A honfoglaláskori magyar nép hite V.
hirdetés
Címlap / Ezotéria / A honfoglaláskori magyar nép hite V.

A honfoglaláskori magyar nép hite V.

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2021-06-18

A honfoglaláskori Kárpát-medence területén a más egyéb vallási nézeteket vallók között létezett már szervezett kereszténység is. Európának ez a része az egymástól mindinkább elkülönülő keleti és nyugati kereszténység találkozási pontjához tartozott. Érthető tehát, hogy itt - különböző hatásfokkal és befolyással, de - mind a nyugati, mind a keleti keresztény tanítás érvényesült. A terület nyugati szélén - a hajdani Pannonia területén, a Római Birodalom bukása után a latin hatás volt a hatékonyabb. Egyes történészek Nagy Károlynak / 768-819/ mint nyugatrómai császárnak tulajdonítják Pannonia egyházszervezeti beosztását... 


Rendezvénynaptár
A keresztény vallás elterjedése


A honfoglaláskori Kárpát-medence területén a más egyéb vallási nézeteket vallók között létezett már szervezett kereszténység is. Európának ez a része az egymástól mindinkább elkülönülő keleti és nyugati kereszténység találkozási pontjához tartozott. Érthető tehát, hogy itt - különböző hatásfokkal és befolyással, de - mind a nyugati, mind a keleti keresztény tanítás érvényesült. A terület nyugati szélén - a hajdani Pannonia területén, a Római Birodalom bukása után a latin hatás volt a hatékonyabb. Egyes történészek Nagy Károlynak / 768-819/ mint nyugatrómai császárnak tulajdonítják Pannonia egyházszervezeti beosztását. Ismeretes, hogy nagy Károly egyetlen birodalomban akarta egyesíteni egész Európát, és a birodalom szilárd kötőanyagának a kereszténységet szánta. Elképzeléseinek megfelelően a Dunántúlon a Salzburgi érsek esperességet létesített /836/ és Pécsett templomot szentelt. Ugyancsak a Salzburgi érsek létesítette az első szervezett egyházmegyét a Kárpát-medencében, Nyitrán. Itt székesegyházat szenteltek 880-ban és a sváb származású Wichinget nevezték ki megyéspüspöknek. (Lényegében az ő személyében testesült meg a honfoglaló magyar nép lelki életének irányítása.) Az első magyar szervezett egyházmegye a nyitraiból kikanyarítva alakult meg esztergomi székhellyel. Ezt kívánta meg az uralkodó (árpádházi) törzs, akkori székhelye.

A Kárpát-medence keleti részén - a honfoglalás előtt - "az avarok pusztája volt". A honfoglalás korában - meglehetősen laza keretek között - ezt a területet a 864-ben keresztény hitre tért bolgárok tartották uralmuk alatt. Ezen a területen ebben az időben szervezett egyházról nem lehet beszélni.
Az mindenesetre megállapítható , hogy a Kárpát-medence keleti része a bizánci császár érdekszférájába tartozott. Ezen a területen, ebben az időben - nagyon is evilági célokért, praktikus uralmi eszmékért - folyt keresztény hittérítés.

A Kárpát-medence területére két oldalról jött hatás, mind szervezetében, mind vallási tartalmában elenyészett - megtorpant - a magyarok bejövetelével. A honfoglalás ténye új helyzetet teremtett ezen a területen. Árpád (889-907) magyarjai egységesek voltak a vérzivataros menekülés következtében, a honszerzés szükségességében és a lehetőségek felismerésében. Kezdetben a kor az európai követelményeinek megfelelően feudális államot alapítani nem tudtak, erre sem szándékuk, sem lehetőségük nem volt. Fél évszázados kalandozásaikkal mutatkoztak be európai környezetüknek. Jelentősebb központi hatalom a törzsszövetségükben nem létezett. Veszedelmek idején a vérszerződésnek megfelelően - a terület középső részén elhelyezkedő - Árpád törzse volt az irányadó, a meghatározó, egyébként az ősi kialakult gyakorlatnak megfelelően élték életüket. Országot szervezni nem tudtak, nem is volt szándékukban. Alapvető feladatuknak tekintették azt, hogy törzsüknek megfelelően szálláshelyet, népüknek minél jobb életlehetőséget, maguknak és kíséretüknek lehetőleg külön jövedelemforrásokat biztosítsanak. Árpád halála után, annak fia Zsolt (907-947) csak a kalandozásokra koncentrált, ennek árán igyekezett törzsének kiemelkedő feltételeket biztosítani.

A Kárpát-medence - megállapíthatóan -csupán a törzsfők uralmi területének laza szövetsége volt. A Merseburg-i, majd Augsburg-i vereség (933ban és 955-ben) megteremtette azt az ideológiai válságot, amely szétzúzta a kalandozásokban vakon bízók optimizmusát. A kalandozásokból addig, elsősorban a perifériákon elhelyezkedő törzsek nyertek erkölcsi és anyagi tőkét. Ez idő alatt úgy tűnt, hogy a középen elhelyezkedő törzs gyengül, míg a nyugaton letelepedő Lél (Lehel), a Balaton (Bolota) vidékén letelepedő Bulcsú, vagy a keleti részen (Tiszántúlon) elhelyezkedő Gyula törzs, fokozatosan erősödik.

Ilyen körülmények között -amikor azt a politikai és történelmi körülmények lehetővé tették - megtették a szükséges lépéseket egy központi hatalom megszervezésére és biztosítása érdekében. Erre az ország alapítás mutatkozott a legkedvezőbbnek. A perifériákon legyengült törzsek maradványait tudatosan szétszórták, összekeverték, ezzel megakadályozva, hogy a központi törekvések ellen hatalmi csoportosulásokat tudjanak létrehozni. Árpád törzséből nőttek ki olyan nagyformátumú egyéniségek, akik erre a feladatra alkalmasságukat bizonyítani tudták.

E nagy ívű munkának - amely számtalan etnikai csoportosulásból egységes nemzetet tudott teremteni -három nagy vezéregyéniség volt a megalkotója: Taksony, Géza és I. István.

folytatjuk



Balázs Tibor


Cikkünk folytatódik, lapozz!
 
 
[ 1523 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot

 
x