A magyarok szent hegye - Pannonhalma
Címlap / Kultúra / A magyarok szent hegye - Pannonhalma

>

A magyarok szent hegye - Pannonhalma

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2022-07-04

Géza nagyfejedelem választotta ezt a helyet, azért, mert meg volt róla győződve, hogy Szent Márton a "Mons Sacer", vagyis a "Szent Hegy" közelében született, így lett a 996-ban itt megtelepedő bencések számára a település neve Szent Márton hegye... 

Géza nagyfejedelem választotta ezt a helyet, azért, mert meg volt róla győződve, hogy Szent Márton a "Mons Sacer", vagyis a "Szent Hegy" közelében született, így lett a 996-ban itt megtelepedő bencések számára a település neve Szent Márton hegye.

Szent Márton legendájának a legismertebb jelenete az, amikor még mint lovag az amiens-i városkapu előtt egy koldussal találkozik, palástját kardjával kettévágja, és felét a koldusnak ajándékozza. Éjszakai álmában megjelenik Krisztus, és Márton rádöbben, hogy koldus alakjában a Megváltó tette őt próbára, s ezután megkeresztelkedik. Márton az egyházatyák által "arany századnak’’ nevezett korban élt: 315-ben született, egy esztendőben Szent Hiláriusszal, és 397-ben halt meg, ugyanabban az évben, amikor Szent Ambrus. Szent Bazil, Aranyszájú Szent János, Szent Jeromos és Szent Ágoston kortársa volt.

Bár jó néhány évszázad választ el bennünket, üzenete mégis mindmáig időszerű. Nem hagyott ránk írásokat, helyette az evangélium elő és ékesszóló közvetítője lett számunkra.

A kereszténység történelmében Márton szentsége különleges helyet foglal el: ő az első nem mártír szent, akit a hívők halála után ugyanazzal a tisztelettel öveztek, mint korábban a vértanúkat. Így tőle kezdve van jelen az Egyházban a keresztény élet új modellje. Csodálatos, ahogyan egymás mellett él benne a keresztény élet két pólusa, amely nem tesz különbséget a szerzetes, a püspök, az apostol vagy a próféta szentsége között.

Sulpicius Severus, Márton életrajzírója találó szófordulattal "rajzolja meg’’ a szent alakját, amikor azt mondja, hogy Márton olyan - evangéliumi értelemben vett - "igazán boldog ember volt, akiben rossz nem létezett’’. És valóban boldog ember, hiszen miközben életével hitelesen igazolja az evangéliumi boldogságokat, a Lélek a Krisztusban ’újjászületett ember’ tündöklő szépségét mutatja meg általa: "Nem beszélt másról, csak Krisztusról, szívében nem volt más, csak istenfélelem, csak béke, csak irgalom.’’

A Szent Márton Hegyén élő szerzetesek az "ora et labora" szellemében kívántak élni, vagyis: imádkozzál és dolgozzál. A kereszténység és az európai kultúra birodalma az itt épült monostor. Az apátsági templom román kori eredetijét a X-XIII. században gótikus stílus szerint alakították át 1486-ban. A XVIII. század elején újabb változtatás vált szükségessé a török dúlások miatt, a pusztítás nyomát most viszont barokk stílusjegyeket viselő építészettel próbálták eltüntetni.

A mai alakjában fölfedezhetjük a XIX. századi klasszicista stílusát is, mint a legutolsó átalakításét. Az épület legszebb és legértékesebb részei a gótika jegyeként maradt ránk, de csodálnivaló marad így is éppen elég: például az 1824 és 1836 között épült könyvtár, amely Packh János és Engel Ferenc tervei alapján készült. Az 55 méteres torony homlokzatán látható aranyozott, festett üvegből készült mozaikkép Pannonhalmának kettős alapítását ábrázolja, amelyet 1909-ben készített Róth Miksa.

A bazilika stílusú templom téglalap alakú, kelet-nyugati fekvésű, hosszúkás elrendeződésű. Az oszlopsorok fő- és mellékhajókra tagolják, s a főhajó annyira a mellékhajók fölé emelkedik, hogy az oldalablakokon közvetlen világítást kap. A XV. században épültek az északi oldalkápolnák. A cseppkőboltozatos Szent Benedek-kápolnának és a Szűz Mária-kápolna szépen faragott reneszánsz kapujának a látványa segít bennünket az elmélyülésben.

A leghíresebb bencés Jedlik Ányos, aki 1800-ban született, és életének 95 éve alatt, mint fizikus nyújtott kitűnő teljesítményt, az 1850-ben megjelent első fizika tankönyv (A súlyos testek természettana) szerzője, föltalált egy szódavízgyártó gépet, osztógépet, és optikai rácsokat is készített, elektromágneses forgások és a dinamó-elv felfedezője. De ő volt az is, aki 1829-ben megalkotta a világ első gyakorlatban működő villanymotorját! Lehet, itt az ideje, hogy a nem vallásgyakorlók kicsit árnyalják azt a képet, amely a tudós atyákról kialakult.

Az utolsó legismertebb bencés Söveges Dávid, aki (1917-1996) saját bevallása szerint is grafomán volt, és első pesti látogatása alkalmával azt írta naplójába: "Pesten a villamoson igen sok kifestett nő utazik. Magamban fogadalmat tettem, hogy kifestett szájúnak nem adom át a helyem."

Dr. Várszegi Asztrik a bencés főapátnak a Vigiliában megjelent megkapó szavai alapján fogalmat alkothatunk arról, hogy mit tart ma fontosnak a bencés rend: "... megtartja a hagyományos magyar bencés életkeretet, a szerzetespap-tanári eszményt, ugyanakkor megteremti azt a lehetőséget, hogy a nagyobb közösség kisebb közösségekre váljék szét, vagy akár ezen belül életformát is válthasson, ha megérik erre az igény.

A keresztény értékek csak közösségben adhatók tovább, nem pedig "intézményben". Intézményt fenntartani, és ott keresztény küldetésben az Evangélium és a kultúra munkásának lenni csak teljes elkötelezettséggel, egy célra összpontosított erővel lehetséges. A teljesítmény vágya vagy maga a munka tönkre is tehet közösséget. Szükség van a bencés arányérzékre, az imádság és a munka, a munka és a szükséges pihenés helyes arányára. Ezt még tanulnunk kell intézményeinkben, hogy azokat lelkiségben, szellemiségben és fegyelemben is a kor megkövetelte színvonalon tudjuk tartani."

Feldolgozta: Zsigmond Kinga és Bucher Katalin
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.




 
 
[ 1504 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x