Cuzco, az Inkák ősi fővárosa
Címlap / Kultúra / Cuzco, az Inkák ősi fővárosa

>

Cuzco, az Inkák ősi fővárosa

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2024-03-29

Ősi fővárosokat körbejáró sorozatunk hatodik állomása ismét Dél-Amerikába vezet, ezúttal a mai Mexikó területéről átruccanunk Peruba, ahol az Aztékok híres fővárosához hasonlóan az Inka Birodalom egykori központjának, Cuzconak helyén is a mai napig város áll, és emberek laknak. A történelmi gyökerek éppoly erősek itt is, mint a korábban meglátogatott Tenochtitlanban, elég csak a világszerte ismert Machu Pichura, az ősi inka romvárosra gondolni, ami gyakorlatilag Cuzco tőszomszédságában fekszik. 

Az inka mitológia rejtelmei
Cuzco történetének megismeréséhez elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk az inka mitológiával. A helyiek őstörténete szerint mielőtt az inkák megjelentek volna a földön, azt bozótosok és magas hegyek borították. Az embereknek nem volt vallásuk, törvényeik, falvaik, és házaik sem. Barlangokban éltek, nyers hússal, gyökerekkel, bogyókkal táplálkoztak. Ez eddig még teljesen szokványos, mondhatni megfelel a modern történelmi felfogásnak, az érdekességek ezután kezdődtek. Történt ugyanis, hogy egy szép napon a teremtőjük, aki nem volt más, mint maga a Nap, amelyet istenségként tiszteltek, elküldte hozzájuk két gyermekét, fiát Ayar Mankót, és lányát Mama Okljót. Valahonnan ez a történet is ismerős lehet, de most vallástörténeti elemzés helyett kanyarodjunk vissza mitológiai hőseinkhez, akik feladattal érkeztek az emberek közé. Nem kevesebb feladattal mintsem, hogy megtanítsák nekik a növénytermesztés, az állattartás alapjait, a ruhakészítés mikéntjét, a festés művészetét, az ékszer és szerszámkészítést. Többé-kevésbé sikerült. Az emberek azt az utasítást kapták, hogy építsenek fővárost, mégpedig ott, ahol az istenektől kapott aranybotot minden nehézség nélkül belesüllyeszthetik a földbe. Hosszasan vándoroltak az emberek Ayar Mankót és Mama Okljót követve, mígnem egy szép napon, amikorra számuk jelentősen megsokasodott már elérkeztek egy völgybe, aminél szebbet sohasem láttak még életükben. Már megint deja vu! Ezt később Huamakaurinak nevezték el. A nap különös fénnyel ragyogott az égen, és az aranybot könnyen belehatolt a földbe.



Ez lesz tehát a hely, ahol az új fővárosnak állnia kell
, gondolták a tesvérek, és az indiánok segítségével nekiláttak a város építésének. Hiába húzták azonban fel a házakat, azok rendre összedőltek, mert a vidéken heves szél fújt. Anar Mankó elhatározta, hogy megfékezi a szelet, és bezárta egy sziklabarlangba. Innentől könnyebben építkeztek, azonban Inti küldötte, Ayar Ucso megsajnálta a szelet, és egy napot adott a fiúnak, hogy befejezze az építkezést, mielőtt szabadon bocsátaná. Ayar Mankó ekkor felment a legmagasabb hegyre, odakötözte a napot a sziklához, és szépen nyugodtan felépítették a várost. Az épületeket hatalmas hegyekkel vették körül, nehogy megint elfújja őket a szélvihar, és azóta áll az ősi inka főváros, Cuzco.

HarmoNet tipp: Amerika Velencéje - Tenochtitlan >>

A legősibb vidékek egyike

Felépült tehát Cuzco városa, akár így, akár egy kevésbé mitikus módon, az azonban tény, hogy a mai napig emberek élnek abban a völgyben, ahol a XII. században virágzásnak indult az Inka Birodalom. A főváros jelentősége a XIII. században kezdett megnövekedni, amikor a birodalom is terjeszkedésnek indult. Természetesen az akkoriban szokásos módon háborúskodással sikerült területeket szerezni, az inkák meghódították a környező városokat, és egyre távolabbi területekre terjesztették ki fennhatóságukat. A Birodalom legnagyobb kiterjedését a XV. századra érte el, ekkor Észak-Dél irányban a mai Kolumbiától Chile középső területéig terjedt végig a tengerparton, 1 millió 140 ezer négyzetkilométeres területet ölelt fel. Az óriási kiterjedésű ország működéséhez elengedhetetlenek voltak az utak, amelyek építését már az inkák előtti civilizációk megkezdték, de ők fejlesztették tökélyre. Az utak behálózták keresztül kasul a birodalmat, könnyűszerrel el lehetett jutni a legtávolabbi városokba is, 16 ezer kilométer hosszan kígyóztak a hegyek között, tambo néven ismert pihenőházak hálózatát építették ki az utak mentén, ami a híres inka futárszolgálat alapjait képezte.

