A honfoglaláskori magyar nép hite VII.
hirdetés
Címlap / Ezotéria / A honfoglaláskori magyar nép hite VII.

A honfoglaláskori magyar nép hite VII.

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2021-06-18

Történettudományi ismeretek szerint az alapító levelek nem jelentik egyben a püspökségek megalakulásának időpontját. Ismereteink szerint I. István az általa uralt területeken tíz püspökséget alapított, majd erre hivatkozva fordult a pápához megkoronáztatását kérve. A magyar egyházmegyék megalakulása nem egyszerre történt, hanem több ütemben. Az egyházszervezés kiinduló pontjai a magyar udvarházak voltak. Géza fejedelem két ilyen központot létesített: a fejedelem mellett Esztergomban és a fejedelemasszony városában Veszprémben. Az első térítő papok ezekből a központokból jártak az országot, gyűjtötték be az "észrevételeiket" az uralkodó számára... 


Rendezvénynaptár
Egyházépítés

I. Istvántól származtatható tíz eredeti alapító oklevél. Ezek:

- A veszprémvölgyi görög apácakolostor görögnyelvű levele (1001)
- A Pannonhalmi Benedek-rendi kolostor alapító levele (1002-ből)
- A Veszprémi Püspökség alapító levele (1002)
- A Pécsi Püspökség alapító levele (1009)
- Oklevél a nyitrai kanonok részére (1006)
- A pécsváradi apátság alapító levele (1015)
- A zalavári apátság alapító levele (1019)
- A bakonybéli Bencés kolostor alapító levele (1037)
- Még két pontosan meg nem határozható alapító levél.

Történettudományi ismeretek szerint az alapító levelek nem jelentik egyben a püspökségek megalakulásának időpontját. Ismereteink szerint I. István az általa uralt területeken tíz püspökséget alapított, majd erre hivatkozva fordult a pápához megkoronáztatását kérve. A magyar egyházmegyék megalakulása nem egyszerre történt, hanem több ütemben. Az egyházszervezés kiinduló pontjai a magyar udvarházak voltak. Géza fejedelem két ilyen központot létesített: a fejedelem mellett Esztergomban és a fejedelemasszony városában Veszprémben. Az első térítő papok ezekből a központokból jártak az országot, gyűjtötték be az "észrevételeiket" az uralkodó számára.

A történelmi iratok tanúsága szerint még Géza fejedelem alapította a Pannonhalmi Bencés Apátságot már 966-ban. A veszprémvölgyi görög apácakolostort pedig egy Sarolt udvarában élő görög nyelvű térítő pap. A fejedelem udvarházában működő térítő papok hatásköre az egész országra kiterjedt, amit a perifériákon létező törzsek vezetői nem is mindig néztek jó szemmel. Az esztergomi egyházi központ első vezetője Domonkos atya volt (1000-1002) aki azért kapott érseki címet a pápától, hogy I. István királyt -annak nevében és képviseletében - megkoronázhassa. Csak a Pannonhalmi Apátság nem tartozott a joghatósága alá.

I.István király a koronát II. Szilveszter pápától kérte. Akkor amikor az egyház építésének alapjai már le lettek rakva, mind jobban kirajzolódott a magyar független, de nyugati orientációjú Rómához hű kereszténység. Közben - természetesen - haladt a nagy belpolitikai átszervezés, kialakultak a királyi vármegyék, élükön a várkapitányokkal, majd várispánokkal. Ezek fogták össze a széthúzó és széthulló törzsek maradványait. A létrehozott megye szervezetek lettek a keretei az egyházi központok kialakításának is.

Ennek megfelelően az első megyeszékhely és egyházi központ Esztergom lett. A második megyeszékhellyé Fehérvár vált (1002) , amely akkor a Csák nemzetség őseinek Elődnek és Szabolcsnak volt a szállásbirtoka. A harmadik megyeszékhely Kolon, amely ma ( Balatonmagyarád határában) egy puszta. Ez a hely Vérbulcsu Koppány törzsének szálláshelye volt. A honfoglalás időpontjában a honfoglaló magyar nép központi székhelye Kurszán fejedelem vára lett, amely megfelel a mai Óbudának (Aquincum romjain).

I.István megkoronázása után kezdődött el az egyházépítő munka második szakasza. Ebben az időben épül ki a Dunántúl két püspöksége, a győri és a pécsi. Ezután következtek a keleti részek püspökségei: a váci a kalocsai és az egri.
A kalocsai egyházmegyei központ érseki rangra emelése azt sejteti, hogy nagy feladatokat szántak neki a déli és a keleti részek térítő munkájában. (Ahogyan az egriek is a későbbiekben).

Az évezred második évtizede a belső és külső konszolidációnak időszaka volt, majd elkezdődött az egyházépítő munka harmadik időszakasza. Megalapították a csanádi, a bihari és erdélyi püspökségeket. A későbbi évszázadok már csak apróbb átalakításokat hoztak. Egy-egy püspökség joghatósága két-három várispánnal kellett egyeztetni a felmerült problémákat.

I. István király - a pápával kötött megállapodás alapján - egy személyben dönt az egyház főbb kérdéseiben, problémáiban. Egyházi létesítményeket alapít, szerzetes házakat, püspökségeket hoz létre, kinevezi azok vezetőit. (főkegyúri jog)
A veszprémi püspökség alapító okirata - mint az egyik legrégebbi hivatalos okirat - meg sem említi a pápa hozzájárulását vagy egyetértését. Ez a tevékenység a felszentelt király jogai közé tartozott.

I István király egyházépítő tevékenysége - történelmi távlatban is - nagy jelentőségűnek bizonyult. Ezt nem csak az a körülmény igazolja, hogy azóta is ennek megfelelő felépítésben működik, hanem meggyőz bennünket arról is, hogy I. István bölcs előrelátó államférfiú is volt. Egyetlen pillantás az ország térképére bemutatja, hogy Esztergomot - mint királyi székhelyet elhagyva - Székesfehérváron - az un. Koronázó városban - négy egyházmegye találkozási pontjánál szervezete meg az új centrális püspökséget. Ennek az új püspökségnek sajátságos kiváltságot adott, a kiváltságokkal bíró székesegyházi társaskáptalant. Lényegében valamennyi püspökség a királyi birtokok központjaiban helyezkedett el. Ezen csak a XVIII. században történt módosítás változtatott. ( Nyíregyházi székhellyel létrehozták a Hajdúdorogi Görögkatolikus Püspökséget).



Balázs Tibor


Cikkünk folytatódik, lapozz!
 
 
[ 1263 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot

 
x