Árpád-házi Szent István király
hirdetés
Címlap / Ezotéria / Árpád-házi Szent István király

Árpád-házi Szent István király

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2021-04-12

Szent István király a magyar szentek sorában a kezdetektől fogva az első helyen áll. Apostoli szent királyunk teremtette meg Magyarországot, mint szuverén, független államot, s ő vezette be a magyarságot a keresztény népek közösségébe, kijelölve országának helyét és útját is egyszerre a keresztény Európában. 


Rendezvénynaptár
Szent István király a magyar szentek sorában a kezdetektől fogva az első helyen áll. Apostoli szent királyunk teremtette meg Magyarországot, mint szuverén, független államot, ső vezette be a magyarságot a keresztény népek közösségébe, kijelölve országának helyét és útját is egyszerre a keresztény Európában.

István Vajk néven (jelentése: hős, vezér) látta meg a napvilágot, Géza nagyfejedelem egyetlen fiaként. Legfiatalabb éveit még pogányságban töltötte, de 973-ban, mások szerint 974-ben, apja megkereszteltette fiát, aki a keresztségben az István (Stephanus) nevet kapta, az első keresztény vértanú után. Az édesanyának, Saroltának Vajk születése előtt a protomártír Szent István jelent meg álmában. Megjósolta, hogy fia király lesz, s parancsolta, hogy az ő nevét adják majd neki. Gézának az Isten angyala adta tudtul, hogy művét nem fejezheti be, mert kezéhez vér tapad; fia születik, akinek a földi korona után a mennyei korona is megadatik. A legendaírói hagyomány szerint Szent Adalbert keresztelte, majd később ő is bérmálta az ifjú Vajkot, tanítója is ő volt elsősorban, de Adalbert közvetített István és Gizella bajor hercegnő között 995-ben létrejövő házasságban is.

Apja őt jelölte ki utódjául, de a nagyfejedelem halála után meg kellett küzdenie idősebb rokonával, Koppánnyal a főhatalomért. A Veszprém melletti csatában, német segítséggel legyőzte Koppányt, de ezzel csak a családon belül állította helyre a békét. Arra azonban ez is elég volt, hogy 1000-ben II. Szilveszter pápától, III. Ottó császár közvetítésével és egyetértésével, koronát és áldást kérjen, amit a Szentatya meg is adott. Szent István királyunk a koronázás után sorra leverte a támadó és ellenkező törzsfőket, Gyulát, Ajtonyt, a fekete magyarokat és a dél-erdélyi Keánt is.

Az államszervezet (királyi vármegyék, várispánságok, törvényhozás, stb.) létrehozása után, nagy erővel látott hozzá a térítés munkájához is. A tíz egyházmegye létrehozásán kívülről emelt apátságokat az ország nyugati részén, ő szentelte fel a pannonhalmi kolostort is. Nevéhez fűződik több bencés apátság megalapítása is. Minden erejével az ország megtérítésén volt, bár István Rómához igazodott, minden vallási kérdésben nagyfokú türelemmel viseltetett a görög rítus iránt is - a bazilita monostorok zavartalanul működhettek uralkodása alatt. 1018 körül megnyitotta az utat a jeruzsálemi zarándokok előtt, s biztosította annak zavartalanságát, sőt Jeruzsálemben bencés kolostort, Rómában zarándokházat, Bizáncban templomot építetett a magyar zarándokoknak. Az ország külső és belső egységét és a keresztény hitet, minden ellenségekkel szemben, minden időben megvédte.

Élete végére mind a két trónörököst, Ottót és Szent Imrét elvesztette, így nőági rokonát, Orseolo Pétert tette meg utódjának. Unokatestvére Vazul, azonban a trónt magáénak követelte, s gyilkosságot kísérelt meg István ellen. István elfogta a lázadót, de saját vérét nem akarta ontani, ezért csak uralkodásképtelenné tette: megvakítatta és megsüketítette. Célként nyilván az vezette, hogy az országot mindenképpen el akarta téríteni a pogányság útjáról.
Szent István király tisztában volt felelősségével és annak jelentőségével, hogy hatalmát Istentől kapta. Ennek jele volt, hogy egyszer egy évben a templomban István mindig letette az uralkodói hatalmát, mintegy visszaadva azt Istennek. Uralkodói eszményképét, többek között, így fogalmazta meg királytükrében, melyet Szent Imrének írt: ,,Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen hazugság és gyűlölködés nélkül! A király koronájának legfőbb ékszerei a jótettek, ezért illő, hogy a király igazságossággal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék.’. 1038-ban halt meg Szűz Mária mennybemenetelének napján, miután a halálos ágyán felajánlotta az országot a Szentséges Szűznek. Testét a székesfehérvári koronázási bazilikában helyezték el.

Kultusza már I. András alatt nagy volt, aki elrendelte a szent királlyal kapcsolatos dolgok összegyűjtését. Szent László avatatta szentté 1083-ban, fiával Imrével, Gellért püspökkel és Zoerard-András, Benedek remetékkel együtt. 1686-ban Buda visszafoglalásakor, az egész Egyházra kiterjesztették az ünneplését. A világegyház augusztus 16-án ünnepli, a magyar egyház augusztus 20-án, mint Magyarország fővédőszentjét, amihez kapcsolódik az aznapi Szent Jobb ereklye tisztelete is.


 
 
[ 7115 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot

 
x