Vallásosság Magyarországon - a polgári forradalom vívmányai...
Címlap / Ezotéria / Vallásosság Magyarországon - a polgári forradalom vívmányai

Vallásosság Magyarországon - a polgári forradalom vívmányai

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-03-31

Míg a 19. század közepéig a katolikus egyház gyakorlatilag államegyházként működhetett, addig a protestánsok a reformáció óta küzdelmes és viszontagságos időszakon mentek keresztül. Az 1848-as polgári forradalom többek között ezen az állapoton is változtatott azzal, hogy a vallásszabadság megteremtését szorgalmazó törvénybe iktatta a történelmi egyházak (katolikus, református, evangélikus, ortodox, unitárius) egyenlőségét. A forradalom ugyan elbukott, de a felekezeti egyenjogúságról szóló törvény megfelelő hivatkozási pontként szolgálhatott az egységes birodalom kialakítását célul tűző neoabszolutizmus egyházpolitikájával szemben.  

 

A polgári forradalom vívmányai
Míg a 19. század közepéig a katolikus egyház gyakorlatilag államegyházként működhetett, addig a protestánsok a reformáció óta küzdelmes és viszontagságos időszakon mentek keresztül. Az 1848-as polgári forradalom többek között ezen az állapoton is változtatott azzal, hogy a vallásszabadság megteremtését szorgalmazó törvénybe iktatta a történelmi egyházak (katolikus, református, evangélikus, ortodox, unitárius) egyenlőségét. A forradalom ugyan elbukott, de a felekezeti egyenjogúságról szóló törvény megfelelő hivatkozási pontként szolgálhatott az egységes birodalom kialakítását célul tűző neoabszolutizmus egyházpolitikájával szemben.  
 
A dualizmus egyházpolitikája
Ferenc József egységesítő politikája elsősorban a katolikus egyház országonkénti önállóságának megszűntetését, és a protestáns egyházak állami felügyeletét célozta. A szigorú intézkedéseken első lépcsőben a törvényesen bevett keresztény felekezetek viszonosságáról szóló törvény enyhített. Ebben több dolog mellett engedélyezték a nagykorúak más vallásra való áttérését, illetve elrendelték, hogy a vegyes házasságból született gyermekek nemük szerint követhessék a szülők vallását.
 
Valódi változásokat azonban csak az 1895-ös egyházpolitikai törvény hozott. Ebben a szabad vallásgyakorlat mellett rögzítették az egészen a 20. század közepéig érvényben lévő bevett (a történelmi egyházak ekkor egészültek ki az izraelita vallással), elismert (baptista egyház, iszlám vallás), és el nem ismert egyházak (metodisták, nazarénusok, adventisták, stb.) háromfázisú rendszerét.
 

A bevett és az elismert egyházak az állami támogatás gyakorlatán, illetve annak hiányán kívül azonos jogokat élveztek, míg a többségében a falusi ecclesiolákból, házi gyülekezetekből létrejött új protestáns mozgalmak el nem ismert felekezetei csak állandó rendőri ellenőrzés mellett működhettek.

A Horthy-korszak vallásossága
A versailles-i békeszerződés aláírása után a Horthy-rendszer a polgári rend restaurációja és a keresztény nemzeti ideológia előtérbe helyezése mellett kötelezte el magát. A katolikus keresztény erkölcsiség lett elsősorban mérvadó, de a kormány törekvései a többi egyházzal való viszonyban is tükröződtek.
 
Az elemi népoktatásban és a gimnáziumokban az egyházak nagyobb befolyásra tettek szert, mint azelőtt, a kötelező iskolai hitoktatás visszaállítása mellett a kormány biztosította a különböző papi és lelkészképző intézetek működését is. Az egyházak ugyanakkor az egészségügyi, szegénygondozási, oktatási, kulturális tevékenységeikkel igyekeztek tehermentesíteni az államot.
 
HarmoNet tippZoroasztrizmus - a világ, mint a jó és a rossz küzdelmének színtere >>

A tömeges nyomor, az urbanizáció, az elmagányosodás, a kollektív élet széttöredezése is meghatározó tényezői voltak az első világháború utáni korszaknak. Többek között ezeknek köszönhetően erősödtek meg a hivatalos állásfoglalás szerint szektáknak minősülő el nem ismert kisegyházak is. E puritán szemléletű, egymást segítő, szerény életmódot folytató, a többségi társadalom előítéleteivel megküzdeni kényszerülő csoportosulások csak nagyon nehezen nyertek létjogosultságot Magyarországon, társadalmi presztízsük, megbecsülésük csak a negyvenes évektől nőtt. 
 
Egyházak a szocializmus idején
A második világháború után a demokratizálódás kudarcával és a fokozatos kommunista hatalomátvétellel kezdődött meg a magyarországi egyházak negyven évig tartó vesszőfutása. A rezsim az egyházi vezetőket lemondatta, bebörtönözte, az egyházak birtokait kisajátította, iskoláikat állami tulajdonba vette, a megüresedett helyeket pedig a rendszerhez hű emberekkel töltötte fel. Az Állami Egyházügyi Hivatal létrehozásával 1951-től az egyházpolitika elvi kérdéseiben is pártközpontú döntések születtek.
 

Az egyházak szervezeti kereteinek elsorvasztására irányuló intézkedések a klasszikus Kádár-korszakra valamelyest mérséklődtek. Az állam ekkor már történelmi távlatokban számolt az egyházak jelenlétével. A destruktív politikát felváltotta az a szemlélet, amely szerint a vallás megszűnése nem követelménye, hanem következménye a szocializmusnak, olyan intézményrendszer, amely ha ideiglenesen is, de hozzájárul a tömegek kényelemérzetéhez. 
Népi vallásosság a szocializmusban
 
A szocializmus évtizedei a népi vallásosságot is átalakították. A rendszer az emberi életúthoz fűződő vallási, átmeneti rítusok helyettesítésére, mint például a keresztelő vagy a temetés, szocialista szertartásokat hozott létre, megtörve ezzel az egyházak befolyását a népi vallásosságban. A szocialista családi eseményeket szervező irodák, házasságkötő termek, üzemi ünnepségek száma ezekben az időkben nőtt meg. Az adminisztratív intézkedéseken túl azonban az emberek életmódváltozása is közrejátszott abban, hogy a hagyományos, népi vallásosság lett a történelmi változások legnagyobb vesztese.
 
HarmoNet tipp: Hittan online? >>

A rendszerváltás után az egyházak működését szabályozó jogszabályok eltörlésével, a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény megszületésével viszont elmondható, hogy a megelőző időszakokhoz képest a különböző egyházak helyzete kiegyensúlyozottabbá vált Magyarországon. 
 
(Az összeállítás a Magyarország a XX. században (főszerk.:  Kollega Tarsoly István) c. mű második kötetének, az egyházakról és felekezetekről szóló részének felhasználásával készült.)
 
Farmakisz Lajos
 





 
 
[ 3919 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x