Gyógynövények hatás szerint: Erősítő roboráló
Címlap / Szépség-Egészség / Gyógynövények hatás szerint: Erősítő roboráló

Gyógynövények hatás szerint: Erősítő roboráló

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2023-10-01

Gyökerei elágazók, a főgyökérből vastagabb oldalhajtások és hajszálgyökerek ágaznak le. Némely gyökér formája emberalakra emlékeztető. A legkeresettebb és legjelentősebb kínai vagy koreai ginszeng mellett más ginszengfajokat is termesztenek, mivel az előbbiek természetes állományai erősen megritkultak. A 

Ginszeng, koreai - Panax ginseng L.

Leírás és előfordulás:
a kínai vagy koreai ginszeng a 6 délkelet-ázsiai és észak-amerikai fajt magába foglaló ginszeng nemzetség tagja. A Koreai-félsziget északi, és Kína északkeleti részének (Mandzsúria) magashegyi vidékein őshonos, helyenként vadon is előforduló növény magassága rendszerint 40-60 cm, de elérheti az 1 métert is. Vöröses szára egyenes, felálló, a csúcsán helyezkedik el az öt fordított tojás alakú levélkéből (3 nagyobb középső, 2 kisebb szélső) álló összetett levél.

Ernyővirágzatának rózsaszín virágaiból borsó nagyságú, fényes, piros termések fejlődnek. Gyökerei elágazók, a főgyökérből vastagabb oldalhajtások és hajszálgyökerek ágaznak le. Némely gyökér formája emberalakra emlékeztető. A legkeresettebb és legjelentősebb kínai vagy koreai ginszeng mellett más ginszengfajokat is termesztenek, mivel az előbbiek természetes állományai erősen megritkultak. A növény Kelet-Ázsiában rendkívüli tiszteletnek örvend, egy-egy nagyméretű gyökér rendkívüli és értékes ajándék.

A legkeresettebb és legjelentősebb kínai vagy koreai ginszeng mellett az alábbi ginszengfajok ismeretesek: a P. pseudoginseng Wallich., a P. notoginseng [Borh.] F. H. Chen és a P. japonicus [L.] C. A. Meyer (csikuzetsu ginszeng) Kínában, Tibetben, a Himalája keleti részén, Vietnámban és Japánban honos, a P. quinquefolius (amerikai ginszeng) és a P. trifolius (törpe vagy földimogyoró ginszeng) pedig az Egyesült Államok és Kanada keleti partvidékein terem.

A fajok többségének természetes állományai mára megritkultak, ezért több országban (például Kínában, Japánban, Koreában, Vietnámban, Szovjetunió volt országaiban, az Egyesült Államokban és Kanadában) is termesztik őket. A termesztési technológiák kidolgozásakor problémát jelentett, hogy a növények magvai hosszú ideig elfekszenek, a magoncok rendkívül lassan fejlődnek, valamint az, hogy a párás és árnyékos klímát kedvelő növények gyökerei csak a harmadik - hatodik év végére érik el az értékesítésre alkalmas méretet. Mindezek ellenére a XIX. század óta nagy ültetvényeken termesztetik a ginszenget.

Felhasznált része:
a fitoterápiában leggyakrabban a kínai vagy koreai ginszeng gyökerét (Ginseng radix) használják, melynek előállítása kétféleképpen történik. A fehér ginszenggyökeret (a gyógyszerkönyvekben ez hivatalos) úgy állítják elő, hogy azokat betakarítás után közvetlenül kén-dioxiddal fehérítik, majd ezt követően azonnal szárítják, napon vagy mesterséges hőt alkalmazva. A vörös ginszenggyökeret úgy készítik, hogy a begyűjtött gyökereket szárítás előtt forró gőzzel kezelik.

