Magyar borok történelme
Címlap / Kultúra / Magyar borok történelme

>

Magyar borok történelme

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-05-31

A Kárpátok védő ölelésében, egykor volt haragos tűzhányók meredek lejtőin és a szelíd domboldalakon már időszámításunk kezdete előtt termeltek szőlőt a kelták. 

 

Az ide érkező római harcosok már ismerték a bor „édes ízét” és az elfoglalt területeken lelkesen dolgoztatták a rabszolgákat. A Dunától nyugatra eső komoly római provinciában, Pannóniában, már az első században bizonyítottan virágzó szőlőtermesztés folyt. 

Természetesen a technológia még ebben a korban fejletlen, ezért nem biztos, hogy egy mai „ínyenc” finomnak érezte volna az isteni nedűt. Későbbiekben több időszak nem kedvezett a szőlőművelés fejlődésének. A népvándorlás évszázadai alatt folyamatos háborúskodás zajlott. A gazda nélkül maradt termőterületek vagy kipusztultak, vagy maradandó kárt szenvedtek.

Fontos régi római gondolat: „Pace virent colles” Békében virulnak a szőlődombok.

Ekkoriban viszont nem volt béke.

A szőlészet rögös útja
Minden, mostanság gyakran elhangzó érvelés ellenére állítható, hogy István király koráig a magyarokat nem érdekelte a verejtékes szőlőművelés. A vándorló magyarok szépérzékét nem ragadta meg a szőlő, ebben főleg a vele való „röghöz kötött” foglalatosság volt zavaró. A napi csatákhoz elegendő mennyiségű bort akkori szokás szerint „beszerezték” egyéb forrásból. Később, haladva a korral meglepő fordulat történt.

A XI. századtól a szőlő a magyarság legkedveltebb növénye lett, és egyben értékké vált. Korai alapítólevelek - okiratok központi témája a szőlőskertek birtoklása, és természetesen a dézsmálás jogának szabályozása volt. A magyar bortermelés virágzó korszaka: Mátyás király uralkodásának három évtizede, amely 1458 és 1490 között zajlott. A borászat szempontjából nagyszerű éveket sokan a Fekete Sereg és az akkori nemesek nagy mennyiségű borfogyasztásával is magyarázzák. Mindentől függetlenül a Magyar bor minősége Európa hírű volt akkortájt.  Erre a legjobb bizonyíték, hogy az 1600-as években a marha és a gabona mellett legfontosabb exportcikkünk a bor.


További fejlődés mellett 1880-ra virágzó szőlő és borgazdaság alakult ki hazánkban, amelynek a filoxéra-vész vetett véget 1891-95 között. A termőterületek jelentős része károsodott. Őshonos fajták pusztultak ki. Hatalmas termelési visszaesés történt, amelyet fokozott a következő 50 év minden borzalma, amelyet a két világháború jelentett.

A háború utáni nagy igyekezetben az akkori kormányzat borszakmai tévedései az 50-es évek végére katasztrófa közeli helyzetbe sodorták az ágazatot. Mindenki érzi a bajt, ezért, a helyzet megoldására a 60-as évek elején jelentős pénzt költenek. A hibás telepítési, és piaci stratégia miatt kezdődött „egy kaptafás” tömegtermelés alatt szinte csak a „házi” bor volt minőségi. Ekkoriban a magyar bor legnagyobb felvevő piaca a minőség szempontjából igénytelen Szovjetunió.  

Teljesen új szemléletről kb. 20 éve beszélhetünk.


Hartmann Ferenc

Ismered? A Hárslevelű
Zöldessárga színű, az illata gyümölcsös és könnyű. Ízében halványan fűszeres, savai elegánsabbak, mint a furminté, fanyar utóízzel bír. Hegyalján, Somlón, és Villány-Siklós térségében van otthon. (Borkalauz)
 




 
 
[ 3514 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x