HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-09-19
Címlap / Kultúra / Fenntartható gazdaság - parlagból erdőkert Somogyban

Fenntartható gazdaság - parlagból erdőkert Somogyban

Forrás: Ökovölgy
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-09-19

A mi falunkban gyakoriak a hosszú belterületi telkek. A mai - voltaképpen városias életet élő - falusiak többsége számára ezek a földterületek jórészt kihasználhatatlanok. Többségüknek nincsenek mezőgazdasági gépeik, nincsenek igavonó állataik. Mi történik hát ezekkel a földekkel? Somogyvámosi honfoglalásunk története.  

 

„Gyüttmentek” ideái: Új szemlélet a gazdálkodásban
Mifelénk az a szokás, hogy ingyen és bérmentve – vagy csekély bérleti díjért – rendelkezésére bocsátják a földet egy „traktoros” gazdának, akinek vannak földművelő gépei. Ő pedig beveti, hol napraforgóval, hol kukoricával. A kukoricával aztán egyesek disznót hizlalnak, a napraforgót pedig olajnak, madáreleségnek adja el az illető. Így hát a falu lakói szerint minden rendjén is van így: a föld meg van művelve, a disznós gazdák hozzájutnak a hizlaláshoz fontos kukoricához, a traktorosnak pedig némi megélhetés biztosíttatik. A helyi meglepetés azonban abból lett, hogy mi, városról érkező „gyüttmentek”, nem követtük a jól bevált rendszert, hanem egy másik logika alapján indultunk el. Mi nem lelkesedünk a disznótartásért, ugyanis vegetáriánusok vagyunk, ráadásul – úgy tartjuk - a disznóólaknak még három házzal arrébb is gyomorforgató szaguk van. Úgy döntöttünk, nem támogatjuk a disznótartást, még áttételes módon, a kukoricatermesztésen keresztül sem.

Hogyha szeretnéd megnézni a fenntartható gazdaság legszebb hazai példáját, látogass el egy valódi öko-hétvégére Krisna-völgybe, vagy tarts velünk a Krisna-völgyi Búcsúba július 22-24. között! >>

Alapelvünk volt, hogy bármi is lesz a közel fél hektáros területünkön, az vegyszermentes (bio) legyen. Tulajdonképpen ez még egy ok volt a kukoricával szemben, és szintén kiesett a napraforgó is, ugyanis ezeket a kapás kultúrákat vegyszer nélkül csak hatalmas emberi munkaerő árán lehetne fenntartani. Ami még egy szép dolog lehetett volna, az a saját célú kenyérgabona (pl. búza, alakor, tönköly) és kásanövény (pl. zab, hajdina, köles) termesztése. Ehhez egy családra számolva elég lenne egy egészen kicsi (kb. 100 m2) terület is, a nagyobb gondot inkább a kártevőmentes raktározás jelentett volna, meg a mi időnk végessége. Így hát egyelőre elnapoltuk a témát. Állatok hiányában egyelőre elvetettük a legelőgazdálkodás ötletét is, magára hagyni a területet pedig nem lett volna értelme. (Mert tarackos, siska nádtippanos, aranyvesszős parlag, aminek visszagyepesedése közeli természetes magforrás hiányában csak több évtized alatt lenne eredményes. Addig meg nézhettük volna minden nyáron a nyakig érő gyomtengert).

Erdőkert létesítés egy belterületi parlagon
A szóban forgó terület hasznosítására végül a részleges erdősítést, erdőkert kialakítását találtuk ki, nagyobb tisztásokkal meghagyva a lehetőséget a burgonya-, gabona-, gyümölcs- és zöldségtermelésnek is. A fásítást illetően duplán is motiváltak voltunk. Egyrészről cserépkályhával fűtünk, amire bizony novembertől áprilisig pakolni kell a fát, ami pedig nem olcsó mulatság (noha a gázfűtéshez viszonyítva még mindig sokkal jobban járunk). Elég nagy földterület birtokában badarság lett volna hosszú távon is az erdőgazdaságokra alapozva tervezni a családi tűzifa ellátásunkat. A másik erős belső motiváló tényező természetvédelmi szemléletünk volt. Nincs is csodálatosabb dolog a kocsányos tölgy, mezei juhar, éger és hasonló őshonos fák ültetésénél! Egy honos fafajokból álló, fásított parlag terület már az első évtizedekben is jelentős biodiverzitás növelő tényező, hiszen fokozatosan benépesíti az élővilág. A tarackbúzás parlag után megjelenik sok-sok madárfaj, lágyszárúak, ízeltlábúak, sőt akár új emlősfajoknak is otthont ad. Sokat jelent a fásítás a talajvédelem szempontjából is, főképp a miénkhez hasonló lejtős, eróziónak, deflációnak kitett területeken. Már „csak” a fenti két célt (tűzifa / őshonos erdő) kellett összeegyeztetni, és kitalálni az ültetés módszerét.


