HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-09-21
Címlap / Psziché / Szálljatok már le a liberális nevelésről!

Szálljatok már le a liberális nevelésről!

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-09-21

Ma valaki, valahol, valamiért elterjesztette, hogy a liberális nevelés azt jelenti, ha a gyerek nő, mint a dudva a murvában. Ez egy ostoba tévhit, csak azt mutatja, hogy az illetőnek fogalma sincs az egészről. Liberális szellemben gyereket nevelni nem szitokszó, nem felháborító, hanem optimális és ideális. Csakhogy ez valójában nem az, amiről a bulvársajtóban olvasol!  

 

Háromféle nevelési stílus létezik abban a felosztásban, ahol liberális nevelésről is beszélünk. Ez a három a ráhagyó/megengedő (laissez-faire) ; az autokratikus/diktatorikus ; a demokratikus, vagy más néven liberális nevelés. Ez a Lewin féle modell elterjedt, mert a pedagógusképzésben ma ezt tanítják alapként, de a világban emellett még számos más rendszer, felosztás is létezik. (ITT olvashatsz róla többet.) 
 

Mi is a liberális nevelés valójában? 

 

Az a nevelési módszer, amelyben a szülő, vagy nevelő és a gyermek együttműködése a domináns, egyfajta win-win szitura törkszenek, ahol megegyezés van jelen. Senkit nem korlátoznak alapvető törekvéseiben, és egymást tiszteletben tartják. A tiszteletben tartás alatt az anya, a felnőttek érdekei is értendők. Vagyis a gyerek is be kell tartson olyan kereteket, melyeket az édesanyja / nevelője kér és vár el tőle. Ha ez nem kerül bele, akkor az nem liberális-demokratikus nevelés, hanem valami más. (Például diktatúra, vagy anarchia.) Ilyen nevelési stílus csak egy demokratikus kommunikációjú családban működik. 


(Foto: Pixabay)
 

Mit hiszünk a liberális nevelésről – tévesen? 


Az anarchista nézet szerint a gyerekre bármit rá lehet hagyni, majd kialakul, mint a púpos gyerek a prés alatt. Róla is lehet tudni, hogy egészséges sose lesz, de kínnal azért alakul … 
Anarchiában, a ráhagyó stílusban, azonban senkinek az igényei nincsenek figyelembe véve, a gyerek látszólagos szabadsága valójában magárahagyottság, mert nem kap kereteket és érzelmi biztonságot. A gyerek elhanyagolttá válik érzelmileg és gyakran testileg is. A szülő, a környezet igényei sincsenek figyelembe véve, nincs liberális eloszlás, vagy demokrácia, tehát maga a szó sem stimmel erre a helyzetre. Az ilyen szülő tehát a Lewin féle felosztás szerint ráhagyó stílusú.
A köznyelv sokszor ezt a nevelési stílust tartja – tévesen – liberálisnak. 
 

Tele van a világ anarchista kölykökkel, akit nem nevel meg az anyjuk? 


Először is, a gyereket nem csak az anyja neveli, hanem az egész környezete, beleértve a boltos nénit, az utcai járókelőket, a buszsofőrt és a család többi tagját is. Vagyis egy gyerek keretei, jelleme és viselkedése soktényezős, ergo baromság csak egy darab anyát előrángatni és felelőssé tenni. (Pláne, mert sokszor az anya is éppen olyan elnyomott, mint a gyerek maga.) 
 
Másodszor a világban ma sincs több anarchista vagy diktatorikus szülő, mint korábban. Viszont egy dolgot lássunk be. Az a szülő, aki saját maga sem kapott normális szülői mintát, és nem tanulta meg azt, hogy hogy lehet, és hogy kell egy gyerekkel jól bánni, annak nem fog menni csak úgy. Szerencsére ez az egész gyereknevelés dolog tanulható. Szeretettel, odafigyeléssel, segítő szándékkal. A szülőtársak leértékelő és lenéző attitűdje helyett inkább a finom támogatás és a példaadás, vagyis a liberális/demokratikus nevelés allappillére lehetne a megoldás. Ha látom, hogy a szülőtársam szenved az eszköztelenségtől, a demokratikus kommunikáció eszköztára segíthet neki is, hogy a helyzeteket megoldja. 

Harmadszor pedig tévedés, hogy ez a nevelési stílus elharapódzott volna! A valóság az, hogy ennél is rosszabb történik nagyon sok gyerekkel. 
 

