Egy rózsaszín elefánt teremtette a világot? Igazság a szellemvilágról...
hirdetés
Címlap / Ezotéria / Egy rózsaszín elefánt teremtette a világot? Igazság a szellemvilágról és parajelenségekről

Egy rózsaszín elefánt teremtette a világot? Igazság a szellemvilágról és parajelenségekről

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2021-04-23

Parajelenségekről, ESP-ről, szellemekről sokhelyütt olvashatunk, népszerű filmek témái és sokak fantáziáját mozgatják meg. A tudomány (érthető okok miatt) igen szkeptikus, olyannyira, hogy még az elvi lehetőségét is kizárja a létezésüknek. Lehet, hogy ez hiba?  


Rendezvénynaptár

Ugyanakkor a rengeteg beszámoló, élmény, megmagyarázhatatlan eset arra készteti a nyitott gondolkodású embereket, hogy foglalkozzanak e témával, és ne tagadjanak le egy jelenséget pusztán azért, mert az nem kézzelfogható, egzakt.

A pszichológia, grafológia tele van hasonló, nem egzaktabb, nem nyilvánvalóbb összefüggéssel. A lélektan egészét áthatja az irracionalitás, látszólagos ellentmondásokkal tűzdelt, mely a racionalitás számára érthetetlen (például, miért egy ősi szimbólum a grafológia alapja?). Mégis használjuk a hétköznapjainkban, elemzéseket készítettünk, munkaerőt választattunk, „kiöntjük” a lelkünket egy általunk választott szakembernek, holott a lélektan egészére jellemző ugyanaz a „nem nyilvánvalóság”, mint a szellemekre, vagy a parajelenségekre.

Számkivetettek?

Itt érdemes megemlíteni, hogy a lélek irracionalitásával, illetve a lélektant gyakorló emberekkel semmi baj sincs, a világ racionalitása sokkal komolyabb gondot jelent. A tudomány minden jelenséget igyekszik a saját képére formálni, beskatulyázni, racionálissá tenni, de ezzel keretet szab a kérdésfelvetésnek, a rálátásnak, és tulajdonképpen a gondolkodásnak.
 

Tudós VAGY parahívő - miért?

Ezért az, aki a szellemekről vagy parajelenségekről beszél, az nem válhat a világban elfogadott tudóssá (pedig az eredmények gyakran őket igazolják), mivel a szellemek, mint vizsgálandó terület, meghaladja e kereteken belül tartózkodást. Ide tartozó érdekesség az is, hogy a parapszichológiai vizsgálatokat gyakran szigorúbban felügyelik, hogy kizárják a csalás lehetőségét, de az eredmények és az abból leszűrhető tanulságok mégsem részei a hétköznapi világfelfogásuknak.

HarmoNet-tipp: Szellemekkel kommunikáló tábla >>

De miért ódzkodunk a parapszichológia által képviselt jelenségektől?

Képzeljünk el, egy férfit, aki egyedül autózik a városon kívül, sötét van, még az eső is esik. Mégis észreveszi, hogy az út mellett egy csinos, fiatal lány stoppol, és mivel egyedül unalmas kissé, ezért megáll és beengedi az autóba. Szóba elegyedik az illetővel, akinek egyébként teljesen száraz a ruhája, kérdezgeti, de nem kap válaszokat, és a jelenléte is kellemetlen érzésekkel tölti el.

Úgy tíz perc múlva, mikor újabb kérdést tenne fel, odafordul a mellette ülőhöz, és azt tapasztalja, hogy nincs ott senki, eltűnt az utastárs! A férfi megrémül, és egyéb lehetőség híján a rendőrséghez fordul, ahol természetesen kinevetik a kísértethistória miatt. Később, miután egyre többen számolnak be a stopposlányról, kiderült egy kutatás és a részletes személyleírás alapján, hogy a nő, akit láttak, több éve elhunyt egy közúti balesetben nem messze onnan, ahol felvették őt (mellesleg a kutatásról, a beszámolókról, és a balesetről is létezik jegyzőkönyv, dokumentáció).

Ez a kis történet vajon milyen érzéssel tölthet el minket? Hogyan kezeljük ezt, hogyan illesszük be a hétköznapi világnézetünkbe?
 