Hatóanyagok:
1-3% ginszenozid (dammaránvázas triterpén-szaponinok), 0,3-0,5% illóolaj, flavonoid-vegyületek, szalicilsavszerű fenolos anyagok, vanillinsav, valamint hormonszerű anyagok. A kereskedelembe kerülő drogoknál tisztázni kell, hogy: 1) a drogok melyik fajtól származnak, 2) termesztett vagy természetes állományból begyűjtött drogokról van szó, 3) a drogok származási helyét, 4) a drogokat csak a gyökér teste, csak az oldal- és hajszálgyökerek, vagy ezek együttesen alkotják. Ez utóbbi azért fontos, mert a hatásokért leginkább felelős ginszenozidok mennyisége az oldalgyökerekben háromszor, a hajszálgyökerekben pedig tízszer is magasabb lehet, mint a főgyökérben vagy a gyökér "testében".

Hatások:
a szervezet stresszhez és a külső károsító anyagokhoz (például mérgek) való alkalmazkodását, ill. az azokkal szembeni védekezőképességet fokozza (adaptogén), a normálistól eltérő életjelenségeket serkentés vagy gátlás révén helyreállítja (például a KIR-t stimulálja vagy gátolja, a normálistól kis mértékben eltérő vérnyomásértékeket emeli vagy csökkenti), a kórosan magas vércukor- és a koleszterinszintet csökkenti, a fáradtságérzetet csökkenti és a fizikai edzettséget, valamint egyes betegségekkel (a kórokozóikkal) szembeni ellenálló képességet növeli, és egyes belső elválasztású (endokrin) mirigyek működését, ezáltal egyes nemi hormonok termelődését fokozza.

Alkalmazások:
a hatástani (állat) és a klinikai (embereken végzett) vizsgálatokat, ill. azok eredményeinek értékelését megnehezíti, hogy a különféle ginszeng drogok hatóanyagai igen változatosak. Befolyásoló tényező az alkalmazott gyógyszerforma (csak ginszenggyökeret, annak összkivonatát vagy csupán egyes frakcióit tartalmazza; a drogokat önmagukban vagy más drogok, ill. vitaminok és ásványi anyagok mellett tartalmazza a készítmény), az adagolás módja, a hagyományos orvoslásban és a tudományos kísérletekben alkalmazott adagok közötti különbségek, az alkalmazás időtartama, a kísérletben részt vevők szokásai (kávéivás, alkoholfogyasztás stb. - nem kontrollált kísérletek esetében van jelentősége e kérdésnek), az állatkísérletek eredményeinek elfogadhatósága stb.

Mindezek mellett alapvető különbség van a kínai (ázsiai) és az európai gyógyászat gondolkodásmódja/szemléletmódja, ill. a ginszeng alkalmazásának módja között. Az előbbinél a hangsúly a megelőzésen, a szervezet megbomlott egyensúlyi állapotának a helyreállításán és a tonizáláson van, az utóbbinál pedig valamilyen meglévő betegség kezelésén, ill. kórfolyamat befolyásolásán.

Ajánlott napi adagok:
rövid ideig történő alkalmazás esetén 0,5-2 gramm, hosszabb ideig történő alkalmazáskor 0,4-0,8 gramm.

Figyelmeztetések:
a ginszeng-készítmények mellékhatásairól (GAS - Ginseng abuzus syndroma: magas vérnyomás, fejfájás, alvászavarok stb.) korábban napvilágot látott közlemények információit, megállapításait a legújabb eredmények birtokában fenntartással kell fogadni. A ginszeng javasolt adagban történő fogyasztását biztonságosnak tekintik, de 3 hónapos kúraszerű fogyasztás után 1-2 hét szünet beiktatását javasolják. A ginszeng-készítmények fogyasztását nem ajánlják várandósoknak, szoptató anyáknak, magas vérnyomásban és szívritmuszavarban szenvedőknek, asztmás és tüdőtágulásos betegeknek, valamint véralvadási zavarokkal küszködöknek. Egyes szerzők a yin-tulajdonságokat erősítő amerikai ginszenget (P. quinquefolius), ill. az azokból előállított készítményeket ajánlják a gyermekeknek.

