HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-10-20
Címlap / Kultúra / Az igazi Móricz Zsigmond - ki az?

Az igazi Móricz Zsigmond - ki az?

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-10-20

Előkelő urak, egyetemi tanárok társaságában lépked a mackós Móricz Zsigmond a Károlyi palota termeiben. Naplója és ezzel szelleme látogatta meg az irodalomkedvelőket. Mindenki mást lát benne: akár szimpatikus a felismert alak, akár megrendítő, ezer arca közül válogathatunk, hiszen kevés hely van ebben a hazában, amelynek lakójáról ne írt volna mesét. 

 

Kisgyermek korunkban a Hét krajcár koldusával nyitottunk a fillérkéket kereső anya és gyermeke könnyes kacagással teli házikójába. Jól ismerte a gyermekszívet. Ma is elborzadhatunk Állami Árvácska humánumán.

„Szeretett volna leszállani, odakuporodni a kedvesanyám lába alá, úgy meg tudta volna most csókolni annak a lábát. Olyan nagyon szeretett volna egészen bebújni annak takarója alá, s átkulcsolni két kis karjával annak azt a szegény vékony nyakát, de nem mert megmozdulni, mert félt, hogy elmúlik ez a nagyon jó.”

Naplók 1924-25
A Petőfi Irodalmi Múzeumban bemutatták Móricz most megjelent Naplóit. A szerkesztőknek némi gondot okozott, hogy szabad-e valakinek a legbelsőbb életébe belépni a publikáció nyilvánosságával. Ezekben a naplókban Móricz női kapcsolatait elemzi. 1879-ben született, tehát 24-ben 45 éves lehetett. És 25-ben  - talán éppen női kapcsolatai miatt – a felesége, Janka, öngyilkos lett. Benyovszky Krisztián irodalomtörténész, a nyitrai Konstantin Egyetem tanára, felvetette a kérdést, illik-e leskelődni egy férfi magánélete után. Nem egyértelmű élmény olvasni a Naplót, sokszor volt kínos érzése, hogy talán nem a nyilvánosságnak írta feljegyzéseit Móricz. Olyan feljegyzéseket rögzít, amiket egy közéleti embernek eszébe se jutna megírni.



Miről szól a Napló?

Móricz szerelmeiről. És hozzájuk fűződő viszonyairól. Aki Móricz regényeit ismeri, az tudja, hogy ott is nyiltan beszél intim részletekről: a boldog asszonyról, a szép asszonyról, az Istenhátamögé eldugott pompázni vágyó feleségről. Tvrdota György budapesti egyetemi tanár, aki a modern irodalommal foglalkozik, természetesnek tartja ezt a nyilvánosságot. Már a huszadik század elején a francia irodalom átlépett minden tradíción. Freud óta nincs titkos ajtó, ahová ne léphetnénk be. József Attila is feltárta sebeit, ha valaki nem érti a modern ember lelkivilágát, annak éppen hogy érdemes megismerni, mert találkozhat vele a mindennapokban is.

Móricz tudta saját irodalomtörténeti jelentőségét, tudta mit kell elégetnie, mit kell megtartania. 

Élete rivaldafényben folyik. Ha kimegy a strandra, ott is felismerik. Mindenki tudja róla, hogy felesége, Janka, könyveinek legjobb bírálója. Ezt más hölgytől nem várhatná el, de Somogyi Mária színésznő iránt fellobbanó szerelmét nem fogja az okos feleség képe elűzni. A feleség előbb panaszkodik, majd öngyilkos lesz. Felvetődik a kérdés, vajon mennyire felelős az ember a családtagjai életéért? Megmenthetünk valakit a szenvedéstől azzal, hogy saját érzelmeinket megtagadjuk?

Cséve Anna, a Petőfi Múzeum munkatársa rendezte sajtó alá a Naplót. Munka közben is többször felmerült benne, volt-e joga megjelentetni indiszkrét eseteket. Szilágyi Zsófia irodalomtörténész szerint Odüsszeusz, Robinson, Tosztoj után tanulságos az olvasó számára a föltárulkozó huszadik századi férfi életérzése. Olyan férfié, akinek élete folyamatos alkotás, aki reálisan látja az egész magyar társadalmat, és aki maga végiggyalogolja Magyarországot, hogy a mindennapok emberének belső világát feltárja.

Az olvasók nagy része elsősorban iskolás korában olvasott Móricz-regényeket. Ám akár egyetlen mondatban is képes az író megformálni egy életérzést a Légy jó  mindhalálig-ban. Megismerjük a Debreceni Kollégium igazgatóját. Az ősi protestánsok haragjával mordul a Misi után kutató rendőrökre:



„Két ekkora Góliátnak kell itt kardosan, csákósan betörni a kollégium megszentelt termeibe, egy ilyen csöpp kis báránykáért?... Na, hát itt van ez az ártatlanság, nézzék meg, akkora, mint egy kesztyű... Hát ezt akarják felfalni?... Ez a gyerek, tudják az urak, ki ez a gyerek?... Ez egy színjeles tanuló.” 
És ezzel Móricz jellemezte mind a gyereket, mind az igazgatót, mert annak a jeles tanuló többet ért, mint az egész város rendőrsége. Lehetne-e szebb neveket találni, mint bárányka és kesztyű szemben a hatalmasságokkal?

Melyik az igazi Móricz?
Mindegyik regényében saját arculatának egy-egy oldalát mutatta meg. Ha betyárokról, lovat idomító  csikósokról ír, akkor kemény, halálig küzdő. Bethlen Gáborként bölcs, aki egy ország apja akar lenni, A boldog ember-rel mindnyájan találkoztunk már egyszerű munkás ismerőseink között, Kopjáss István a Rokonokban mérlegelő, habozó, magát örlő jellem. És mind egyben Móricz Zsigmond is, az, aki szépen élne a feleségével, de meg kell látogatnia a szenvedélyes boszorkányokat is (Báthory Anna „én, Gábor, abban a pillanatban parancsot adtam, hogy küldjenek rögtön titkos embert Kerekibe, hogy a boszorkányról nekem igaz hírt hozzanak” – vallotta a fejedelemasszony).

„Milyen furcsa is, ha az embernek asszony jut az eszébe, akkor nem is tud másra gondolni. Akkor nincs se politika, se harc, se háború. Mért? Ez a legérdekesebb?”  – gondolja a Nagyfejedelem, miközben a szent asszony és a boszorkány között örlődik. 

Ez mind Móricz. Talán Adyt szerette a legjobban, s az őt, ha tudott egyáltalán szeretni.

„Temeszteni is tudsz, és tudsz támasztani.
Sári bíró vallja és bősz Túri Dani...
...S amit meg nem adhat rímek ezer hadja,
Mi új Ludas Matyink többször visszaadja.”
(Ady: Levélféle Móricz Zsigmondhoz)
 

Dobosy Ildikó





 
 
[ 2726 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x