HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-09-20
Címlap / Kultúra / István-napi hagyományok

István-napi hagyományok

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-09-20

Augusztus 20-a I. István király (Szent István), s egyúttal 1774 óta - amikor Mária Terézia országos ünneppé nyilvánította - a magyar államiság ünnepe. István tisztelete napjainkig él, alakja a két világ, a pogány magyarok és a keresztény, európai normákhoz igazodott Magyarország határán van.  

 

Augusztus 20-a I. István király (Szent István), s egyúttal 1774 óta - amikor Mária Terézia országos ünneppé nyilvánította - a magyar államiság ünnepe. István tisztelete napjainkig él, alakja a két világ, a pogány magyarok és a keresztény, európai normákhoz igazodott Magyarország határán van. Nemzetségének még totemisztikus hagyományai vannak, uralkodói háza, az Árpád-ház azonban már kiválasztottakból és szentekből áll. István napját sokfelé búcsúkkal vagy körmenetekkel ünnepelték. Különösen azokban a falvakban, vagy városokban volt ez jellemző, ahol volt István tiszteletére szentelt templom. 1818-ban rendeztek első alaklommal Szent István ünnepén Szent Jobb körmenetet.

Általános megfigyelés szerint ez a nap Medárdhoz hasonlóan úgynevezett negyvenes nap. Tehát 40 napig ugyanolyan idő marad, mint amilyen ennek a napnak az időjárása. Termésjóslásra is alkalmas volt István napja. Ha jó az idő ezen a napon, akkor bőséges gyümölcstermésre lehet számítani. E napot nemcsak manapság tartják az új kenyér ünnepének. Régen is e napon sütöttek először új búzából őrölt kenyeret. Azt is tartották, hogy e napon vágják le a szúnyogkirályt, vagyis ettől kezdve már kevesebb lesz ebből a rovarból. Néhol pedig azt mondták, hogy e napon indulnak el a gólyák.
Ikonográfiájában a Szent Koronát ajánlja föl Boldogasszonynak.



István nemcsak a szent, hanem a történelmi héroszt is jelenti számunkra. Mária Terézia 1774-ben Szent István lovagrendet alapított. Szegeden a csizmaszár díszes, szívalakú kivágását „szentistvánkivágás"-nak nevezik. Csizmadiák, szabók, bányászok, pénzverők védőszentje. A körmöcbányai bányászbúcsún körmenet, lovasjáték, kardtánc, lövészverseny volt tiszteletére. Felsőszakonyon és Buzsákon az asszonyok és a lányok fekete ruhában „gyászos öltözetben sírván" mentek el szentmiséjére. A malmokat és a hajókat a Szent Király ünnepén zöld ággal díszítették Szegeden. A gabonaszállító hajókat Szent Istvánra keresztelték.

Az ócsádi szlovák legendában István király a Racsa nevű hegy belsejében rejtőzködik, a hegy tetején repedés tátong. Az erre legeltető pásztornak régebben minden napon eltűnt itt egy-egy báránya. Bojtárját küldte utánuk, aki pár nap múlva került csak elő. Ő mesélte, hogy a hegy belsejében tágas terembe jutott, ahol fegyveres katonák alszanak, lovon, s az egyikük Szent István király. A király azt mondta neki, hogy még nem jött el az ideje annak, hogy fölszabadítsa népét, hazáját.



A moldvai csángók balladaszerű énekében Szent István egykor majd "a világ minden népének szabadítója és királya lesz”. Szlovák és morva legenda szerint a magyar haza földjén pogány ellen küzdő szlovákokat a Szent Király, István segíti győzelemre. Bánáti román mondában a palotaépítő István álmot lát, a mennybot három angyal száll le hozzá, s ezt mondják neki: mikorra elkészülnek palotáid, életedet általadod. A főpapok ezt meghallották, s nyomban szentté avatták.

Pöstyén szlovák lányai éjfélkor kimentek a Lánykútra - a Szent Király éjfélén, annak erejében - a templomosok klastromának romjaihoz vizet meríteni. Megmosdottak benne, s reggel azzal a legénnyel találkoztak, aki később feleségül vette őket.







 
 
[ 6243 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 
/img/hirdetes/harmonet_kinai.png
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x