Kutya a játszótéren – friss szemmel a környezettudatos...
Címlap / Otthon / Kutya a játszótéren – friss szemmel a környezettudatos nevelésről

Kutya a játszótéren – friss szemmel a környezettudatos nevelésről

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2021-07-25

A legtöbb anya - mármint a mai sajnálatos tömegtájékoztatás áldozatai és "jól kondicionált" gyermekeik többsége - ettől a ténytől már önmagában visítozni kezd: "Belekakil a homokozóba! Azonnal vigyék ki a kutyát!"  


Rendezvénynaptár

A nyílt terepek előnyei - A nyílt terepeken a kutya ugyanolyan jogon tartózkodik, mint az emberek.

A kiképzett kutya – mint a képen is látszik – fekve várakozik, míg a kisbabát tisztába teszem a füvön. Hiába labdáznak a gyerekek, vagy futkosnak más kutyák, nem mozdul a helyéről. A nyílt terepeken sajnos egy nagyobbacska gyermek számára nem mindig elég a játék, ezért beljebb kell mennünk, egy játszótérre. Mivel a mi sétáink nem félórásak, így a kutyánk mindig velünk jön.

Kikötve a játszótérnél – ugye bejöhetek?

Mindig, minden esetben így kezdődik a program. A kutyust kikötjük a játszótér kerítésénél, általában a tábla alatt. Megkapja a vezényszót, hogy várakozzon ránk. Mivel a képről még a legbugyutább kisóvodás is kisilabizálja, hogy a kutya nem más, mint egy lény aki folyton kakál, így nem csoda, ha ránk nézve ártatlan arccal mondja, hogy a kutyus nem jöhet be, mert kakil! Minden esetben meg szoktam kérdezni a gyerekektől, hogy tudja-e hányszor kakil egy kutyus egy nap?

Volt olyan gyerek, aki 2-3 alkalmat mondott, de olyan is aki azt gondolta, hogy minden fánál! Ha az anyukák megengedik, és a gyerekek is szívesen játszanának, akkor bevezetjük a kutyust a térre. Először megkérem a gyerekeket, hogy óvatosan fogadják a kutyus „pusziját”. A kutyus ugyanis nem lát valami jól. Számára az orra és a nyelve jelentik mindazt, amit nekünk a szemünk. Onnan tudja, hogy aki hozzáér, az egy igazi jó barát, ha megszagolhatta a kezét. Utána már szabad őt simogatni. A kutyát ilyenkor megfogom, és a gyerekek szépen megsimogathatják őt.

Kutya-kvíz simogatás közben

Közben kérdezni szoktam a gyerekeket. Például ilyenekről:
Tudod, hogy mit jelent, ha a kutyus csóválja a farkát? (Olyankor boldog, elégedett.)
Mit jelent ha a farkát a lába közé húzza? (Fél, megijedt.)

Mit jelent, ha a kutyus a hátán borzolja a szőrt, esetleg morog is? (Haragszik, lehet hogy támadni fog)
Érdekes, hogy mindig van egy-két gyermek, aki semmilyen kérdésre nem ad helyes választ, még a farkcsóválást sem ismeri fel.

Kutya frász – jaj megesz!

Majdnem mindig van olyan gyerek, aki fél a kutyától, valamilyen rossz élmény miatt, neveltetéséből fakadóan, vagy „karmikusan” (vagyis nem tudni miért, egyszerűen ilyen és kész)! Ha ők is körénk gyűlnek, meg szoktam őket kérdezni, hogy jó volna-e, ha mától már nem kellene többé félniük a kutyustól. Erre eddig még minden esetben igenlő választ kaptam. Megkérdezem, hogy akarja-e, hogy a kutyus megmutassa neki a hasikáját?
Ezt a produkciót általában kellemesnek találják, mivel a kutya félelmetes feje így egész más perspektívába kerül. A kutya vezényszóra hanyatt vágja magát. A félős kisgyermeket megkérem, mutassa meg a kutyus farkát, mivel ez hátul van, nem félelmetes. Aztán a lábát. Ilyenkor ösztönösen szinte minden gyerek a mellső lábára mutat. Utána megdögönyözöm a kutyát és megkérdezem a gyereket, hogy van –e olyan nagyon bátor, hogy meg is meri érinteni (Figyelem!! NEM simogatni!!!) a kutyuskát. Általában egy ujjal érnek hozzá, vagy az ujjaik végével. Ilyenkor a többi gyerekkel együtt megdicsérjük, a bátorságát! Gyakori, hogy a sikeren felbátorodva meg is meri egy kicsit simogatni a kutyuskát.

Jöjj kedvesem, sétálj velem!

Amikor a kutyus már megkedveltette magát minden gyerekkel, a bátrabbak egy kört sétáltathatják is. Megfogva a pórázt, egy általam kijelölt kis kört mehetnek a kutyussal, utána vissza kell adniuk a pórázt nekem.

Ilyenkor a kutyusnak megköszönik a sétát és esetleg adnak neki csemegét, ez megerősíti a kutya helyes viselkedését.


Fontos, hogy a kutya ilyenkor nagyon finoman vegye el az ételt a gyermektől – erre is külön tanítani kell, akárcsak arra, hogy ne csak a gazdával legyen hajlandó menni, hanem idegen felvezetővel is, igazodva annak tempójához – mert ha véletlen a foga hozzáér a gyermekhez, az tévesen azt hiheti, hogy a kutya „megharapta” őt. Sok gyermek ilyenkor csak ledobja a földre a falatot, vagy mintegy „hozzávágja” a kutyához. Olyankor én mutatom meg, hogyan adjuk a köszönő falatkát a kutyusnak.

