Zoroasztrizmus - a világ, mint a jó és a rossz küzdelmének...
Címlap / Ezotéria / Zoroasztrizmus - a világ, mint a jó és a rossz küzdelmének színtere

Zoroasztrizmus - a világ, mint a jó és a rossz küzdelmének színtere

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-04-10

A perzsa törzsszövetségi fejlődés egy dinamikus szakaszában, heves gazdasági, társadalmi, és politikai változások közepette lépett fel vallási tanításával a hitújító Zarathusztra, a zoroasztrizmus alapítója.  

 

Zarathusztra elgondolásai valójában nem voltak teljesen új eszmék, hiszen tanításának alappillérei jelen voltak már az óperzsa királyi teológiában, illetve a népi hiedelemvilágban is. Mégis őt tartjuk az ősi iráni vallási képzetek rendszerezőjének, az első teológusnak, akinek elvont lényei a népi istenek különböző alakjainak spiritualizálásából keletkeztek. 
 
Az iráni népek ősi vallási képzetei
Az ókori médek és perzsák vallási hiedelmei szerint az embert jó és rosszindulatú hatalmak, istenek és démonok seregei veszik körül. Az emberfeletti hatalmak két fő csoportja, a segítő szándékú Ahurák, és a rosszindulatú Daivák egymásnak feszülő erői mindenhol jelen vannak a természetben. Mindkét hatalom megkívánja a hódolatot, ezért különböző ajándékokkal, áldozatokkal kell nekik kedveskedni, ugyanakkor ráolvasással, mágikus formulák rituális ismétlésével a közösség számára kedvező ítéleteket is ki lehet tőlük kényszeríteni. 
 
Zarathusztra elmélete
Zarathusztra életéről nincsenek pontos adatok, a monda szerint a papi nemzetségből származó próféta az i.e. 6. században a főistentől, Ahura-Mazdától kapott kinyilatkoztatások után lépett fel tanításaival. Dualisztikus elmélete az ősi néphitből indult ki, amely szerint a világot Ahurák és Daivák ellentéte uralja. Ahura-Mazdá ikerfiai közül Szpenta-Majniu mindenben atyja tükörképe, míg másik fia, Ahra-Majniu mindenben atyja ellentéte. Azon kívül, hogy a világ minden jelensége a két főisten egyikéhez tartozik, állandóan harcban is állnak egymással, küzdelmeiket pedig különböző isteni lények segítik. Zarathusztra próféciája szerint a harc tizenkétezer év alatt dől el, az eleve kudarcra kárhoztatott Ahra-Majniu felett Ahura-Mazdá győzelmeskedik majd. Az emberi történelmet tehát jó és rossz küzdelme tölti be, amely a halottak feltámadásakor bekövetkező, az egész emberiségre kiterjedő végítéletben csúcsosodik ki.
 
A zoroasztrizmus tanítása, hogy a jó és a rossz erők esetenként szolgálatukba állíthatják az embert, de leginkább személyesen döntés kérdése, hogy az egyén melyik oldalra áll. E döntés következményeként a halál után a lélek a mennyország vagy a pokol birodalmába jut. Ugyanakkor a lélek előzetes megtisztulására a földi életben is van lehetőség, a szent tűz, Ahura-Mazdá attribútumának imádásával. 
 
Az Aveszta a zoroasztrizmus különböző helyen és időben keletkezett szent könyveinek neve. A legrégebbi szentírás aveszta nyelven maradt ránk, egyes részeit, az úgynevezett gáthákat közvetlenül a próféta munkájának tulajdonítják. A később keletkezett vallási szövegek pahlevi, illetve perzsa nyelven íródtak. Ezek Zarathusztra tanításain kívül törvényeket, himnuszokat, különböző előírásokat tartalmaznak. A több évszázadon keresztül csak szájhagyomány útján terjedő Aveszta a jelenleginél sokkal terjedelmesebb volt, az írások túlnyomó része Nagy Sándor hódításai alatt elpusztult.
 

Az Aveszta értelmezésére, kutatására háromféle módszer létezik. A hagyományos iskola a perzsa szászánida hagyományokra támaszkodik, egy másik módszer az Avesztát a legrégebbi védikus himnuszokkal hasonlítja össze, míg a legújabb értelmezések a helyi hagyományok és a vallásgyakorlat egyidejű vizsgálatával ötvözik az előbbi két iskola szempontjait.  
A vallás utóélete
 
A 7. századra a muszlim hódítások hatására a zoroasztrizmus fokozatosan háttérbe szorult, a követők száma drasztikusan csökkent. Egy kis közösség, a párszik ugyan menedéket találtak Indiában, ennek ellenére a hívők száma ma már alig éri el a kétszázezret. Zarathusztra tanításai azonban az üldöztetések ellenére is tovább éltek a zsidó-keresztény vallási kultúrában, a gnosztikusok gondolkodásában, és a középkori eretnek mozgalmakban.  

(A cikk Hahn István: Istenek és népek, illetve Horváth Pál: Vallásfilozófia és vallástörténet c. művének felhasználásával készült.) 

Farmakisz Lajos
 





 
 
[ 6332 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x