A valóság újraírása

Amennyiben a parapszichológiában összegyűjtött több tízezer esetleírás, vizsgálat, kísérlet, tapasztalat közül csak egy megállja a helyét, és igaznak minősíthető, akkor gyökeresen más képet kellene festeni az úgynevezett valóságról. A kialakult világnézetünket igen nehezen bíráljuk felül, ezért nehezen nézünk szembe a parapszichológia állításaival, kutatási területeivel, tekintve, hogy a belénk nevelt alapszemlélet a tudományos materializmuson alapszik. Ugyanakkor jó tisztába lenni azzal, hogy a materializmus nem más, mint egy a sokféle hitrendszer közül, és mindenek felett állónak tekinti az egyik, az úgynevezett éber tudatállapot aktuális tapasztalatát. Csakhogy igen sokféle tudatállapot létezik, még a hagyományos lélektan is sokfélét különböztet meg, a parapszichológia még többet.
 

Milyen alapon tekintjük az egyik állapotot a másik felett állónak?

Mindez azért fontos, mert a parajelenségek átélésénél gyakori a módosult tudatállapot. Például sokan alvás közben esnek át pregkogníciós, vagy más parapszichológiai tapasztalatokon, mások balesetek, traumák során, de igen jellemző a kapcsolat a tudat állapota valamint a paraélmények között a klinikai halál tekintetében.

Nem létezik valódi objektivitás

Mindenki szubjektíven érzékeli az aktuális tudatállapotán keresztül a valóságot, tehát nem létezik valódi objektivitás. Ugyanakkor jelen cikk szempontjából nem ez a legfontosabb következtetés, sokkal lényegesebb, hogy mit gondoljunk akkor, amikor az ilyen, módosult tudatállapotokból származó, tapasztalatokból a személyek tényszerű információkhoz jutnak, mint például, amikor megálmodunk valamit.

Ismeretes annak a nőnek az esete, aki évekkel korábban, gyermekként, visszatérően álmodta, hogy erőszakos támadás áldozatává válik. Évekkel később valóban megtámadták (szerencsére nem esett komolyabb baja), és az összes körülmény, a lépcsőház, a támadó ruházata, az esemény kimenetele mind megjelent a gyermekkori álmában.

Bárkinek lehet paraélménye

A tudatról nagyon keveset tudunk biztosan, és mivel a tudat része a személyiségnek (vagy fordítva), ezért a személyiség feltérképezése is ingoványos talajon áll. Teljesen hétköznapi emberek is válhatnak elmebeteggé, lehet paraélményük, valamint átélhetik a legkülönbözőbb tudatállapotokat, ami alatt az élmények, és a beszámolók néha igen különösek (például a vaknak született ember a klinikai halál állapotában látja a környezetét). Ez arra enged következtetni, hogy a tudatról legkevésbé sem beszélhetünk egzakt módon, vagyis a lélektan tudományában meg kellene jelennie az irracionálisnak, de a tudományosság ezt zárja ki. Az emberekben ugyan megjelent az igény ennek az antagonisztikusnak tűnő ellentmondás feloldására, de a tudomány világában nem szívesen néznek ezzel szembe.

 

A gondolkodásmód nyitottsága

A cikk keretein belül nem szándékozom állást foglalni, hogy valóban létezhetnek e szellemek, parajelenségek, fantomstopposok, stb. Véleményem szerint, a lényeg sokkal inkább a gondolkodásmód nyitottságában rejlik és abban, hogy merjük megkérdőjelezni azt, amit eddig a világról hittünk. Ez mindenképpen fontos, hiszen a nyitottság révén fedezhetünk fel új dolgokat a világ természetéről, és annak működéséről. A nyitottság nem kizárólag a tudományos felfogásban fontos, hanem a hétköznapi, pszichés közérzetünket is befolyásolja, hiszen a belső nyitottság az alapja annak, hogy miképpen állunk embertársainkhoz.

És egyébként is; miért ne teremthette volna a világot egy rózsaszínű elefánt egy, valamely másik dimenzióhoz tartózó, sivatag közepén ülve?

***************************

Szerzőnk: Csalami Gergely, parapszichológus

 




 
 
[ 11408 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot

 
x