Miért szereti a bank a lekötött betétet?
Címlap / Karrier / Miért szereti a bank a lekötött betétet?

Miért szereti a bank a lekötött betétet?

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-05-28

Önnel is előfordult már, hogy akciós lekötésre akarták rábeszélni a bankban? Sejtjük, de mégis utánanéztünk, mi is van a banki betétek hátterében. 

 

A napokban látott napvilágot a hír, miszerint 2006 augusztusa óta nem látott betétkivonást hajtottak végre januárban a magyar háztartások, 202 milliárd forintnyi betétet vettek ki ugyanis a bankokból, valószínűleg a végtörlesztés miatt. Igaz, még így is 7,5 ezer milliárd forintot tartunk a bankokban. A magyar ezek szerint nagyon szereti a bankban lekötött betétet.

Vágjunk azonban a dolgok közepébe: kinek felel meg jobban a lekötött banki betét: a banknak vagy a betétesnek?

A névleges kamat és az EBKM

A banki betét ajánlatok 1 hónaptól 5 évig terjedő időszakra vonatkoznak. A feltételek különböznek, és nehezen hasonlíthatóak össze, ezért számításainkat egy 12 hónapos lekötésre végezzük.

A betétek összehasonlítása az EBKM (egységesített betéti kamatláb mutató) szerint célszerű, mert a névleges kamatlábhoz viszonyítva ez már tartalmazza a banki költségeket is. Az EBKM-nek csak fix kamatozású betét esetében van értelme, változó kamatozás esetén legfeljebb a lekötés első periódusára számítható ki. 2012 február második felében éves lekötés esetén általában 8% és 9% közötti kamatozású betétek közül  választhatunk,  8,5%-os lekötést már biztosan mindenki találhat. Az EBKM azonban nem tartalmazza a jelenleg 16%-os kamatadót, melynek automatikus levonása után effektíve 7,14%-os kamatbevételre számíthatunk 1 év után a 8,5% EBKM esetén.


A reálhozam

Amikor egy év múlva el szeretnénk költeni a lekötés után felszabadult  pénzt, azt tapasztaljuk, hogy az áremelkedések miatt csökkent a pénzösszeg vásárlóereje. Az áremelkedések általános szintjét az infláció méri. Pénzünk tehát csak akkor marad értéken, ha a kamat meghaladja az inflációs értékcsökkenést.

A bennünket megillető kamatot a kalkuláció során csökkenteni kell az adott periódusra vonatkozó inflációs rátával. Így kapjuk meg a reálhozamot lekötött betétünk után. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű.  Ugyanis pontos  inflációs adatok csak múltbeli időperiódusokra léteznek. A jövőben várható inflációra csak goromba becsléseket találhatunk. 2012. januárban az elmúlt 12 hónapos infláció 5,5% volt. A szakemberek többsége azonban az infláció lassulását várja 2012 során, becslésük átlagosan 5%-os várható éves inflációt jelez. Most már tudjuk, hogy a 8,5%-os EBKM voltaképpen 2,14%-os reálhozamot jelent majd számunkra.

Azonban a 2,14%-os reálhozam is csak papíron létezik. Ha készpénzben vesszük fel a bankfiókban a lekötés után a pénzt, banktól függően 0,3%-2,18% a készpénzfelvételi díj. Ha egy százalékos átlagos készpénzfelvételi díjjal számolunk, akkor a meghirdetett 8,5%-os EBKM készpénzben 1%-os reálhozamot jelent.

A lekötött betéteknek tehát a legjobb esetben is csak értékmegőrző szerepük lehet. Ha a legjobban választunk, akkor is a csupán 1-2% reálhozamot érhetünk el.

Garantált-e a lekötött betét?

Biztonságosak-e a magyar bankok, kérdezték többen az elmúlt hónapokban.

Magyarországon 1993 óta az OBA (Országos Betétbiztosító Alap) védi a bankban takarékoskodó polgárt a banki csődtől. Jelenleg ez a védelem személyenként és pénzintézetekként 100.000 eurót jelent, vagyis egy személy egy bankban maximálisan ekkora összegig kap kártérítést, ha a bankja netán becsődölne, amire takarékszövetkezetek esetében volt példa az elmúlt években.


És mi történik, ha az OBA csődöl be? Ez abban az esetben történhet meg, ha egyszerre több bank válik fizetésképtelenné, és az OBA nem tud minden betétest kártalanítani. Erre is van megoldás. Ebben az esetben a hatályos törvényes rendelkezések alapján az állami költségvetés köteles állni a beígért 100 ezer eurót. A magyar ember következő gondolata, és mi lesz, ha az állam is becsődöl? Görögország például éppen mostanában vált fizetésképtelenné. Egy ilyen esetben lehet, hogy bennünket is kisegítene az EU és az IMF, és legalább a pénzünk felét megkapnánk.

Az elbátortalanodott olvasó ezek után megkérdezi: akkor hova tegyem a megtakarított pénzecskémet? A hathavi megélhetést biztosító vésztartaléknak továbbra sincs jobb helye, mint a banki lekötés. Ha egy bankban bérelt trezorfiókba rejtjük pénzünket, ott bizony rágja az inflációs féreg, és nincsen kamat sem, amely ezt ellensúlyozná. Otthon tartani még kockázatosabb: előbb-utóbb ráfanyalodunk a vésztartalék egy részére és benyúlunk a párnacihába. Sajnos az sem zárható ki, hogy egy betörő teszi magáévá a teljes vésztartalékunkat. Viszont nagyobb összegek hosszabb távú lekötése már egyértelműen a banknak kedvezőbb, mert a körültekintő betétes a banki lekötésnél előnyösebb megoldást is találhat.


Bunyik Zoltán, pénzügyi szakértő
Pénzügyi tanácsadó weboldal

Képek:
Pixomar / FreeDigitalPhotos.net
Danilo Rizzuti / FreeDigitalPhotos.net





 
 
[ 3223 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x