Sokszor a nő az, aki döntéshelyzetbe hozza a férfit
Címlap / Kultúra / Sokszor a nő az, aki döntéshelyzetbe hozza a férfit

>

Sokszor a nő az, aki döntéshelyzetbe hozza a férfit

Forrás: Mozinet
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-01-27

Az elmúlt hónapban az olasz filmek rajongói több itáliai filmújdonsággal is megismerkedhettek, ezek közül az Időtlen szerelem című alkotást a Mozinet forgalmazásában a fővárosi és a vidéki mozik is műsorukra vették. A rendezőt, Marco Danielit kérdeztük, hogy ezzel is kedvet csináljunk a filmhez.  

 

Rendezvénynaptár
Gyönyörűen megkomponált, művészi igényességű film az Időtlen szerelem. Az olasz film méltán híres, nagy rendezői a filmművészet klasszikusaivá váltak. Kit tekint Ön a mesterének a nagy nevek közül?

Meghatározta a karrieremet, hogy a Római Nemzeti Filmakadémián tanultam, amely egy nagyon patinás, elismert intézmény. Ifjú éveimben olyan alkotókkal találkoztam, akik döntő befolyással voltak az életemre, például Giuliano Montaldo, Paolo Vircí vagy Paolo Sorrentino. Ezen felül a Cinecittán töltött évek miatt, de egyébként sem lehetne kikerülni az olasz realizmus mestereit, az olyan művészeket, mint Vittorio de Sica, Rossellini, Fellini, Bertolucci, akik a mai napig is nagy hatást gyakorolnak a filmművészetre; ők mind-mind a mestereim, azt mondhatom, hogy ők alkotják a gyökereimet.

Milyen volt az együttműködés a forgatókönyvíróval, aki egy hölgy? Egyáltalán: mi volt előbb, a forgatókönyv vagy a film ötlete, amelyhez keresett írót?

Nagyon jó volt az együttműködés közöttünk. Az előző filmemmel ellentétben, amelynek a forgatókönyvét is magam írtam, ehhez az alkotáshoz a producerek kerestek meg engem, a kezükben a történettel és a már félig kész forgatókönyvvel, és innentől kezdődött a közös munkánk Isabella Aguilarral. Tehát az ő forgatókönyvének a filmes adaptációját végeztük közösen.



A történet a hippi korszakban játszódik. Mi ennek a jelentősége? Önnek legfeljebb a szülei élhették át azokat az éveket. Talán a női szerepkör átértékelődése kezdődött meg akkor? A film főhőse is meghatározó jelenség.

Sőt, a forgatókönyvíró is velem egykorú, tehát egyikünk sem élte át azt a kort, mégis azt mondom, hogy megéltük, illetve inkább úgy fogalmazok, hogy „érezzük” a hatvanas, hetvenes éveket, nemcsak Olaszországban, hanem az egész világon, hiszen nagyon fontos évek voltak. Egyébként is érezhető világszerte egyfajta nosztalgia ezek után az évtizedek után, mondhatni, felkaptuk a témát, elkezdtük átgondolni, átértékelni ezt az időszakot. A mitikus hetvenes évek... Valószínűleg nem véletlen, hogy a női főszereplő ennyire domináns helyzetbe került, hiszen mind a forgatókönyvíró, mind a döntéshozásban erősebb producer nő, ez a körülmény meghatározza a filmet magát is. Személy szerint imádom a filmek női karaktereit, főleg akkor és kiemelten úgy, ha nem pusztán a férfi főszereplőt támogatják, ha nem csak azért vannak a filmben, hogy a férfi jobban ki tudjon teljesedni. Ebben filmben jól látszik, hogy a két főszereplő egymás mellett van ugyan, de sokszor a nő az, aki a történetben a szikrát adja, aki megmozdítja a szálakat, aki döntéshelyzetbe hozza a férfit.

Miközben a hippi korszakot a szexuális szabadság kirobbantójának tartják, ez a film pedig akkor játszódik, mégis – mai szemmel nézve – rendkívül visszafogott eszközöket használ az intim pillanatok ábrázolására. Mi ennek az oka? Az olasz ízlés? Visszautalás a hatvanas évekre? A rendező maga tartja így ízlésesebbnek a témafeldolgozást?

Nem személyes döntésem volt ez, kész forgatókönyvvel dolgoztam, és bár az árnyalatok megtalálásában  elhelyezésében nekem is van szerepem, alapvetően a forgatókönyvíró az, aki a hangsúlyokat megadja. Valóban nincs kiemelt szerepe a szexualitásnak ebben a filmben, abszolút nem azért, mert prűdek lennénk, vagy mert bizonyos igényeket szeretnénk kiszolgálni, hanem sokkal inkább azért, mert a film zenéje, a dalok szövegei, bár bizonyos értelemben nagyon modernek, aktuálisak, mégis nagyon diszkrétek, és ehhez igazodtunk mi is, az alkotók. Ezek a gyönyörű dalok mind Lucio Battisti szerzeményei, aki sajnálatosan korán meghalt és a legaktívabb évei éppen egybeestek a hippikorszakkal.

Érdekes megfigyelni, ahogy a különböző nemzetek az érzelmeket kezelik. A film nagyon őszintén, nagyon szépen és bátran bánik az érzelmekkel. Láthatjuk a fájdalmat, a férfiét, a nőét, az idősét, a gyermekét, a fájdalmat, amit egymásnak okozunk, akár az önzésünkkel, akár a nemtörődömségünkkel. Ez a nyíltság jellemző az olaszokra?

A kulturális kontextus és maga a történelem is meghatározza a művészeti alkotást, legyen az film vagy könyv akár, és akármennyire globalizálódik a világ, még mindig megvannak szerencsére azok a különbségek, amelyek meghatározzák a rendező hozzáállását az érzelmekhez vagy azok elmeséléséhez. A jó és a rossz, az öröm és a fájdalom univerzális téma, mindenhol mindenkit megérintenek ezek az érzelmek az egész világon, és a közönség a film végén hasonló kérdéseket tesz fel, bármerre is járunk, azonban, ha nem is feltétlenül szándékosan, inkább indirekt módon megjelenik az a kulturális háttér, amelyben a film megszületik.


Hajdu Krisztina





 
 
[ 748 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x