A következetlenség katasztrófája 
 

A liberális/demokratikus nevelésben a felek közösen határozzák meg a kereteket, együtt beszélik meg, hogy mit lehet és mit nem. 
A hangsúly azon van, hogy képesek 
  • beszéddel,
  • simogatásokkal és 
  • érintésekkel kommunikálni. 
Azok, akik alacsony szókinccsel rendelkeznek, vagy úgynevezett túlintrovertáltak, ők lehet, hogy túl keveset kommunikálnak. A kevés kommunikáció a nevelésben és eleve az emberi kapcsolatokban kommunikációs űrt képez. Ezt a gyerekek – mivel ez az űr érzelmi bizonytalanságot szül – általában valamilyen feszültséggel élik meg. Hisztiznek, vagy más módon hívják fel a figyelmet arra, hogy bajuk van.  Az érzelmi bizonytalansághoz tartozik a kevés érintés is.
Épp ezért, a rossz kommunikációjú szülők gyerekei lesznek ilyen kis pokolfajzatok, akik miatt a „liberális nevelés csődjéről” szóló cikkek születnek. Ők a lehető legkevésbé sem liberálisok, hanem végletesek, ugyanis nem képesek úgy kommunikálni, hogy az következetes legyen. 


(Foto: Pixabay)
 

A következetes nem autokratikus! 
 

A betonba ágyazott szabályok merev következetessége az un. autokratikus nevelés. Ezt is félre szokták érteni. Ez legalább annyira lélekölő, mint a ráhagyó viselkedés, mert ugyan kiszámítható, de nincs benne rugalmasság és így nem veszi figyelembe az egyén aktuális állapotát. (Például kötelező nyolckor aludni akkor is, ha nem vagyok álmos egyáltalán. Kötelező mindig csöndben ülni az asztalnál. Ezek olyan szabályok, amelyek nem igazodnak az egyén komfortjához, megtartásuk érzelmi veszteséggel jár. Az ilyen környezetben mindenki folyamatosan szorong, vagy ha betelik a pohár, akkor dühkitörésekkel reagál.) 
 

A végletes nevelés – amivel tényleg baj van! 
 

A szülői minta itt valahogy úgy fest, hogy nem szól, míg nincs nagy baj. Nem tudni miért teszi. Lehet, hogy csak lusta, vagy nemtörődöm, de az is lehet, hogy félelem van mögötte, hogy elront valamit a gyerekkel, ami aztán kiváltja a rettegett hisztit.  A lényeg, hogy eszköztelen. A gyerek ilyenkor – mivel nincs érzelem a helyzetekben, nincs keret és nincs szabály, - elkezd idióta módon viselkedni. A szülő ilyenkor rárivall, és az előzetes szabályfelállítás helyett utólag kontrollál. Ebből lesz a ráhagyó és a diktatorikus nevelés fura hibridje, amikor a gyerek folyamatos érzelmi bizonytalanságot él át, mert gőze nincs arról, hogy ebben a nagy emberközi társasjátékban mik a helyes szabályok. Amit tegnap lehetett, ma már nem lehet, ami egy órája még oké volt, most már nem az. Ebbe bárki beleőrül, hát még egy gyerek!
A bántalmazó párkapcsolatokban is leírják ezt a viselkedési modellt. Ettől megy tönkre az elnyomott fél önértékelése, és ettől válik erőszakossá és elnyomóvá az, aki képtelen felállítani és tartani a saját szabályait. Az így nevelt gyerekből tehát vagy kis terrorista, vagy kis kudarc-kupac lesz. 
 

Megoldás? Van! 
 

Aki tud, az segíthet, mégpedig szeretettel. Nem csak a gyereknek, hanem a szülőnek is. Ezek a dolgok tanulhatók. Ha nem a lenéző, leiskolázó „bazmegmégessetudod" "milyenszarszülőazilyen” kioktatást kapja, akkor az a szülő is képes tanulni, aki korábban ezt még nem tudta, nem csinálta. A gyereket, a szülőt, az egész helyzetet lehet a liberális elvek alapján, demokratikusan és emellett szeretettel kezelni. Figyelembe venni az egyének jogait és képességeit, és a gyerek mellett a környezet érdekeit. Nem könnyű, és nem várhatjuk a tesco pénztárosától, vagy a biztonsági őrtől. De gyakran pont ilyen helyeken dolgozik valaki, aki ösztönösen jól nyúl a helyzethez, talán mert jó anyja volt. Segíthet óvónő, tanár, barát, vagy egy játszótéri anyuka, aki képes megértő lenni és finoman példát adni. 
 
Valójában a liberálisan/demokratikusan nevelő szülők példájából adódik a megoldás. Ők tudják következetesen, de nem mereven, az igényeket figyelembe véve, optimálisan kommunikálva, félelmek nélkül nevelni a gyerekeiket. Igen, az ő gyerekeik is hisztiznek, azok is kiborulnak néha, és ők is hibáznak. Mint mindenki. A különbség, hogy ők átérzik a hibát, képesek javítani.
 
Az igazi liberális nevelés a valódi kulcs a gyerekek szívéhez. 
 





 
 
[ 6154 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 
/img/hirdetes/harmonet_kinai.png
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x