A bennünk rejlő Luca
Címlap / Ezotéria / A bennünk rejlő Luca

A bennünk rejlő Luca

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2024-03-29

Luca napjához számos népszokás és rítus kapcsolódik, amelynek gyökere a kereszténység előtti időkre vezethető vissza. A különféle jósló, termékenység- és egészségvarázsló mágiák közül a Luca-kalendárium, a lucabúza sarjasztása, illetve a lucaszék készítésének hagyománya helyenként talán még ma is él.  

Néprajzi, néplélektani kutatásokra, a nyelvünkben és a csillagvilágban rejlő bölcsességre támaszkodva választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy mit lát meg az, aki karácsony előestéjén rááll a lucaszékre.

Mit tudunk Lucáról?

Luca kettős alak – neve egyszerre utal az angyali szűzre és a boszorkányra. Lúcia az ókeresztény hagyomány és a népi hiedelemvilág jeles alakja. A megvakított szűz vértanú, Szent Lúcia attribútuma a szempár, többek között a vakok és a szemfájósok védőszentjének is tekintik. A Luca név a latin lux szóra vezethető vissza, amelynek jelentése fény, szem, szeme világa. A kettő összefügg, hiszen a szemünkkel vagyunk képesek érzékelni a fényt, látni pedig csak fényben, világosságban tudunk. A szemekkel, nézéssel kapcsolatos maga a rítus is, hiszen: a lucaszék egyfajta nézésre, látásra képesítette gazdáját, ha azt megfelelően készítette. Úgy is mondja a hagyomány, hogy a székről látták meg a helyi lucákat. Ha a luca kifejezés fényt jelent, akkor a lucaszék tulajdonképpen fényszék, a székre állva pedig a fényt lehet meglátni. Ezen a ponton merülhet fel az olvasóban is, hogy a lucaszék elkészítése fizikai valóság, vagy csak a szimbólumok szintjén valóságos. Esetleg a rítus eredetének feledésbe merülése készteti materializálásra a mai lucaszékkészítőket.

Mit tudunk a székről? Mi az a szék?

A kérdés látszólag felesleges, hiszen mindenki tudja, hogy mi az a szék – általában négylábú ülőalkalmatosság (egyébként a lucaszék is négylábú). De a „székség” nem merül ki ennyiben: az asztalt régen asztalszéknek nevezték, az ágyat pedig ágyszéknek, a templomokban pedig fedélszékkel és szószékkel találkozhatunk. Mi a közös ezekben a székekben? Mindegyik rendelkezik egy emelt szintű vízszintes résszel, lappal, amire rá lehet ülni, állni, feküdni. Tehát a szék megemel, emelkedett állapotot biztosít. A lucaszékről elmondható – a szavak értelmezése után -, hogy fényemelkedésről van szó. A karácsony is a fény növekedésének, emelkedésének az ünnepe. Máshonnan megközelítve a kérdést: a lóca – vagyis lúca – szintén padot, hosszúkás széket jelent. A ló (helyenként lú) hátát pedig pont úgy ülik meg, ahogy a gyerekek a lócán lovaglósat játszanak. A táltos paripának, vagyis a szárnyaló Pegazusnak a jelentősége ugyanaz, mint a széknek – magasba emel. A táltos is – aki egyszerre pap, tudós és gyógyító – egy emelkedett, lebegő szintet képvisel (régen a papok és a tanárok is valamilyen emelvényről beszéltek). Eljutottunk a Nyilas stáció legfontosabb üzenetéhez – az emelkedéshez. Emelkedés a tudás megszerzése által, a gyógyulás által vagy épp az önlegyőzés által.

Hogy készül a lucaszék?

A Néprajzi Lexikon definíciója szerint a szék elkészítését előírás szabályozza. Készítőjének 13 helyet végig kell járnia, 13 napon át 13 féle fából (helyenként 7, 9 vagy 12), naponta egyet koppintva, titokban kell elkészítenie a széket. Minden nap egy művelettel kerül közelebb a végleges állapotához. (Akaratlanul is Hermész Triszmegisztosz Smaragdtáblájának 13 beavató mondata jut eszembe, amely az aranycsinálás műveleteit írja le.) A széket a készítője az éjféli misére vitte magával, amikoris arra ráállva láthatta meg a boszorkányt, aki bikaszarvat, agancsot vagy tollas fejdíszt viselt. Molnár V. József hozzáteszi a leíráshoz, hogy „…a széket készítő rendezett ember megláthatta a készületlen szort, a rontást idéző másikat”.