Angyalgyökér, orvosi - Angelica archangelica L.

Leírás és előfordulás:
nagy termetű, kétéves vagy évelő növény, magassága eléri a 2,5 métert. A gyöktörzsek 8-12 cm hosszúak, 5-8 cm átmérőjűek. A megvastagodott gyöktörzsekből 20-40 cm hosszú, hosszanti irányban ráncolt, körülbelül 1 cm vastag gyökerek erednek. Illatuk kellemesen fűszeres. A növény az első évben tőlevélrózsát fejleszt, majd a második évben jelennek meg hengeres szárai, melyek erőteljesen fejlődnek, kopaszok, alsóbb részükön vörösesek, felül sötétzöldek vagy kékes hamvasak, belül üregesek. Levelei nagyok, többszörösen összetettek, a levélalapjuk hólyagszerűen felfújt. Az ernyős virágzat a fajra jellemzően szabályos gömb alakú, átmérője pedig elérheti a 20 cm-t. Az ernyőt alkotó ernyőcskék szintén gömb alakúak. A július-augusztusban nyíló virágai zöldek. Kaszattermései 6-10 cm hosszúak, összenyomottak, elliptikusak.

Hazája Grönland és Izland, de vadon Szibériában, valamint Észak- és Közép-Európában is megtalálható. Elterjedésének déli határa a Kárpátok vonulata, ahol hegyi patakok mentén, sziklás helyeken, körülbelül 700-1700 méter tengerszint feletti magasságban él. Északi szomszédainknál a Nagy-Fátrában és a Magas-Tátrában találkozhatunk természetes állományaival. Erdélyben előfordulása szórványos (Hargita megye egyes vidékein, Máramarosi- havasokban), ezért ott szigorú védelem alá került. Nálunk vadon csak a termesztésből kivadult egyedekkel találkozhatunk.

Termesztésével az ország több pontján is foglalkoznak, a vetésterület nagyságát a piaci igények határozzák meg. A növény minden része kellemesen aromás, éppen ezért nemcsak zöldségként, hanem fűszernövényként is ismerik és hasznosítják. A gyökérből, szárból és levelekből előállított illóolaj fontos alkotórésze a különféle alkoholos italoknak (Benediktiner, Chartreuse stb.). A gyökérdrogok ugyancsak gyakori alkotórészei a gyomorkeserű-eszenciáknak és fűszerkeverék-kivonatoknak.

Felhasznált részek:
a gyöktörzs a gyökerekkel (Angelicae rhizoma et radix) és az illóolaj (Aetheroleum angelicae radix). Ritkábban használják a levelet (Angelicae folium) és a terméseket (Angelicae fructus) is. Illóoalajat a termésekből is állítanak elő (Aetheroleum angelicae fructus).

Hatóanyagok:
gyökerében 0,3-1,2% illóolaj (alfa- és béta-pinén, alfa- és béta-fellandrén fő komponensekkel) furanokumarinok, kumarinok és cserzőanyagok. A levelek 0,2-0,4%, a termések 0,6-1,5% illóolajat tartalmaznak.

Hatások:
a gyökérdrogok étvágyjavító (aperitív), gyomornedv és hasnyálmirigy elválasztást fokozó, görcsoldó (antispasmodicus), szélhajtó (karminatív) és antibakteriális hatásúak.

Alkalmazások:
népi gyógyászatunkban az orvosi angyalgyökeret nemigen használták, mivel a növény hazánkban vadon nem fordul elő, és termesztésével is csupán néhány évtizede foglalkoznak. Nálunk és több más európai országban inkább a vadon előforduló erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris L.) használatára találhatók adatok: leveleiből az állatok emésztésének elősegítésére készítenek főzetet.

