Kedvenc költőink nyomában: mi is a költészet?
Címlap / Kultúra / Kedvenc költőink nyomában: mi is a költészet?

Kedvenc költőink nyomában: mi is a költészet?

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-12-14

Mi is a költészet? Talán a világ megjelenítése egy ember lelkén keresztül élő szavakban. A költészet a lelkünk egy darabja, akár érzelmekről szól, akár mítoszokról, akár politikáról. Nem kell számon kérni rajta a valóságot, nem riport. A költő szemével nézünk bele a formálódó anyagba, elfogadjuk a mindig változó törvényű kozmoszt olyannak, amilyennek a költő látja.  

 

A költészet napja
1964. óta április 11-én, József Attila születésének napján ünnepeljük a költészet napját.

A világ vagyok - minden, ami volt, van:
a sok nemzedék, mely egymásra tör.
A honfoglalók győznek velem holtan
s a meghódoltak kínja meggyötör.


(József Attila: A Dunánál)

A vers nem kívánja, hogy igazoljuk a honfoglalás valószínűségét. A honfoglalást a lelkünkben kell elképzelni kinek-kinek a maga vérmérséklete szerint. Hatmilliárd gondolat, képzelet. Azért szép a világ, mert ilyen sokszínűek vagyunk. Két író sohase fogja számonkérni a másikat arról, mi történt Hans Castorppal a világháború után, mert tudja, hogy az írói elme teremti mind a hősöket, mind a háborút, s az a háború, amit a könyvben olvasunk, nem az, mint amit a szomszéd János bácsi megélt.

Te jól tudod, a költő sose lódit:
az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.


(József Attila: Thomas Mann üdvözlésére)

A költőnek mindnyájunk legszebb létét kell megtalálnia, fénnyel átvilágítania:

Mindenségüket tartani a fénybe,
mint orvos, ha néz az üvegedénybe,
már nem tudom,


(József Attila: Már kétmilliárd)



József Attila emlékműve a balatonszárszói vasútállomással szemben,
a Tóparti parkban. A költő halálának körülményeire emlékeztető
mozdonykerekeken száguldó nyomóformákon híres verseinek sorai olvashatók.
Ortutay Tamás szobrászművész és Sarkady Mária építész alkotása.

Amikor Arany János ír a Nagyidai cigányokról, József Attila a Szocialistákról, vagy éppen Ady hullik ki az Idő rostájából az egész magyarsággal együtt, kár lenne a versekben történelmi igazságot keresni, a költészet nem történelemkönyv. A költészet álom, mese, mítosz annak alapján, ami a költő lelkében, tanulmányai és megélt élete során megmaradt. Szomorú, ha csak nosztalgia, bánat maradt, s elfelejti a fényt, ami átsüt a lombokon és kedvese haján.

...még finom, halk sugárkoszorút
Font hajad sötét lombjába az alkony:
Halvány, szelíd és komoly ragyogást,
Mely már alig volt fények földi mása,
S félig illattá s csenddé szűrte át
A dolgok esti lélekvándorlása.
 

(Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú)

Anthony de Mello A csend szavában hívja fel erre az olvasó figyelmét:
„ - Miért boldog itt mindenki rajtam kívül?
-    Mert megtanulták, hogy mindenütt felfedezzék a jóságot, a szépséget.
-    De miért nem látok én mindenütt jóságot és szépséget?
-    Mert amit nem látsz magadban, azt rajtad kívül se láthatod.

Mi ne győznénk?
Gyermekek és felnőttek emlékében él Osztrolenka véres csillaga Petőfi verséből.

Petőfi bizonyára soha nem járt bokszmérkőzésen, nem tudhatta, mit jelent a tömeg fizikálisan. Kétszázezer orosz cári kozák katona és kétszázezer osztrák kiképzett harcos állt szemben a százhatvanezer összeverbúvált, honvédnek nevezett civillel. Lehetett álmodni világszabadságról, s az álom alapján belépni a seregbe, s aztán a jóslat szerint a semmiben heverő holttestén át fújó paripák száguldottak a végső viadalra, s otthagyták őt összeomolva. De nem volt aki az elszórt csontokat összeszedte volna, mert kozákok száguldoztak a holttesteken át.



A Nemzeti Dal - ahogy Petőfi papírra vetette

Mindazonáltal ma is a legfontosabbat Petőfitől tanulja meg minden gyermek: beszélni. Gyönyörű szavakkal kifejezni a szülők a testvér, a szeretett hitves iránti érzelmeket, szerelmet. Petőfi, Weöres Sándor szavai végigkísérnek ma már minden gyermeket óvodáskortól a felnőttkorig, hogy aztán segítséget kapjunk saját érzelmeink kifejezésére és felismerésére akár a korábban tiltott, ma már többé-kevésbé elfogadott helyzetekben is.

A huszadik században Petőfiék politikai harca a szólásszabadságért valóban létjogosultságot nyert. Amit Shakespeare még szép szavak köntösébe rejt, azt ma akár egyetemen tanítják, Nobel-díjjal jutalmazhatják:

Nők kincse lettél, ámde érzem én,
Mit ők élveznek, szerelmed enyém.


(Shakespeare: 20. szonett, Justus Pál fordítása)

John Steinbeck, Allen Ginsberg
mindenre nyitott korunk képét tárja elénk. A mi Faludy Györgyünk semmit se tagad meg, mindent megél, amit a világ elé hoz, s átgondolva korunkat nemesíti kérdéseivel:

...nemvárt fenevadak

születnek s egy merőben különböző embernem.
Vagy a miénk jön ismét? és imádja a szépet,
gondolkozik, fúr, farag, szeret, sír, örül, élvez,

ír, épít, fest, kutatja: mi a mindenség titka,
s nagyon fél a haláltól, de mégis elpusztítja
önmagát és a Földet? Merem remélni, hogy nem.


(Faludy György: A távolabbi jövő)

Dobosy Ildikó

Képek: Wikipédia







 
 
[ 3502 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x