Királyi bor: a tokaji
hirdetés
Címlap / Kultúra / Királyi bor: a tokaji

>

Királyi bor: a tokaji

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2021-06-18

Az 1700-as években járunk Oroszországban. Az orosz előkelőségek a spanyol, görög és rajnai borok hívei, de I. Péter asztalán - királyi különcség - az első számú kedvenc: a tokaji. A két ország kereskedelmi kapcsolatai során főként magyar borok és orosz prémek cseréltek gazdát: egy kisebb hordó hegyaljai borért 20-25 rubelt fizettek a felvásárlók... 


Rendezvénynaptár
Az 1700-as években járunk Oroszországban. Az orosz előkelőségek a spanyol, görög és rajnai borok hívei, de I. Péter asztalán - királyi különcség - az első számú kedvenc: a tokaji. A két ország kereskedelmi kapcsolatai során főként magyar borok és orosz prémek cseréltek gazdát: egy kisebb hordó hegyaljai borért 20-25 rubelt fizettek a felvásárlók, aztán a Tokaj-Kijev-Moszkva szárazföldi úton, vagy a Visztuláig szekéren, majd onnan Pétervárig hajón szállították. A kereskedők zöme ugyan tengeren szállított, de a dohos raktárak miatt ilyenkor a borok minősége jelentősen romlott.

I.Péternek annyira ízlett a bor, hogy megbízott vele egy kapitányt, Paraszkevicset a beszerzésével. 1714-ben elküldte, hogy az udvar számára 300 hordó bort vegyen. A tokaji bor első számú kedvence lehetett, hiszen azt is elrendelte, hogy "Oroszországban meg kell honosítani a tokaji típusú bor termelését". Ebből - a tokaji bor minőségének a felfedezéséből - később hosszú évekig tartó civakodás lett.

Anna Ivanovna orosz cárnő 1732-ben megalapította az orosz tokaji borvásárló bizottságot, ennek eredményeképpen a Tokaj vidéke termésének a kétharmadát: 50-60 000 liter bort vásároltak fel évente! Vesztesei is voltak a nagy üzletnek: így a bécsi udvarnak nem maradt elég...

A helyzet elmérgesedett, és a borvásárlás meg is szűnt 1740-es évek végén. I. Erzsébet azonban ismét felújította, de nem sikerült orvosolnia a felmerülő problémákat. A megyei hatóságok is támadták a bizottságot, azért, mert zálogba vettek számos tokaji szőlőföldet. Arra hivatkoztak, hogy a magyar törvények tiltják az idegenek birtokszerzését - tessék, világosan le van írva az Aranybullában...!

Csúnya pereskedés vette kezdetét. A háborúk történetének világos megértése megkívánja, hogy ismerjük az összefonódó anyagi érdekeket. Nos, a hétéves háborúnak ugyan nem volt sok köze a tokaji borhoz, hanem mintegy a folyománya lett, hogy mivel Ausztria és Oroszország szövetségesként harcolt, a zsörtölődések és összekapások a tokaji bor fölött átmenetileg megszűntek, és az érdekelt felek csöndesen kiegyeztek egymással.

No igen, de III. Péter cár 1762-ben különféle okokból megszegte a szövetségesi viszonyt, mire a pozsonyi kamara azonnal lépett, és felháborodottan elrendelte a tokaji szőlőföldek visszaváltását - azonnali hatállyal. A bizottság tagjait pedig egyenesen, mind egy szálig kiutasította az országból.

Minden rosszban valami jó - legalábbis valakinek. II. Katalin államcsínyje után ismét rendeződött a helyzet, csöndesedtek az indulatok. Hozzá sem kell tennünk, az ellentmondások megmaradtak. Ki mint vet, úgy arat: az orosz fél vehemensen bizonygatta, hogy az Aranybullában foglalt törvényeket ugyan hogy is sértené a "zálogtulajdon"? Mert ugye, az egészen más, mintha örökre, punktum, megvásároltak volna egy területet. A magyar és az osztrák fél - érthetően - nem volt különösebben lelkes hallván ezt az érvelést.

A gond gyökere, alfája és omegája az volt, hogy az oroszok felvásárolták a tokaji bortermés javarészét és monopolhelyzetbe kerültek: vagyis megszabhatták az árakat. A kincstár és a magyar bortermelők elemi érdeke volt, hogy ezt a helyzetet megszüntessék, részint a magasabb árak, részint a magasabb adók miatt. Kompromisszum nem születhetett, a jogi csűrés-csavarás súlyos érdekellentétet takart.

A politika hamarosan újrarendezte a sakkfigurákat a történelem tábláján. Lengyelország első felosztása idején, II. Józsefnek nem állt érdekében, hogy az orosz szövetségest magára haragítsa, ezért az orosz borbizottsággal újabb zálogszerződést kötött. 1772-őt írunk.

Újabb két évbe telt, mire az osztrák-magyar fél fel merte bontani ezt a szerződést.

1780-as években, amikor a Krím területét a cári birodalomhoz csatolták: 30 000 tokaji szőlővesszőt telepítettek Oroszországba. Ami egyébként a hazai törvényeket és érdekeket, csakúgy sértette, mint a zálogszerződés.

I. Péter felfedezése, végső soron nem sok jót hozott a magyar bortermelőknek. Igaz, uralkodása után - érthető okokból - megnőtt a magyar borok iránti kereslet. Gyászos következménye a csodálatos tokajinak, hogy I. Katalin halálát állítólag mértéktelen fogyasztása okozta.

Az akkor magyar bortermelők egy icipici elégtételt azért kaptak: a sok fejfájást okozó orosz borvásárló bizottságot I. Pál megszüntette 1798-ban.

Írta, összeválogatta:
Vokony Nándor



 
 
[ 1556 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot

 
x