Különös jóslások, furcsa szokások - Szent Márton napján...
Címlap / Kultúra / Különös jóslások, furcsa szokások - Szent Márton napján nemcsak libalakoma vár ránk

Különös jóslások, furcsa szokások - Szent Márton napján nemcsak libalakoma vár ránk

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-12-10

Bár a keresztény világ sok részén ünnepként tartják számon, a Márton-napot (november 11.) illetően máig nincsen egyetértés a különböző népek és azok történetírói között. Az viszont bizonyos, hogy a leginkább érintett népek közé tartozunk, hiszen Szent Márton biztos források szerint Savariában, a mai Szombathely területén látta meg a napvilágot. Később - miután egy látomás hatására megtért Istenhez - jótetteivel, példás életével, és persze a nevezetes "köpenyadományozásával" világhírű szentté, és ezzel együtt Magyarország patrónusává vált. Szent Márton alakjához hazánkban számos hagyomány fűződik a libaevésen és az újboriváson kívül is - sok helyütt pedig egyenesen bizarr dolgokat művelnek ilyenkor.  

 

Rendezvénynaptár
Márton és a ludak

A legszélesebb körben elterjedt, és a mai napig legismertebb népszokás a Márton-napi libaevés. De mi köze egy példás életű szentnek a közönséges libákhoz? Egy történet szerint püspökké akarták szentelni, de Márton nagy alázatosságában olyannyira megijedt ettől a tisztségtől, hogy a hírt hozó küldöttség elől egy libaólba menekült. Az állatok gágogása viszont elárulta rejtekhelyét, így 317-ben mégis püspökké szentelték. Ezt a történetet őrzi és ünnepli libalakomával az európai néphagyomány.



A keresztény országokban ráadásul ez az utolsó nap a nagy adventi böjt előtt, így szinte „kapóra jön” a szent életének ezen epizódja, hiszen alkalmat ad egy utolsó lakomára az ínséges 40 nap előtt. Régen november 11-én rendszeresen tartottak a falvakban nagy vigasságokat és vásárokat is.  Hagyománytisztelő, falusi családokban a Márton-napi liba a mai napig nagy tiszteletnek örvend, levágása, elkészítése és elfogyasztása is szigorú rituálé szerint zajlik. Azt tartják, hogy aki libát eszik, egész évben nem fog éhezni és egészséges lesz.  Az elkészült sültből szokás volt küldeni egy adagot az egyházi helytartónak is, innen ered a ma is használt „püspökfalat” kifejezés, hiszen ez a legízletesebb hús. A liba felvágásánál pedig kiderül, milyen télre számíthatunk: a fehér hús havas, a barna hús esős telet ígér.

Nem csupán a liba húsából következtet a néphagyomány az elkövetkezendő időjárásra. A jóslás szerint a tél mindig ellentétes lesz a Márton-napi időjárással: az esős, borongós november havas, kemény telet hoz. Néhol úgy tartják, hogy ha ezen a napon erősen esik, akkor hamar érkezik majd a tavasz.

Márton-napkor érdemes kicsit felönteni a garatra az újborból

A jövőt illetően nem csak az időjárás megjóslása lehetséges ezen a napon! Feltehetően népi tapasztalatok alapján egészen abszurd babonák is fonódnak november 11-e köré. Aki ezen a napon répát eszik, elveszíti a szobatisztaságát, aki ilyenkor ruhát mos, annak kipusztulnak a marhái, aki álmodik Márton éjszakáján, az boldog lesz egész évben. Megnyugtató jóslat viszont az, hogy aki az ezen a napon kóstolandó újbortól – hiszen Márton az újbor bírája is - egy kicsit spicces lesz a libavacsora során, az egész évre megmenekül a gyomorrontástól és a fejfájástól, mitöbb, a közérzete kifogástalan lesz.

Márton a határokon túl

Magyarországon kívül is ünneplik Szent Márton napját. Hollandiában, Németországban és Ausztriában az utóbbi évtizedben vált szokássá a fáklyás felvonulás, ami vásárral és lakomával zárul. Több városban jelmezesekkel, lovasokkal, énekesekkel kiegészülve óriási tömegeket vonz a Márton-napi menet. Ezen a területen és Lengyelországban egyaránt tradicionális süteményekkel kedveskednek egymásnak.

 

Portugáliában a hagyományos Márton-történet azzal egészült ki, hogy a szent, miután átadta köpönyege felét egy koldusnak, a másik felét egy szegény embernek ajándékozta. Köpönyeg nélkül viszont nagyon fázott az esős, hideg időben, de Isten – látva önfeláldozását, és tiszta lelkét – napfényt és melegséget árasztott felé, nehogy megbetegedjen. Ezért a portugálok a késő őszi kellemes időjárást nem vénasszonyok nyarának, hanem Márton nyarának nevezik.
 
Belgiumban és Máltán a magyar Mikuláshoz hasonló módon ünneplik Szent Mártont, a gyerekek ilyenkor apró ajándékokat, diót, mogyorót, édességet és narancsot kapnak.

A legabszurdabb szokás viszont kétségkívül az íreké, akik ezen a napon levágnak egy kakast, és a házuk négy sarkát annak kifolyatott és összegyűjtött vérével öntözik meg, így biztosítva a bőséget és a jószerencsét egész évre.

Kép: Rózsa Melinda (Rose)
 





 
 
[ 7630 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x