Nemzeted hite: A barokktól az új protestáns mozgalmakig -...
Címlap / Ezotéria / Nemzeted hite: A barokktól az új protestáns mozgalmakig - hivatalos és népi vallásosság Magyarországon

Nemzeted hite: A barokktól az új protestáns mozgalmakig - hivatalos és népi vallásosság Magyarországon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2024-03-28

A hivatalos és a népi vallásosság az a két alapvető szint, amelyben az ember megélheti hitét. Viszonyuk a történelem során sok esetben konfliktusokkal terhelt volt. De mi a különbség a hivatalos és a népi vallásosság között? Hogyan alakult a vallásosság a 18. századtól Magyarországon? Többek között ezeket a kérdéseket érinti a következő összeállítás. 

A hivatalos és a népi vallásosság
A vallás egyik meghatározása úgy hangzik, hogy az nem más, mint a gondolkodni, cselekedni, érezni képes ember, az őt körülvevő valóság, valamint az ember által alkotott, de rajta túlmutató transzcendens teljesség közti feszültség feloldásának egy módja. A vallások több szempontból is az emberi világhoz, illetve embertársaihoz való viszonyát igyekeznek meghatározni egy olyan nézeten keresztül, melynek alaptétele, hogy a világot egy emberen túlmutató felfoghatatlan erő irányítja, melyet nem léte, hanem megnyilvánulásai alapján írhatunk le.

Vallásukat az emberek alapvetően két szinten élhetik meg. Egyrészt hivatalos, racionalizáló, intézményesített formában, másrészt a hivatalos vallásossággal általában szemben álló mágikus, misztikus, szokásrenden alapuló népi vallásosság és kegyesség keretén belül.

A barokk vallásosság Magyarországon
A 18. század a katolicizmus felvirágzásának korszaka, melynek közvetlen előzménye a török kiűzése, az elnéptelenedett alföldi falvakba történő német, szerb, szláv ajkú népesség betelepítése volt. A betelepítések, a népességszaporulat, az ellenreformációs és rekatolizációs törekvések egyenes következményeként a hívők aránya a század közepére megváltozott, a katolikusok száma ekkorra meghaladta az addig a társadalom egészéhez képest döntő többségben lévő protestánsokét.


Ebben az időben élték reneszánszukat a katolikus egyház tevékenységének köszönhetően a középkori eredetű kegyhelyek, virágzott a kegyességi irodalom, új ünnepeket vezettek be, szenteket avattak, templomok, Szentháromság-oszlopok épültek, az egyház által hitelesített csodák száma is megnőtt. A Mária-kultusz újjáélesztésével és vallásos egyletek alapításával a népi vallásosságot is fellendítették. A népi vallásosság alakításában kiemelkedő szerepük volt a különböző szerzetesrendeknek is, elsősorban a ferenceseknek és a jezsuitáknak, akik a falvakban járva gyóntattak, áldoztattak, vezeklő körmeneteket, missziókat szerveztek, vagy éppen a búcsújárások fellendítését szorgalmazva tartották fenn a vallásos életet.

HarmoNet tipp: Ami Jézusból fakad: szeretet és szerelem - mi is szeretjük Őt? >>

A protestáns vallásosság

Amíg a katolicizmus virágkorát élte, addig a protestantizmus a 18. század első harmadától csak a magánvallásosságban jelenhetett meg. A protestánsok gyermekeit katolikus papok oktatták, kötelezővé tették a hívőknek a katolikus ünnepek megtartását, vallási kérdésekben pedig minden esetben a király jóváhagyását kellett kérniük. A hétköznapok vallásossága a családi körre szűkült, ahol hangos bibliaolvasással, zsoltárénekléssel, házi istentiszteletekkel, különböző kegyes tartalmú könyvek forgatásával elégítették ki a hívők vallásos igényeiket. A protestánsok kényszerű bezárkózása csak a türelmi rendelet 1781-es hatályba lépését követően szűnt meg.

A jozefinizmus és a katolikus népi vallásosság előretörése
II. József felvilágosult abszolutista szellemben meghozott türelmi rendelete a szabad vallásgyakorlatról arra az időszakra esett, amikor a felvilágosodás hatására Magyarországra is begyűrűzött a racionalista teológia, ami többek között bibliakritikát, valláskritikát, illetve az értelmiség körében szekularizációt jelentett.

A jozefinizmus törekvése, miszerint az egyházakat racionalizálni és állami irányítás alá kell vonni oda vezetett, hogy a hivatalos vallásosság bázisai megdőltek, a búcsújárások, szentelések kicsúsztak a katolikus egyház kezéből, és a népi vallásosság részei lettek. Mindezt a katolikus egyház viszonylag megértően fogadta, az erőteljesen jelentkező érzelmi igényeket a Mária-kultusz fokozásával próbálták levezetni. 



A jozefinizmus hatása a protestantizmusra

A protestantizmusban a liberális teológusok megjelenése még jobban erősítette a szekularizációt. Az állam a papságot tisztviselőknek tekintette, ezt a szerepet pedig a hivatalos egyház vállalta is. Ennek eredményeképp az egyház fokozatosan elveszítette a kapcsolatot a hívőkkel. A presbitériumokat világi kisurak foglalták el, ők hívták meg a lelkészeket is úgy, hogy legtöbb esetben nem vették figyelembe a közösség igényeit. A laikus kisközösségek, az ecclesiolák igyekeztek ellenállni. Ezekből a hivatalos egyházaktól függetlenül működő házi gyülekezeti tagokból váltak később az új protestáns mozgalmak, a nazarénusok, baptisták, metodisták, adventisták, pünkösdisták első hívei.

HarmoNet tipp: A Biblia leleplezése >>

(A téma iránt érdeklődők többek között Paládi-Kovács Attila (szerk.): Magyar néprajz nyolc kötetben, Szántó Konrád: A katolikus egyház története, illetve Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon c. munkáiból tájékozódhatnak.)  

Farmakisz Lajos
Képek: Piqs.de
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


 
 
[ 4016 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x