A pénz nem boldogít - de a pénzhiány boldogtalanná tesz
hirdetés
Címlap / Karrier / A pénz nem boldogít - de a pénzhiány boldogtalanná tesz

A pénz nem boldogít - de a pénzhiány boldogtalanná tesz

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2021-06-18

"A pénz nem boldogít ugyan, de nem árt, ha jó sok van belőle." - hangzik a régi bölcsesség némi mai tapasztalattal kiigazított változata. Egy régi dalszöveg pedig így szól: "Az egyik ember gazdag, az övé minden kincs. Van palotája, arany szobája, csak boldogsága nincs. A másik ember boldog, az övé minden dal, vidám és lelkes, nagyon szerelmes, és közben éhen hal." Az ember társas lény, s életminőségét nem csak az alapszükségletei (élelem, ruha, fedél) megléte alapján ítéli meg, hanem a társadalmi rangsorban elfoglalt helye is hatással van rá. A hatalom viszont egyet jelent a pénzzel, pontosabban a pénz felett való rendelkezéssel. 


Rendezvénynaptár
A Gallup közvéleménykutató egyik, egész világot átfogó, felmérése során összesen 136 000 embert kérdeztek meg 132 országból. A résztvevőknek nullától tízig kellett pontozniuk napi élményeiket és boldogságérzetüket. Az eredmények alapján egyértelműen kiderült, hogy a pénzügyek rendezettsége, azaz a rendszeres anyagi bevétel növeli az elégedettség érzését, de mégsem ez tesz egyértelműen boldoggá, hiszen a pozitív érzések inkább olyan dolgokhoz köthetők, mint a családi támogatás, a baráti kapcsolatok rendezettsége és a munkahelyi elismertség. A pénz és a boldogság között tehát van összefüggés, de bonyolultabb, mint ahogy első ránézésre tűnik.



Nem baj, ha nincs sok pénzünk, csak legyen több, mint amennyi a szomszédnak van

Egy amerikai kutatás során pedig a következő kérdést tették fel embereknek: Milyen világban szeretne élni? Ahol 50 ezer dollárt kereshet évente, miközben mások csak 25 ezret kapnak, vagy olyanban, amelyben 100 ezer dollárt kereshet, míg a többiek jövedelme 200 ezer dollár? A válasz az 50 ezer dolláros lehetőségre esett, ami a kutatók szerint az emberi nem sötét oldalát mutatja: sokkal többet törődünk a társadalmi összehasonlításokkal, a státussal, a ranggal, mint a bankszámlánkra érkező összeg abszolút értékével. A 70-es években vált ismertté a Richard Easterlin közgazdász neve után Easterlin-paradoxonnak nevezett jelenség, amely szerint az abszolút bevételek és a magasabb életszínvonal helyett inkább a környezetünkhöz képest relatív jövedelmek és életszínvonal mozognak párhuzamosan a boldogsággal.

A boldogság egyik akadálya a többre vágyás, azaz az anyagiasság problémája. Az igények növekedése olyan gyors, hogy a megkeresett pénz mindig kevesebb ennél. Ebben jelentős szerepe van a médiának is, hiszen sok olyan embert mutat be, akik drága ruhákban, drága kocsikon járnak, drága helyekre mennek vacsorázni, drága szolgáltatásokat vesznek igénybe. Nem ritkaság, hogy a szegény országokban előbb volt a családoknak televíziójuk, mint folyóvíz a házban. A média turbózza fel az emberek igényeit, és ezáltal végső soron akadályozza őket a boldogság elérésében.



A kiegyensúlyozott pénzkezelés 5 alapelve

Ha a pénz és a boldogság kapcsolatára nincs is még meg a végső válasz, senki sem akadályozhat meg bennünket abban, hogy helyére tegyük a pénzt. Ne a pénz irányítsa életünket, hanem mi irányítsuk pénzügyeinket! Erről szól a kiegyensúlyozott pénzügykezelés 5 alapelve:
  1. Ne engedjük át másnak a bennünket megillető jövedelmet! Ami nekünk jár, az a mi zsebünkben landoljon!
  2. Iktassuk ki a szükségtelen költekezést! Semmiért se fizessünk többet, mint amennyit megér!
  3. Gondoskodjunk a jövőnkről! Ezt a fontos dolgot ne hagyjuk másra!
  4. Hozzuk egyensúlyba költségvetésünket! A kölcsönöket feledjük! Addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér!
  5. Élvezzük az életet, és gondoljunk minél ritkábban a pénzre!

Bunyik Zoltán, pénzügyi szakértő
Pénzügyi tanácsadó weboldal
Befektetési iskola - e-könyv

Képek: Ambro / FreeDigitalPhotos.net



 
 
[ 16903 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot

 
x