Meg fogjátok csinálni! Egy 19. századi nőjogi aktivista élete...
Címlap / Kultúra / Meg fogjátok csinálni! Egy 19. századi nőjogi aktivista élete

>

Meg fogjátok csinálni! Egy 19. századi nőjogi aktivista élete

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-06-06

Irma von Troll-Borostyáni, az első salzburgi nőjogi aktivista, író, újságíró egész életében az egyenjogúságért, a nők választójogáért, a prostitúció felszámolásáért, a nők és a fiatalok képzéséért küzdött. Magyar férfihoz ment feleségül, de házassága tűnik a legkevésbé érdekesnek élettörténetében.  

 

Maria von Troll 1847. március 31-én született Salzburgban, négy gyerek közül a legkisebbként. Míg nővérével, Wilhelminével egész életen át tartó szoros kapcsolata volt, bátyjaival modern nézetei és életmódja miatt konfliktusokkal terhelt volt a viszonya.

Szülei, Josephine von Appeltauer és Otto Ritter von Troll, magas rangú állami hivatalnok, kiváló neveltetést biztosítottak lányuknak. Egyfelől képzett édesanyja tanította (amíg egészsége engedte), másfelől sok tudást szerzett fegyelmezett egyéni tanulással. Szerette a zenét, zongorista akart lenni.

Abban az időben a gimnáziumok és az egyetemek a lányok számára nem voltak elérhetőek. Salzburgban a lányok számára az egyetlen lehetőséget a továbbtanulásra az apátsági internátus jelentette. Maria von Troll nehezen viselte a kolostori élet szigorát. Annyira súlyosan megbetegedett, hogy két év elteltével hazatért.

Nevét Mariáról Irmára változtatta
, ez a konvenciók elleni lázadásának része volt, akárcsak az, hogy levágta a copfját, hullámos haját ettől kezdve röviden hordta.

1864-ban, mivel nem érezte jól magát a kispolgári városban, elhagyta Salzburgot, hogy nevelőnői állást vállaljon Magyarországon. Amikor apja 1866-ban meghalt, semmilyen vagyont nem hagyott hátra, és az írónőnek magának kellett fedeznie megélhetési költségeit. A tradicionális szerepek szerint ebben a helyzetben két lehetősége volt: férjhez megy, vagy marad nevelőnő.



Irma von Troll a maga útját választotta. 1870-ben Bécsbe ment, hogy felépítse koncertzongorista karrierjét. Színészi órákon vett részt, és kapcsolatba lépett az irodalmi körökkel. Fokozatosan fejlődött írói tehetsége, és megjelentek első publikációi különböző napilapokban, Leo Bergen álnéven. Később a Veritas nevet is használta.

A családi körülmények arra késztették, hogy feladja a zongorista karrier gondolatát, és Magyarországra mint zenetanárnő tért vissza. 1874-ben házasodott össze a magyar író-újságíró Borostyáni Ferdinánddal, de házasságuk csak rövid ideig volt boldog.

Irma az írás felé fordult, és egyre ismertebbé vált kritikus hangvétele miatt, ahogy felemelte szavát a társadalmi igazságtalanságok ellen, a nők jogaiért harcolva. Mind a nőket, mind a férfiakat sürgette, hogy álljanak ki a társadalmi változások mellett.

1878-ban Magyarországon adta ki első művét: „Die Mission unseres Jahrhunderts – eine Studie über Frauenfragen“ (Az évszázadunk küldetése – egy tanulmány a nőkérdésről). A feminista kortárs Rosa Mayreder szerint ez a könyv egy olyan korban jelent meg, „amelyben ezeket a törekvéseket általában aberrációnak, és minden nő ’emancipációs vágyát’ a degeneráció tünetének tekintették”.

Irma von Troll Az évszázadunk küldetése c. munkájában arra szólította fel a nőket, hogy küzdjenek a szabadságért és az igazságosságért. Hogy ezeket a célokat elérjék, egyleteket és újságokat kell alapítani angol és amerikai mintára, hogy terjesszék az emancipáció gondolatát. Ahelyett, hogy azt várják, hogy majd az állam lányiskolákat alapít, a nőknek ezt maguknak kell kézbe venniük, és a rászoruló diáklányok számára ösztöndíjakat létrehozni. Végül követelte a nők politikai választójogát. Kiáltványát így zárta: „Harcoljatok a jogaitokért, a jövőtökért, a szellem minden eszközével és céljaitok aktív támogatásával. Igen, meg fogjátok csinálni! Akarni fogtok, cselekedni fogtok!“

Bár társadalomkritikai körökben Európa-szerte nagy elismerést aratott vele, a patriarchális többségtől a könyv túlnyomórészt negatív kritikát kapott. Emiatt később nem volt könnyű kiadót találnia, például a „Gleichstellung der Geschlechter“ (Nemek közti egyenlőség) című könyvét a svájci Zürcher Verlagsmagazin nyomta ki, miután sem osztrák, sem német kiadók nem vállalták.

