Kitekintő: remény és aggodalom Ausztriában
Címlap / Otthon / Kitekintő: remény és aggodalom Ausztriában

Kitekintő: remény és aggodalom Ausztriában

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-06-01

A korábban viruló idegenforgalmi célpontokat egyik pillanatról a másikra zárták be. Hogy kezelték az osztrákok a járványhelyzetet, és hogy élték meg ezt a turizmusban, vendéglátásban dolgozók?  

 

Ez a borzalmas koronavírus… ha én ezt a szót hallottam, ezidáig sosem negatívumként kezeltem, legalábbis a korona szót. De 2020 márciusában valami megváltozott: félelmet, haragot, negatív érzéseket vált ki belőlem ezentúl, és talán, sőt biztosan, sokakban rajtam kívül is.

Kilencedik éve dolgozom Ausztriában a vendéglátásban – amiből nagyon szerettem volna kikerülni, és egy rövid ideig sikerült is –, mint tudjuk, az osztrákok számára nagyon fontos a turizmus az év minden szakaszában. Mindehhez megvannak az ország természeti és társadalmi adottságai, amit igen jól ki is használnak.



Nem vagyok a hírek szerelmese, de már a csapból is folyt, hogy Kínában micsoda vírus ütötte föl a fejét. Nem értettem a körülöttem aggodalmaskodókat, akik maszkot és kesztyűt húztak, illetve folyamatosan fertőtlenítettek mindent. Egy legyintéssel reagáltam, a mai napig az a véleményem, hogy ez egy mesterségesen előállított vírus, melyet politikai-gazdasági céllal kreáltak.

Aztán a korona terjedt világszerte, Ausztriában is hatalmas méreteket öltött, pláne Tirol és Salzburg tartományokban. Emlékszem, március 19-én a szomszéd településről tartottam hazafelé. A háziak azzal fogadtak: „Ugye mindent elintéztél? Éjféltől minden irányból be leszünk zárva, beláthatatlan ideig karanténban leszünk.”

Azt hittem, viccelnek, de nem: a településen egyre több rendőrautó, katasztrófavédelmis jött-ment. És igen, éjféltől valóban el lettünk zárva a külvilágtól. A pár nappal ezelőtt még turistáktól hemzsegő utcák kiürültek, az általában zsúfolásig telt boltokban az eladók régóta halogatott munkáikat is elvégezhették.



Kicsit valahogy mindig az az érzésem, hogy egy éjszaka leforgása alatt valami hasonló történt, mint a berlini fal felhúzásakor.

A szezon egyik napról a másikra véget ért, a vendégek és munkások – akik még megtehették – hazamentek, barátságok, bimbózó kapcsolatok lettek szétválasztva.

Az eddig családfenntartó apukákból lettek háztartásbeliek, gyereknevelők, titkon azt remélve, hogy minél hamarabb visszatérhetnek a munkájukhoz. Sorra zártak be a cégek, gyárak, iskolák, óvodák. A hivatalok átváltottak a telefonos ügyfélfogadásra. A boltok zömében rendkívüli nyitvatartást vezettek be. Talán most, mikor ezeket a sorokat írom, kezd egy picit visszatérni az élet, arról persze nem beszélhetünk, hogy minden ugyanott folytatódik, ahol abbamaradt. Számtalan ember veszítette el a munkahelyét, sokkal kisebb a kereslet a piacon.



Sok hős született most, azok az emberek, akik saját egészségüket kockára téve szolgálták az emberek ellátását. Természetesen a megfelelő óvintézkedések betartása és betartatása mellett. Gondolok itt a követési távolságra, kesztyűre, védőszemüvegre és maszkra. A legkeresettebb dolgozók a munkaerőpiacon az egészségügyben éjjel-nappal helytállók és a bolti eladók. Úgy gondolom, kijelenthetjük, hogy ez a vírus egy hatalmas gazdasági válságot is maga után von. Ebben a bezártságban teltek a húsvéti ünnepnapok is.

 

Mindenki a képernyőkhöz, illetve rádióhoz „ragadt”. Ott hallgatták a napi friss fejleményeket, a fertőzések számának emelkedéséről, a halálesetek számáról. Aki hiteles információt szeretett volna, az a kormány sajtótájékoztatóit figyelte, és nem a közösségi oldalakról tájékozódott. Az osztrák kormány időben megtette a szükséges vírusügyi, gazdasági és legfőbbképp emberi lépéseket. Mígnem elérkezett húsvét hétfő éjszakája, amikor a bezártságot jelentő rácsokat, kordonokat, betontömböket egy település kivételével eltávolították.

Lassan újra ki lehet ülni egy kávézó teraszára egy baráti beszélgetésre, vagy akárcsak a tájban gyönyörködve reménnyel tekinteni a jövőbe. Igen, talán legördült egy kő az emberek szívéről, DE!!!! még nincs vége.

Sokkal nagyobb lett a bizalmatlanság, a távolságtartás, vagy épp az irigység… Reméljük, hogy ezen sebek begyógyulása sem vesz már végeláthatatlanul sok időt igénybe, és egy szebb világot teremthetünk magunk köré, mint ami volt.



A képek a szerző felvételei.






 
 
[ 461 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x