A kutya ugyanis a földről nem veheti fel az ételt, csak engedélyre. Ugyancsak nem vehet el ételt engedély nélkül a gyermek kezéből és nem is ugorhat fel a gyermekre. Praktikus, ha a kutya tud kérni, vagyis két hátsó lábán állva pitizni. Ez tetszik a gyerekeknek. Igen gyakori, hogy a sétakörök végén a legfélősebb kicsi is akar egy kicsit sétálni a kutyussal. Hosszú pórázon, általában igen lassan mennek vele, és nagyon fontos, hogy a kutya még ilyenkor is éber legyen és kövesse a lassú léptek ütemét is, ne húzza el még véletlen sem a félős gyermeket.

Vége a játéknak

A kutya általában 6-7 gyermek „dögönyözése” után kifárad, így véget vetünk a játéknak. Ha a kutya előbb elfárad, akkor előbb kivezetem a gyerekek köréből. Megkérem a gyerekeket, hogy menjenek és játsszanak most az X-Y játékkal vagy akár szabad kutyusost is játszani egymással, kijelölhetik, ki a kutya és ki a gazdi. (Nyakra tekerni az ugrókötelet tilos!! )

S hogy mit csinál addig az én gyermekem a játszótéren? Általában hintázik!

Tévhitek a kutyákkal kapcsolatban

• Nem kakilnak a homokozókba, legfeljebb a neveletlen kutyák ásnak, vagy hemperegnek benne egyet. (A kutyák jobban szeretnek a bokros helyeken kakilni!)
• Nem terjesztenek veszélyes betegségeket, ha a kutyának gazdája van és az minden oltást beadat a kutyájának és rendszeresen állatorvoshoz viszi. (A legtöbb lakásban tartott kutyára ez igaz!)
• Nem terjesztenek súlyos fertőzéseket – szintén a fenti okból. (Ellentétben a játszótérre bejáró hajléktalanokkal, akiknek többsége rühes, vagy más fertőző bőrbetegségben szenved, bélműködése renyhe és egyre növekszik köreikben a TBC!)


Mit ne mondj soha a gyereknek, ha kutyát láttok:

- Ne félj, nem bánt! – a gyermek csak a félj és a bánt szavakat jegyzi meg belőle. Mondd inkább ezt: Nézd de helyes kutyus! Kérdezzük meg a gazdáját, hogy meg szabad-e simogatni!
- Menj oda, simogasd meg! - Idegen kutyát soha nem simogatunk meg a gazdája engedélye nélkül, még akkor sem, ha a kutya láthatóan barátságos. Soha nem lehet tudni, nincs-e valami olyan pont a testén, amit nem érinthetünk egy kis odakapás nélkül. Mindig tudakoljuk meg azt is, hogy a kutya hogyan szereti a simogatást.
- Ne légy gyáva! – a gyermek soha nem gyáva, csak nem ismeri még a helyzetet. Engedjük őt feloldódni.
- Ne menj oda, megharap! – Honnan tudjuk, hogy ilyet tenne a kutya? Valószínűleg sehonnan. A gyermekben azonban indokolatlan félelmet keltünk.

Mit tegyél mindig, ha kutyával találkoztok?

Ha a gyermek és a kutya nem keresik egymás társaságát, akkor semmit. Ha bármelyikük kontaktust kezdeményez, akkor a kutya gazdájával beszéljetek először, ő ismeri a kutyáját. Ha azt mondja, hogy a kutya nem barátságos, kiszámíthatatlan, menjetek tovább. Eközben ha igényli a helyzet, elég, ha annyit mondasz, hogy nem minden kutya barátságos, ahogy nem minden ember az. Mindig kérdezz rá, hogy a kutyus milyen simogatást szeret, vagy tűr el. Ha a pici baba nagyon aktívan érdeklődik a kutya iránt, és esetleg belemar a kutyusba, a kutya joggal kaphat oda! Tévhit, hogy a „kutya nem bántja a gyereket”.
Fontos, hogy a kutyát nem szabad megölelni! (A sajátunkat, akit jól ismerünk és eltűri igen, de utcán, ismeretlen kutyát inkább ne!) A kutya az ölelést érezheti leuralásnak és odakaphat a gyerekre. Előzzük meg a bajt! 

Hülye kutyás - bőven akad! 

A kutyák és a gazdáik is eltérően viselkednek. Vannak egész bolond kutyások, akik elrángatják a kutyáikat, bunkón viselkednek. Vannak, akik semmilyen kontrollt nem tudnak tartani a kutya felett és hagyják, hogy a kutya esetleg odafusson a gyerekhez, vagy felugorjon rájuk, esetleg azért, mert még a kutya is kölyök. Előfordulhat, hogy véletlenül fut el egy kutya, és jön oda hozzánk. Ez mind előfordulhat. Ezért fontos, hogy felkészültek legyünk és lássuk, mikor van baj és mikor nem kell megijednünk. Elsősorban nekünk, felnőtteknek kell képben lennünk, és megtantani a gyerekeknek is. A kutya elől visítva futó gyereket a kutya könnyen látja prédának, a felé bottal, játékkal erősen hadonászó gyeekről feltételezheti, hogy az támadja őt, ezért a gyereknek is tudatosan kell viselkednie kutya társaságban és fordítva. Az is fontos, hogy a kutyus is akkor tud megtanulni "gyerekül", hogyha van módja gyerekkel találkozni. Én minden kutyámat tudatosan szocializálom gyerekekhez, hogy tűrjék, (sőt ha lehet, akkor kedveljék) a gyerekek érintését, viseljék jól a hangjukat, és legyenek velük türelmesek. Ám nem minden kutyás ilyen. Van aki kifejezetten utálja a gyerekeket és a kutyáját is így neveli. Ezért kell körültekitőnek lennünk! 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.



 
 
[ 11249 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot

 
x