Két új fogalom került elő a szokással kapcsolatban: a rendezettség és a szort. A sötét napok rendezetlenséget, szórtságot, szorongást idéznek elő az emberben. A Luca-napi szokások a rendeződést és elcsendesedést segítették. A szétszóródott ember a lucaszékre minden nap egyet koppintva került karácsony napjára a rendezettség, vagyis az egység állapotába. A boszorkány valójában saját szétszórt lényünk, s ha ebben a szétszóródásban maradunk karácsonyra, akkor a napfordulatkor nem tudjuk átélni a fényemelkedést, nem látjuk meg az egyet, az előre vezető utat. A mák szétszórása és egyesével történő felszedegetése is az EGY üzenetét, a káoszból kozmoszba rendeződést hangsúlyozza.


A boszorkány bármi lehet, bármilyen formában megjelenhet, csak egy nem lehet – önmaga. Valódi arcán nem mutatkozhat, állandó hazugságban él. Ez a kettősség vagy szétszórtság (amely egyébként a Nyilas jelével szemközti Ikrekhez kapcsolható) egy beteg állapot. Ha rendezi, meggyógyítja önmagát, megszűnik a boszorkányság (a gyógyítás a Kígyótartó csillagképhez tartozik).

December 13-án, az adventi időszak közepén a Nyilas időminőségében, de még a Skorpió, illetve a Kígyótartó csillagképében, a Tejúton jár a Nap. Ebben az időszakban, amikor a Nap nyugovóra tér, vele együtt az említett csillagképek is alámerülnek, és éjszaka átadják a főszerepet a szemközt tündöklő csillagképeknek: a Bikának és az Orionnak. Ahogy közelítünk a téli napfordulóhoz (december 21.) a Nap háta mögött hagyja a Skorpió csillagait, és átlép a Nyilas csillagképébe (amely jelenleg a Bak zodiákusának kezdőpontja is egyben).

A csillagképek helyzete és szimbolikája mit árul el Luca napjáról?

Ezen a napon éri el legmagasabb pontját az Orion csillagkép (magyar és más hagyományokban ő Nimród, az ősatya, aki a világot teremtette). Tehát Luca napja értelmezhető az Atya, karácsony pedig a Fiú ünnepeként. A hármasságot a Szentlélek teszi teljessé, amelynek ide kapcsolódó ünnepe újév napjára esik (erre utal január 1-jén a Mária névnap, a katolikus egyház szerint ekkor van az istenanyaság misztériumának ünnepe, más megközelítésben pedig a Szíriusz közelségével van összefüggésben, Isis istennő ereje ilyenkor érzékelhető leginkább).

Ezekben a napokban az éjszakai égbolton tehát Nimród és a Bika csillagai ragyognak. Az ég teteje egyben iránymutatás is (hiszen az égre felnézve válik láthatóvá a cél, az előre vezető út). Mi tehát ilyenkor a cél? Az Orion egyik legfontosabb üzenete a felvállalás, sorsunk, önmagunk vállalása (a boszorkány ugyebár nem mutathatja valódi arcát). A Bika a termékenység, a biztonságteremtés, a biztos tudás szimbóluma. Szarvai a magas szellemiség felé történő nyitást szimbolizálják, a szemét jelölő legfényesebb csillaga (Aldebaran) pedig a Tejútra néz. Vagyis a lucaszékről való nézés, látás utal arra, hogy életünkben is vegyük észre a Tejútra emelő minőségeket, amelyekkel valódi biztonság és termékenység érhető el. A székreállással nézőpontot válthatunk, magasabb pontról látunk rá önmagunkra és a világra, így megláthatjuk saját lehúzó Bika-erőinket (ösztöneinket). Nem véletlen, hogy a boszorkány bikaszarvas fejdíszt visel a leírás szerint. Ahogy az sem véletlen, hogy termékenység- és bőségvarázsló szertartásokat végeznek ilyenkor.

A szétszórtságot, rendezetlenséget rendező szertartás (hiszen erről szól ez a 12 napos időszak) valóban időszerű ilyenkor. A rendezettség köztudottan a Szűz-Halak tengelyhez kapcsolódik, amely jelekhez a Nyilasban álló Nap ún. kvadráttal, 90°-os fényszöggel kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy az év körén a Nap valóban ilyenkor (a Nyilas, illetve az Ikrek jelében) van a legtávolabb a rendet képviselő Szűztől és Halaktól, így nem csoda, ha az év ezen részében tényleg a szétszórtság állapotába kerültünk. A Luca-kalendárium is a rendezésre (Szűz) és összegzésre (Halak) ösztönöz minket, hiszen a hátralévő 12 nap lehetőséget ad arra, hogy az elmúlt 12 hónap (decembertől-januárig, tehát visszafelé haladva) összegzésre kerüljön. A karácsonytól vízkereszt napjáig terjedő 12 nap pedig a következő év megtervezésére szolgál.

Fodor Zsófia
https://www.facebook.com/asztrozsofia/
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon



 
 
[ 12961 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x