A Biblia leleplezése
Címlap / Ezotéria / A Biblia leleplezése

A Biblia leleplezése

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2024-03-28

Leleplezzük. De pontosan mit is? A Bibliát. Több ezer év után. Bizony! Na de hogyan? A testamentumok alapjainak dilemmáiról ír Takács Sándor, méltán nagy visszhangot kapott könyvében. Az író nem csak feszegeti, hanem bizony túlfeszíti a húrt e kérdésben. Mit állítunk, és mi a végkövetkeztetés? Provokáció és visszhang. 

Takács Sándor A Biblia leleplezése című művében nagyon érdekes kérdéseket feszeget, a hit és a tények témakörében. A hitet, a lelkesedést, a vak hitet erősen bírálja, s olyan tudományos igazságokat mutat meg, hoz a felszínre, amelyeket egyetlen hívő sem képes - vélhetőleg - magától feltárni a műben, hiszen a prédikációk és istentisztelet során elfogadást, hitet, helyes megértés hiányában pedig hiszékenységet várnak tőlünk a tanítók.

A Bibliáról
A Biblia a zsidó-keresztény vallás szent könyve évezredek óta. A szó jelentése könyvecskék, utalva arra szerkezetre, és felvillanásszerű igazságok sorozatára, tanok egymásba fűzésére, amelyet feltár, ez az eredetileg - a hit szerint - Istentől való mű. A Biblia két fő részből áll, az Ószövetségből és az Újszövetségből. Az előbbi jelentős része a Tóraként is ismert rész, amely elsősorban a zsidóság számára ad útmutatást, akik az Újszövetséget nem tartják elfogadhatónak. Ennek természetes magyarázata a Talmud, ami további, a mindennapi életre vonatkozó tanácsokat és szabályokat ad.

Az Újszövetség elsősorban Jézus születését, életét és munkásságát tárja fel, s a mai keresztény irányzatok számára ez az elsődleges szentírás, amelyet azonban kisebb egyházi irányzatok picikét más és más módon adnak közre híveik között, de a tanítások magja, lényege változatlan, állandó. Megjegyzendő, hogy a művet a Pándus Kiadó 2008-ban, a Biblia évében adta ki.

Az író nézőpontja
Takács Sándor személye nagyon fontos a kötet szempontjából. Az író maga is teológus, s az alkotás nem egy elkapkodott mű, hanem 50 év kemény munkája. Az alapos tanulmányozás mellett a szemszög, vagyis a hívői, elfogadó, nyitott, minimum teoretikus hitet követelő alkotói megközelítés elengedhetetlen a műben. Ennélfogva érezzük, hogy a mű hiteles, nem pusztán egy állítás, nem pusztán egy bírálat, egy pocskondiázó kritika, hanem átgondolt bírálat. Ez pedig nagyon fontos - mert e nélkül biztosan őrjöngenénk!

A kötetben elsősorban olyan filozófiai okfejtéseket hallhatunk, amely tanítások tudományos elveken alapulnak, mérhető, tudományos igazságokra támaszkodva cáfol az író a szentírásban általában meg sem kérdőjelezett tényeket.


Néhány kiragadott tézis
Az egyik ilyen probléma, amelyre a lelkes Biblia-olvasó talán fel sem kapja fejét a teremtéstörténetben, Isten személye. Isten megnyilatkozásai során hol egyes, hol többes számban beszél magáról, s egy ilyen baki a Tökéletes szájából minden bizonnyal nagyon furcsán hangzik. A hívők gyakran magyarázzák ezt a latin nyelvre való átírás pontatlanságaival. Vagyis, hogy a latin Isten személye végett királyi többest használ egyeszsám helyett, alkalmanként- ezért azonban joggal merül fel a kérdés, ez esetben máshol is lehetnek a fordításokban pontatlanságok? Mert ez sokat ront sajnos a hitelességen.

Az író nem csupán ezt a példát ragadja ki, hanem számos más ténynek elfogadott teológiai igazságot is megkérdőjelez. Ezeket sorrendben az eredeti idézetek alkalmazásával teszi, amelytől a mű követhető, az érvelés jól átlátható, s biztosan elgondolkodtatja kedves olvasót, vak hitből a szkepticizmus, vagy legalábbis az egészséges, természetes átgondolás irányába billenti a keresőt. 

HarmoNet tipp: A keresztény gnózis és az apologéták - Misztikus eretnekek >>

Különleges részlet a teremtéstörténet bírálatából

"... Ezúttal a „világteremtés elmélet” új, szinte röntgenszerű álvilágítással válik láthatóvá. „Mi az elhihető valóság”, tényekkel bizonyítva, majd az ellentét; „Mi a hihetetlen valótlanság”, ugyancsak tényekkel bizonyítva, azaz miért nem fogadható el az alaptalan állítás. Tényszerűen idézve a Biblia első mondata.

