi az értelmi és absztrakciós képességet. Táncaik öröklött ösztöncselekvések, melyek hasonló, veleszületett, ösztönös viselkedésre indítják társaikat.  

 

A felfedező méh táncolni kezd, a vele kapcsolatba kerülő másik pedig felfogja azt, és ő is táncba kezd, ezzel továbbítja a szerzett információkat. Ezek pedig: a lelőhely iránya, távolsága a kaptártól, az előforduló nektár mennyisége, és annak cukortartalma.

A felfedező útról a kasba visszatérő méh leadja a nektárpróbát (mézes-hólyagjából a kasba helyezi), majd informáló táncba kezd. Ez a következőt jelenti:
• a megtalált virágfajta illatát,
• a nektár minőségét és mennyiségét,
• a lelőhely távolságát,
• a lelőhely irányát.

A méhek kommunikációjáról szóló ismereteinket elsősorban a német-osztrák professzornak, Karl von Frischnek köszönhetjük. A méhek érzékeinek fiziológiájával foglalkozó alapkutatásai révén ezen kívül, ami elsősorban a szagló- és látóérzéküket érintette, segített megértenünk sok más bonyolult biológiai összefüggést is a méhtársadalomban. Korszakalkotó kutatásaiért 1973-ban fiziológiai Nobel-díjat kapott. Sok tanítványa révén, akik közül különösen Martin Lindauer nevét kell említeni, új felfedezésekkel egészült ki munkássága.



Körtánc

Ha ötven méternél kevesebb a megtalált virágoktól való távolság – ez különböző méheknél némileg eltérő lehet – a felfedező méh körtáncot jár, hol az óramutató járásával egyező, hol ellentétes irányban. A táncossal kapcsolatba kerülő méhek nagy érdeklődéssel figyelik, különösen a potrohát, amit buzgón megérintenek antennáikkal, miközben megpróbálják mozgását követni.

Rövid szünet után, ami alatt ismét nektárt ad át társainak, folytatódik a tánc a kasban. A szünetek és a táncok ezután egy darabig egymást váltogatják, mígnem a táncos hirtelen ismét kirepül a kasból, hogy a felfedezett növényeket felkeresse. A tánc által riadoztatott méhek is kirepülnek és az információk alapján keresésbe kezdenek.

Szaglóérzékükön keresztül jönnek rá a riadoztatott méhek, hogy melyik virágfajtát keressék. A méh teste még a gyenge illatokat is megőrzi. Testük gazdagon van borítva szőrrel. Bőrük sok zsiradékot választ ki, ez abszorbeálja az illatanyagokat. Kedvező feltételek mellett az illatokat fél órán át is hordozzák testükön. Azok a méhek, melyek egy táncoló társuk mellé kerülnek, látványos buzgósággal igyekeznek társuk testét megérinteni antennáikkal. Nagyon hatékony szaglószerveik vannak, és azonnal kapcsolatba kerülnek az illatanyagokkal. 

A virágillat más úton is bekerülhet a méhkasba. Azok a nektáradagok, amiket a táncos a tánca közötti szünetekben társainak lead, tulajdonképpen illatminták, melyeknek az a feladatuk, mint a testfelületre tapadt illatnak. Bizonyos esetekben még erősebb a hatásuk, mint a másiknak. 
Minél messzebb találhatók a virágok, annál nagyobb a kockázata annak, hogy a testre rárakódott, abszorbeálódott illat a repülés alatt megszűnik a levegő hatására. A mézhólyagban lévő nektár illata akkor is megmarad. 

Billegő tánc 

Táncuk során nemcsak a táplálékban gazdag virágok előfordulását tudják közölni a méhek, vagy azt, hogy milyen virágra leltek, de az odáig terjedő távolságot is. Az előbb leírt körtáncot csak akkor táncolják, ha a virágok a kas közelében vannak. A körtánc által felszólított méhek minden irányban keresik a virágokat kb. 50 m-es távolságban. 

Ha a kísérlet során a táplálék helyét állandóan távolabbra visszük, a körtánc lassacskán más jelleget ölt, míg végül (kb. 100 m-től) átalakul jellegzetes, úgynevezett billegő tánccá. Ennél a táncoló méhek félkörben mozognak, először jobbra, aztán vissza balra a kiindulási ponthoz. Minden alkalommal, amikor végigtáncolják „egyenes vonalú” táncukat, a potrohukat élénken rázzák vagy billegetik (másodpercenként kb. 15-ször). 

A billegő tánc ritmusa oly módon változik a távolság növekedésével, hogy minél messzebb található a lelőhely, annál kevesebb táncfordulatot írnak le időegységenként. és annál hosszabb ideig tartanak az egyenes táncok. 

 
 
Valószínű, hogy az ember számára nem hallható rezgések hossza a bőrvázban jelenti az információt a méhek számára a távolsággal kapcsolatban, nem az egyenes tánc kiterjedése. A rezgéseket a táncosok nem látható szárnymozdulatokkal adják le azoknak a méheknek, amelyek a táncosokat figyelik, antennájukkal megérintik, a rezgéseket regisztrálják, figyelnek a szagokra. 

Szigorúan véve nem a távolságot adják meg, hanem azt az izommunkát, amit a méhnek ahhoz kell teljesítenie, hogy eljusson a tápláléklelőhelyre. Ha a repülést ellenszél nehezíti, a méh oly módon táncol, hogy nagyobb távolságot mutasson, mint a kaptár és a tápláléklelőhely közötti útszakasz. 

Kép: Alexas_Fotos / Pixabay






 
 
[ 1530 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x