Az ideális – az élővilág szempontjából – az lett volna, ha kizárólag őshonos fákban gondolkodunk. Ám a tűzifát nem csak gyermekeinknek szánjuk, hanem szeretnénk mi magunk is hasznát venni előbb-utóbb. Így egy kompromisszumos megoldást választottunk.
A terület kisebb részén, kb. 1500m2-en 2010 tavaszán 1000 db akácot ültettünk, amiből már 12-15 év múlva komoly tűzifa-mennyiség lesz (a ritkítások miatt némi eltüzelhető anyag már korábban is kerül belőle). A terület nagyobb részét (kb. 3500 m2) pedig 1000 db őshonos facsemetével telepítettük be. Még leírni is öröm a telepített fajok neveit: kocsányos tölgy, cser, gyertyán, madárcseresznye, nagylevelű hárs, mezei juhar, enyves éger, fehér- és fekete nyár, magas- és virágos kőris. A fafajokat – lévén telkünk egy domboldalon a dombtetőtől az állandó vizű patakig – termőhelyi igényeiknek megfelelően szárazabb és nedvesebb területekre ültettük.


Belőlük tűzifát – a mi életünkben – legfeljebb a ritkítások során fogunk tudni levenni, ami komolyabb mennyiséget ugyan nem fog jelenteni, de nem is bánjuk: ennek az erdőnek – elképzelésünk szerint – egészen más a rendeltetése. Mint ahogy más célt szolgál a tavaly kiültetett 740 db őshonos cserje is (egybibés galagonya, közönséges fagyal, veresgyűrű som, kányabangita és vadalma). Ezek a terület körül egy természetes határszegélyt fognak adni, az erdővel való találkozási pontokon pedig egy összetettebb, szintezett szegély alkotásában vesznek részt, ami ismét az élővilág diverzitásának ad alapot.

Szépet a hasznossal: A jövő tudatos tervezése
Az ültetés első évében az akácokkal kezdtük, egyrészt mert területileg úgy volt praktikus, másrészt hogy a negatív tanulságokat inkább az akácokon szenvedjük el. Jól is tettük. A fásításhoz felszántott területen soha nem látott magasságú és sűrűségű gyomtenger keletkezett. Az akác igen szívós növény, de még számára is megpróbáltatást jelentett a nyár folyamán felnövekvő, embermagas, néha karvastagságú parlagfű, fekete üröm, a sok tarackbúza. Sok parlagot láttunk már életünkben, de az itt kialakult vegetáció komolyabb meglepetést okozott. A somogyi klíma, az itteni „zsíros” (tápanyagban gazdag) föld, a csapadékgazdag év mind hozzájárulhattak a dologhoz. Bármi is az oka, elhatároztuk, hogy a fásítás második ütemében stratégiát váltunk.

Az első ütemben elrakott akácokat sorokba ültettük, a sorközöket damilos fűnyíróval kaszáltuk. Na, ezt senkinek sem javasoljuk. Egyrészt mert óhatatlanul elkaszálunk a csemeték közül is, másrészt mert komolyabb mennyiségű parlagfű pollent lélegzünk be közben. Irdatlan erőfeszítés, fosszilis erőforráson alapul, és levegőszennyező is ráadásul. Ezért az idei évben, az őshonos fafajok ültetéséhez nem szántattuk be a talajt. Bár vegyszeres gyomirtással könnyebb lett volna a dolgunk, továbbra is ragaszkodunk a vegyszermentességhez. A csemeték számára két ásónyomnyi lukakat ástunk, kínosan ügyelve arra, hogy véletlenül se alakuljanak ki szabályos sorok. A lukakat előre kijelölt, elkerített területrészekre lokalizáltuk. A fásítandó területek között széles utakat és tisztásokat hagytunk fátlanul, egyfajta erősztyep képet hozva létre. A tavalyi akác ültetés eredményeképpen – a gyomok és a fűnyíró által megkímélt egyedek – 2011-re nagyot nőttek. Az őshonos erdő-kezdeményben a csemeték kénytelenek lesznek megküzdeni a tarackbúzával, de arra számítunk, hogy még így is többen túlélik, mint ha neki esnénk a közöknek a damilos fűnyíróval. A már évek óta tarackbúzás, zárt gyepen a parlagfű tömeges megjelenésére nem kell számítanunk.


Miközben a hazai fafajok csemetéit ültettük a jövőnek, közvetlen szomszédunkban nekilendültek a traktorok a tavaszi talaj-előkészítő munkálatoknak. Talán az itteni emberek szemében értékesebbnek tűnik egy dízel alapú, agyon vegyszerezett, intenzív szántó kultúra, mint az őshonos erdőtelepítés, elképzelhető, hogy eljön az idő, amikor ők is inkább fákat fognak ültetni a saját maguk számára elegendő gabona és krumpli földek köré.
Bárcsak tévednénk, de minden józan számítás szerint eljön az idő, amikor a fosszilis tüzelőanyagok hiányában a mostaninál jobban rá leszünk utalva a fákra. Most érdemes elkezdeni a telepítéseket.

Kun András és Rév Szilvia

www.okovolgy.hu






(X)
 
 
[ 3338 ]
spacer


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 
/img/hirdetes/harmonet_kinai.png
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x