Mózes 1. 1. 1. „Kezdetben teremté Isten az eget és a földet”. Elemezzük, mi lehetett a „KEZDET”. A Biblia további olvasata szerint már volt Isten országa! Szép és tökéletes, minden földi boldogságot felülmúló, örök élet helye, minden vágyak megtestesítője, angyalokkal. Sőt bukott angyalokkal. Ezekkel együtt netán Isten is elégedetlenül unatkozott, és (több mint tizenötmilliárd fényévre) hobbiból elkezdett egy silányabb földet és galaxisokat kialakítani? Íme az első bizarrnak tűnő tény. De lássuk a Biblia első mondatának folytatását „Isten teremté az eget és a földet.” A Mózes könyv írói nem tudhatták, hogy a világűr már a föld megléte előtt is mínusz 180 foknál dermesztőbb hőmérsékletű mindenütt. (Valós isten tudta volna). Mózes I. 1. 3. És mondá Isten: Legyen világosság... és elválasztá Isten a ...setétségtől” Mózes I. 1. 5. „És nevezé Isten a világosságot nappalnak...” Különös, hogy a névadó nap még nem lett megteremtve, de róla van elnevezve a 2 éjszaka közti világos időszak.

Befejezve a versszakot „és lőn este és lőn reggel első nap”. Tehát nincs Nap, a világosságot és hőt adó forrás. Nincs egy 24 óránkénti forgása a Földnek, mely meghatározza a nappal és éjszakának váltását. Mózes I. 1. 2. „és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.” Mózesi alapon a vizet is Isten teremtette azokkal a fizikai tulajdonságokkal, melyek változatlanok. Vagyis több, mint mínusz 180 fokos dermesztő világűrben a tengerek is befagynak. Így nagy mélységben, ha akadna víz, felette igen vastagon jég lett volna és nem Isten Lelke..."



A fenti példa azonban az átgondolás mellett kiválóan példázza, hogy a magyarázatok nem pusztán tényfeltárások, hanem gyakorlatilag tudományos szájbarágások, ami sajnos kissé visszahúzza a mű értékét. A transzcendens, lelki témákról az író gyakorlatilag materiális szemszögből nyilatkozik. Newtoni törvényekkel írja le az anyagon túlit, s ezzel saját csapdájába csalja önmagát. Nagyjából ahhoz tudnám hasonlítani e nézőpontot, mint amikor valaki egy háborúról, egy gazdasági válságról, vagy környezeti katasztrófáról, amely mondjuk Európában zajlik, Dél-Amerikából nyilatkozik. Nyilván utánajár, nyilván érti, talán még járt is Európában és elfogadja minden egyes törvényét és állásfoglalását, de igazából nem éli meg, nem érinti meg, illetve látásmódja, a nyelvből és a kultúrából fakadóan egyszerűen különbözik az európaitól, gyakorlatilag meglátásai irrelevánsak e kérdésben.

HarmoNet tipp: Különleges Bibliára esküdött Obama - legek az 56. elnökválasztásról >>

Anyagelvű szemüveggel a láthatatlanról és felfoghatatlanról

Az, hogy az író személye egy teológusi nézőpontot ad, sokat segít a kötet értelmezésében, s megnyugtatja az olvasót, hogy itt bizony inkább a szemfedél felnyitásáról és inkább vallásos személyek prédikációinak kiigazításáról van szó, nem pedig holmi kártékony vagdalkozásról.

Ugyanakkor azt kell látnunk, hogy Isten teremtését, egy anyagi, materiális törvények szerinti világ szerint bírálja. Egy tanult, gyakorlott hívő mindenképpen tudja – hiszen elsőként szögezik le a mesterek -, hogy Isten teremtése és a matérián túli világ, amely az említett KEZDET-ben volt, nem az anyag törvényei szerint működik nem is szabad ezért e szerint megítélni. Ilyenkor okkal merül fel a kérdés, hogy az alkotó ezen tanítások magyarázásánál hol volt, miért maradt le erről az alap tanításról, és miért akarunk egy másik szabályrendszer szerint értelmezni valamit. Ezek nem vektorok a Descartes-féle koordinátarendszerben, ez a helyzet annyira abszurd értelmezési mód, mintha egy szanszkrit dévanágarit a héber ABC betűi szerint próbálnánk meg értelmezni. Egyszerűen képtelenség.



Mire lehet jó e mű?

A könyv rendkívül nagy haszna a szkepticizmus elindítása. A tudományos szemlélet kialakítása, vagyis az, hogy ne vak hitre, hanem a hit tudományos alátámasztására, és az ép ész általi, ugyanakkor egyetemes, a szív szerinti megértésre instruáljon. Azonban ez a mű csak materiális megközelítésre sarkall, amely sajnos sokkal inkább egy filológiai munka, vergődés, szavakon, ragokon való rágódás, s ennél fogva hiteles lelki személyek – vélhetőleg – az alap tanításokat és minimális tiszteletet sem lelve a könyvben, nem fogják komolyan venni az egyébként hasznos felvetéseket. Ennél fogva önnön munkáját ítéli bitófára az író.

Ha képesek vagyunk tiszta fejjel, sem a szélsőséges szenteskedő hit, sem pedig az anyagelvű tudományosnak nevezett - legalábbis valamely mértékrendszerek szerint mérhetőnek nevezett – elgondolások szerint, hanem a kettő között egyensúlyt tartva olvasni, akkor egy tényfeltáró, problémákat felvető, értelmes olvasmány lehet. Lelki tanítók szájából azonban ne várjunk efféle megközelítést, mert ők többnyire túl vannak a legfontosabb lelki megértésnek, az anyag, a hús és a lélek közötti különbözőség megértésén.

Fodor Kata
Képek: Piqs.de
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.




 
 
[ 12320 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x