Az inka út leghíresebb szakasza Cusco és Machu Picchu között található. Aki megteszi ezt a 43 km hosszú utat, minden bizonnyal egy felejthetetlen élményben lesz része. Az út kõbõl épült, mely összekötötte az inka településeket. Több szakaszon még ma is használják. Menet közben megtekinthetõek a régi inka raktárak és pihenõhelyek, függõhidak, illetve több egzotikus állat- és virágfajta. A túra végén egy csodálatos kilátás tárul a látogató szeme elé Machu Picchuról a környezõ hegyekre és völgyekre. A régi inka romváros, Machu Picchu az építészet és a természet közötti egyensúlyt jelképezi, és egyben a Világörökség része is.

HarmoNet tipp: Egy misztikus világ titkai: életről és halálról >>

Az ősi főváros, Cuzco alakja egy pumára, az inkák szent állatára emlékeztetett. A város Urin és Hanan nevű kerületekre oszlott, amelyeket további közigazgatási területek alkottak, amelyek megfeleltek a birodalom tartományainak. Mindegyik negyedből az azonos nevű tartományba vezető út indult, amely részét képezte a már említett inka úthálózatnak. És még azt mondják, hogy minden út Rómába vezet… A Puma feje a máig fennmaradt ősi erődítmény, a Sacsayhuamán volt. Mint a legtöbb inka kő építmény, ez is misztikus ködbe vesző módszerrel épült, senki sem tudja, hogyan építették a mérnöki pontossággal egymáshoz illeszkedő habarcs nélkül is magabiztosan álló köveket. Sok helyen még egy papírlapot sem lehet becsúsztatni a kőtömbök közé, amelyek a sarkoknál többnyire lekerekített formájúak. A befelé dőlő falak okán az építmény máig ellenállt a környéken gyakori földrengéseknek, a leghosszabb falszakasz 400 métert tesz ki, magassága átlagosan 6 méter. A hozzávetőlegesen 6000 köbméternyi kőtömb közül a legnagyobbak méreteit csupán becsülni tudják, de itt is jókora eltérések mutatkoznak, 128 és 200 tonna között mozognak. Az erődítményt titkos alagutak kötötték össze az inka város más részeivel, jó néhányan életüket vesztették, miközben ezekben a járatokban eltűnt ősi kincsek után kutattak.



Pusztulás

A birodalom vesztét, mint annyiét Dél-Amerikában a spanyol konkvisztádorok megjelenése okozta. 1526-28 között a spanyol hódító, Francisco Pizarro felfedezte Peru tengerparti térségeit, és elkábította az Inka birodalom gazdagsága. Spanyolországba visszatérvén pénzt szerzett és katonákat toborzott egy másik expedícióhoz. Túl sokat nem sikerült összeszednie, ugyanis csupán mintegy 150 katonával érkezett vissza Dél-Amerikába, de az inka uralkodó, Atahuallpa ellentmondásos híreket kapott a spanyolokról, így jobbnak látta, ha lehetővé teszi számukra, hogy harc nélkül előrenyomuljanak Cajamarcáig, ahol Athauallpa inka fogadta őket. Pizarro felismerte, hogy a vezető személyétől mennyire függ a birodalom stabilitása, így parancsot adott az elfogatására. Váltságdíjként pedig nem kevesebbet követelt, mint az inkák teljes nemesfémtartalékát. Az arany és ezüst összegyűjtése nem kis felháborodást váltott ki a lakosságból, nem beszélve arról, hogy a szükséges mennyiség előteremtéséhez a templomokat is meg kellett sarcolni. Miután átadták a kincset, az uralkodó már inkább csak gondot okozott a spanyoloknak, így testvérgyilkosságért és bálványimádásért Pizarro kivégeztette. Halála zűrzavart és belső ellenségeskedéseket indukált a birodalomban, így az európaiak könnyűszerrel meghódították a területet. Cuzco 1535-ben esett el, és tíz évre rá már szilárdan uralták ez egykori Inka Birodalmat. Az Andokban bányászott arany gazdaggá tette a hódítókat, a dél-amerikai spanyol hatalom első számú forrásává vált. Pizarro ezután létrehozta Lima fővárost, de Cuzcohoz hasonlóan ő is szomorú véget ért, nyolc évvel később meggyilkolták. Az új főváros, Lima azonban az elkövetkező 200 év alatt az Andokban elterülő legjelentősebb politikai, társadalmi és kereskedelmi központtá vált, így méltó utódja lehetett az inkák ősi városának.

Regele Tímea
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


 
 
[ 11622 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x