A Nemek közti egyenlőségben öt pontba szedte, mi szükséges a társadalmi újraszervezéshez:
1. a nemek közti, teljes körű társadalmi és politikai egyenlőség,
2. a házasság felbontásának feltétel nélküli lehetősége,
3. a prostitúció, mint törvényes vagy megtűrt intézmény felszámolása,
4. mindkét nem ifjúságnevelésének alapvető reformja,
5. a gyermekek nevelése állami intézményekben az állam költségén és irányításával.

Műveiből az is egyértelműen kitűnik, hogy a nőket nem gyámoltalan, tehetetlen áldozatoknak tekintette. Úgy vélte, a nőknek szervezettségre és összefogásra van szükségük. „Ti nők, akiknek a jogairól, akiknek a szabadságáról, akiknek a sorsáról szó van, magatokhoz kell, hogy ragadjátok a kezdeményezést, hogy emberhez méltó életet alakíthassatok ki.”

Magánéletében Irma von Troll-Borostyánit újabb sorscsapások érték: Bécsben meghalt három éves kislánya, és ő maga is sokat szenvedett a szülés óta. Férjét munkája Párizsba szólította, a házasság innentől kezdve nem volt sokkal több baráti levelezésnél.

1882-ben Irma visszatért Salzburgba, hogy ellátogasson nem sokkal korábban elhunyt édesanyja sírjához. Egy fiatalkori barátnője otthonában szállt meg, hónapokon át élt itt súlyos betegen, nem volt rá módja, hogy visszatelepüljön Budapestre.

Irma Troll-Borostyáni sosem tudott rendesen meggyógyulni. Betegsége ellenére tovább harcolt eszméiért, kritikusan foglalkozott a hagyományos erkölcsi fogalmakkal, és előadásokat tartott az ifjúsági oktatás szükséges reformjáról. Az akkor még szűk látókörű kisvárosnak nevezhető Salzburgban elég nagy feltűnést keltett férfias fellépésével, gyakran mutatkozott szivarozva.

1893-ban egyik alapítója volt az Általános Osztrák Nőegyletnek, különböző írószervezetek mellett tagja volt a Német Szövetségnek az Anyák Védelméért és a Szexuális Reformért, barátságokat, szoros kapcsolatokat ápolt kora más írónőivel és nőjogi harcosaival. Salzburgban újra hódolt régi szenvedélyének, a zenének is.

 

Irma von Troll-Borostyáni társadalomkritikai munkái mellett regényeket, elbeszéléseket és verseket is írt, amelyek szintén tükrözik az elnyomott rétegek iránti elkötelezettségét. Mindenekelőtt az Aus der Tiefe (1892, A mélyből) című regénye vált ismertté. Ahogy nővére, Wilhelmine fogalmazott: „gyengéden megértette a megvetettek, a kicsik, különösen a gyerekek érzéseit”. Az állatok, a teremtés és a nagy hegyek szeretetét is kifejezésre juttatta műveiben. Az 1890-es években rendszeresen írt esszéket és újságcikkeket.

1912. február 10-én bekövetkezett haláláról azonban csak szűkszavúan számolt be a sajtó. Az osztrák nőmozgalomnak nyújtott szolgáltatásait abban az időben nem említették és nem értékelték.

Nekrológjában Rosa Mayreder ezt írta: „A nőmozgalom régi iskolájának egyik legkiemelkedőbb úttörője hunyt el. Ennek a mozgalomnak a történetében azonban állandó emlékművet kapott, és munkái továbbra is hatással bírnak.“ A salzburgi családi sírba temették, sírkövére ezt a feliratot vésték: „Die tapfere Bahnbrecherin der Frauenbewegung“ (A nőmozgalom bátor úttörője).
 
Források:
https://www.salzburgmuseum.at/deutsch/sonderausstellungen0/aktuelle-sonderausstellungen/ungehalten-irma-von-troll-borostyani-1847-1912-vorkaempferin-der-frauenemanzipation/
https://de.wikipedia.org/wiki/Irma_von_Troll-Borosty%C3%A1ni
 
 




 
 
[ 1047 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x