"Szűz Mária muzulmánjai vagyunk" - Balkáni keresztények...
Címlap / Ezotéria / "Szűz Mária muzulmánjai vagyunk" - Balkáni keresztények az Oszmán Birodalomban

"Szűz Mária muzulmánjai vagyunk" - Balkáni keresztények az Oszmán Birodalomban

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-05-28

Az oszmán állam alapvetően a szent háború eszméjére és a világ két részre osztottságára épült: a béke szférájára, vagyis a darüliszlámra és a háború szférájára, a darülharbra. Az uralkodó kötelessége volt a béke szféráját, az iszlámot a lehető legnagyobb területre kiterjeszteni. A vallásháborúra helyezett hangsúly ellenére a cél nem a darülharb népeinek megsemmisítése, hanem elsősorban meghódítása, valamint a felettük való hatalom gyakorlása volt. 

 

Az oszmán kormányzat nem muszlimokhoz való viszonya a 18. század elejére számtalan változáson ment keresztül, a maga egészében mégis sok mindent megőrzött abból a struktúrából, amelyet Nagy Szulejmán alatt fejlesztett ki. Ahogy arra Barbara Jelavich is rámutat, ha egy város ellenállás nélkül fogadta a török uralmat, megtarthatta vallását és széles körű autonómiát élvezhetett. Ellenállás esetén azonban a település lakóit lemészárolhatták, rabszolgasorba dönthették, tulajdonát pedig hadizsákmányként elkobozhatták. 

Az oszmán-török iszlám jellegzetességei
Az Oszmán Birodalom a szunnita iszlám négy vallási iskolája közül a legtürelmesebbet, a hanafita irányzatot tette hivatalossá, ettől függetlenül állandó ellentétek feszültek a hatalom által képviselt ortodoxia és az ettől eltérő tanítások között. A hivatalos vallásosságnak államilag fenntartott, hierarchikus szervezet állt rendelkezésére, míg a többi irányzatnak a szerzetesrendek közösségei, a dervis-rendek adtak lazább keretet. A dervis-rendek ortodoxiával szemben álló hitelvei, intenzív közösségi élete, liturgia-formája, extázisig átélt istentisztelete a hivatalos vallásgyakorlattól kielégítetlen lakosságot vonzották elsősorban. Azokkal a rendekkel, melyek nem távolodtak túlságosan messzire a hivatalos ortodoxiától, az állam megtalálta az együttélés módját, bizonyos esetekben még anyagi létüket is biztosította. Ezek közé az elismert rendek közé tartozott Hegyi Klára és Zimányi Vera szerint például a naksbendi, a halveti, és a mevlevi rend is.

A népi vallásosság ugyanakkor nem elismert rendek, hanem általában üldözött szekták révén terjedt a birodalomban. Ezek az irányzatok elutasították az állam anyagi támogatását, munkából, alamizsnából éltek. Egy részük türelemmel kezelte a többi vallást, némelyikük egyenesen az iszlám, a kereszténység, és a zsidó vallás egyesülését hirdette, más csoportjaik viszont egyértelmű türelmetlenséggel viseltettek a keresztény és zsidó tanításokkal szemben.

Mindent összevetve, függetlenül attól, hogy az iszlám a maga törekvései egyetemességét hangsúlyozza, a törökség hanafita iszlám felfogása, kiegészülve a szúfizmus iránti vonzalmával, a miszticizmussal, a különböző szerzetesrendek és szekták tanításaival külön színt hoztak az iszlámba, rányomva a bélyeget az iszlám történelem jó háromnegyed részére.

A keresztény ortodoxia és a török iszlám egymásra hatása
Az oszmán-török terjeszkedéssel a Balkán-félszigetet is elárasztották a különböző vallási és szellemi áramlatok. Hegyi Klára és Zimányi Vera többek között a misztikus bektasi rendre hívják fel a figyelmet, akik megértéssel közelítettek a keresztényekhez, azok esetleges áttérését azzal is könnyítették, hogy az ima és böjt kötelességét, a borivás tilalmát, az asszonyok elzártságát nem mondták ki kötelezőnek. A más vallások iránti tolerancia a bektasiknál azzal járt, hogy egyrészt távolodtak a hivatalos ortodoxiától, másfelől más vallásokból, így a kereszténységből is átvettek több elemet.

Az átvételek közül szembeötlő a keresztény legendák és szentek tanításba való beépítése volt. Európai utazók csodálkozva számoltak be például arról, hogy pravoszláv kolostorok javára muszlimok is adományoztak, vagy muszlim szerzetesek gondozták egy olyan keresztény szent sírját, ahová mindkét vallás hívei elzarándokoltak.

Más források arról tanúskodnak, hogy bizonyos szentekről keresztények és muszlimok egyaránt azt gondolták, hogy oltalmaznak és képesek különböző veszélyek elhárítására. Mark Mazower például nem egy olyan esetet ír le, amelyben Métszovói Szent Miklós ereklyéjét használták fel pestis, sáskajárás, ártó szellemek, emberi alakot öltött vámpírok ellen.

Az sem volt ritka, hogy keresztények szent földet gyűjtöttek a mecsetek udvaráról, de ugyanez fordítva is megeshetett. Gyakoriak voltak az ökumenikus ájtatosságok is, az ilyeneken legtöbbször a különleges veszélyekkel szembenézők vettek részt.



A vallási szinkretizmus egy szokatlan esete

A vallásoknak egymás mellett élése a magánélet legbensőségesebb területeire is kihatott. A keresztény egyház például azzal kellett szembenézzen, hogy az iszlám elfogadta a többnejűséget, az ideiglenes házassági szerződés különféle formáit, könnyebben engedélyezte a válást, és a nemi életet sem kizárólagosan gyermeknemzési céllal helyeselte. Mark Mazower szerint annak ellenére, hogy a poligámia még a balkáni muszlimok esetében sem vált mindennapivá, az ideiglenes házasság intézményére és gyakorlatára akadt példa. A keresztény szigetlakók sokszor saját kényelmükre használták a módszert, melyet a török hivatalosságok szentesítettek, a falusi papok pedig elnéztek. 

HarmoNet tipp: Jézus: Próféta? Messiás? Istengyermek? Nagymester? - hogy látják a világvallások >>

Összefoglalva tehát, a népi vallásosságban a fenti példák annak a vágynak a kifejeződései voltak, hogy az ember az élet tragédiáit megelőzze. Ezt a vallásosságot a paraszti racionalitás egy formájának is lehet tekinteni, amiben a doktrinális különbségek nem játszottak különösképpen nagy szerepet. Jól összesíti mindezt az a mondat, amit a nyugat-macedóniai parasztok egy a vallási hovatartozásukat firtató kérdésre válaszoltak: „Szűz Mária muzulmánjai vagyunk”. 

(Az összeállítás Barbara Jelavich: A Balkán története. 18. és 19. század, Hegyi Klára-Zimányi Vera: Az oszmán birodalom Európában, valamint Mark Mazower: A Balkán c. műveinek felhasználásával készült.)

Farmakisz Lajos





 
 
[ 5339 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x