A fitoterápiában elsősorban gyomor- és bélrendszeri panaszok (például gyomor- és bélgörcsök, savszegény gyomornedv okozta panaszok) elleni teakeverékek és tinktúrák, valamint epehajtó (kolagóg) és tonizáló hatású készítmények alkotórészeiként használják a gyökeres gyöktörzseket; a likőriparban is gyomorerősítők alkotórészeként kerül felhasználásra.

Ajánlott napi adagok:
4-6 gramm gyökeres gyöktörzs, 1,5-3 gramm folyékony kivonat (1:1), 1,5 gramm tinktúra, ill ezekkel egyenértékű egyéb készítmény, vagy 10-20 csepp gyökeres gyöktörzsekből előállított illóolaj.

Figyelmeztetések:
a drogokban elsősorban a termésdrogokban lévő furanokumarinok photodermatosist (fény hatására kialakuló bőrgyulladást) idézhetnek elő. A várandósság és a szoptatás ideje alatt Élelmiszerként, fűszerként csak kis mennyiségben fogyasztható.


Tárnics, sárga - Gentiana lutea L.

Leírás és előfordulás:
a sárga tárnics erőteljes növekedésű, egyenes, feltörekvő szárú növény, amely 1-1,5 méter magasra is megnőhet. Gyöktörzse 2-3 cm vastag. Megjelenése némileg eltér a többi tárnicsétól. Nagy, ovális, hosszúkás, szürkészöld levelei feltűnően erezettek. Sárga színű, 2-3 cm hosszú, csillag alakban szétnyíló virágai dús, levélhónalji csomókban állnak. Július-augusztusban virít. A Máramarosi-havasokban, Erdély-szerte és az Alpokban havasi rétek füves, sziklás helyein, törpecserjések tisztásain találkozhatunk vele. A Balkánon és Kis-Ázsiában is honos. Dísznövényként is ültetik.

Felhasznált részek:
gyöktörzs a gyökerekkel (Gentianae rhizoma et radix).

Hatóanyagok:
szekoiridoid keserűanyagok (közülük legfontosabb a mintegy 2,5% jelenlévő genciopikrin).

Hatások:
gyomornedv-elválasztást fokozó, étvágyjavító (aperitív), emésztésjavító (digestív), gyulladáscsökkentő és tonizáló.

Alkalmazások:
a népi gyógyászatban sok helyütt más tárnicsfajok gyökereivel együtt étvágyjavító, gyomor- és májbántalmakat enyhítő gyógypálinkát főznek belőle. A tárnicsgyökerekből készült gyógyteának májvédő és epehajtó hatást tulajdonítanak. A gyökérdogokat az állatgyógyászatban is alkalmazzák: a nyers gyökereket a beteg aprójószág eledelébe vágják, étvágyuk fokozására.

A fitoterápiában a gyökeres gyöktörzsek étvágyjavító, emésztésjavító, epehajtó és roboráló hatású teakeverékek, ill. szeszes-vizes kivonatok fontos alkotórészei. Ezeket étvágytalanság (anorexia), emésztési zavarok (dyspepsia), gyomorsavhiánnyal járó gyomorhurut (hipacid gastritis), valamint elégtelen epeműködés esetén ajánlják. A tárnicsgyökér fontos, ízadó alkotórésze a keserű és erősen keserű italoknak.

Ajánlott napi adagja:
0,3-6 gramm gyökér, ill. azzal egyenértékű kivonat. Gyermekeknél alkohol mentes kivonat használandó az életkor és a testsúly figyelembe vételével. A folyékony készítményeket anorexia esetén fél órával az étkezések előtt ajánlatos bevenni, az emésztés javítására pedig az étkezés után.

Figyelmeztetések:
gyomor és nyombélfekély esetén ellenjavallt. Rendszeres alkalmazásának mellékhatásaként ritkán fejfájás fordulhat elő. Miután a drogok hatóanyagai a menstruációs ciklusra is hatnak, egyes szerzők nem ajánlják fogyasztásukat a várandósság és a szoptatás ideje alatt.

Dr. Babulka Péter
Házipatika


Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.




 
 
[ 5784 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x