HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-10-16
Címlap / Mesék / Martinkó Gábor: Szombat

Martinkó Gábor: Szombat

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-10-16

Felcaplattam a lépcsőn, bementem az épületbe. Olyan volt, mint máskor. Az ajtóban átható húgyszag ütötte meg az orromat - mint máskor, a lépcsők irgalmatlan meredekek voltak - mint máskor, derengő, hideg fények világítottak - mint máskor, csönd volt - mint máskor sohasem. 

 

     Megszoktam már a környéket, sokszor járok ide. A jeges járda mellett haladtam a macskakövön. Gyakran pillantottam hátra, hátha meglátom az autót, hátha nem kell végiggyalogolni a monoton kockákon, hosszan a bunkerig, meg hogy ne üssenek el, természetesen.
     Végül gyalog érkeztem meg a bejáratig. Korán értem oda. Elővettem egy cigit és rágyújtottam. Gondoltam, megvárom a többieket, ne kelljen egyedül bemennem.
     Sokáig vártam, de nem jött senki. Felidéztem emlékeimet, amennyire csak tudtam:
     Mára beszéltük meg - gondoltam - délelőtt tízre. Istenem, mekkora baromság szombatra tenni a próbát, délelőttre. Ha lehet, nem megyek bele - korán van és különben is, hasogat a fejem. Igen, tegnap…

     Nem baj, benézek, hátha én vagyok a hülye. Lehet, hogy nem is kocsival jöttek, elvégre szombat délelőtt van…

     Felcaplattam a lépcsőn, bementem az épületbe. Olyan volt, mint máskor. Az ajtóban átható húgyszag ütötte meg az orromat - mint máskor, a lépcsők irgalmatlan meredekek voltak - mint máskor, derengő, hideg fények világítottak - mint máskor, csönd volt - mint máskor sohasem.
     Megint elhallottam valamit - elmélkedtem magamban. - Máskor is előfordult már, hogy rossz időpontban vagy rossz napon jöttem ide, az én memóriám már csak ilyen: rossz. No, nem baj, azért felnézek, hátha többet tudok meg.
     Nem értem, miért voltam ilyen rámenős, máskor ilyen esetben már rég elhúztam volna a csíkot, semmi kedvem sem volt most itt lenni.
     Felmentem. Egyesével, lassan szedtem a lépcsőfokokat, és mikor a harmadik soron is felkapaszkodtam, megérkeztem az ajtóhoz. A nehéz vasajtó le volt lakatolva, sehol egy teremtett lélek.
     Hülye vagyok – gondoltam, - igen, az. Hazamegyek a picsába, úgy is szarul vagyok. Azt sem tudom, hol ébredtem fel reggel…
     Kábán botorkáltam lefele a lépcsőkön. Nehezen kievickéltem a monstrum kapuja elé és körülnéztem a téli napsütésben. Hunyorogtam, mert zavart a fény.
     Igen, tegnap nagyon berúgtam. Csak tudnám, hogy hol meg hogyan. Mindegy, majd kiderül, eddig is mindig elmesélte nekem valaki, most is el fogja.
     Gondolati kalandozásaimat végül egy roppant barátságtalan portás zavarta meg, aki alighanem észrevette, hogy kijöttem az épületből, majd artikulálatlan üvöltözésbe kezdett, amivel azt akarta kifejezni - mint azt gesztusaiból és hangjeleiből kihámoztam -, hogy iszonyatos tempóban húzzak el innen, mert rám ereszti a kutyákat. Miután eleve halálra ítélt kísérletet tettem arra vonatkozóan, hogy elmagyarázzam: én végül is zenekari próbára jöttem és a többieket nem találom, majd a portás (vagy őr vagy mi) kiengedte a kutyákat és azzal is megfenyegetett, hogy elmegyógyintézetbe zárat, ugyanis ez raktár, amióta nem bunker, elindultam haza.
     A saroktól - eddig rohantam - lassan csoszogva, elnyűtten indultam útnak, újra a monoton kockákon, közben ugyanilyen lassan eszembe jutott, hogy nincs is nálam a gitárom, úgyhogy vagy elhagytam tegnap - bár nem emlékszem, hogy elhoztam volna magammal -, vagy egyszerűen nincs ma próba és próbaterem sem volt sosem a bunkerban (bár ez utóbbi kicsit még mindig furcsának hatott).
     Busszal mentem haza, a megállóból ugyanakkora a lendülettel, mint egészen odáig - semekkorával. Nyitva volt a lépcsőház ajtaja, beléptem és elkeseredetten vettem tudomásul az elém gördülő négyemeletnyi akadályt. Vontatottan álltam neki a fokoknak, egyesével, lassan, mint legutóbb. A másodikon találkoztam a szomszédunkkal, aki köszönésemre egy fintorral, nagy adag undorral és mormolással válaszolt - ami szerintem nem köszönés volt.
     Felértem a negyedikre. Csöngettem, nem nyitott ajtót senki. Kulcsom természetesen nem volt, nem tudom, miért nem, de egyáltalán nem lepődtem meg. Ha eszembe jutott volna előbb, biztosra vettem volna, hogy nincs nálam. Valószínűleg elhagytam.
     Kezdett már igencsak zavarni tudatlanságom eme kétségbeejtő ténye, úgyhogy elhatároztam, hogy utánajárok a tegnap estének.
     Lecsoszogtam a lépcsőkön, buszra szálltam és elmentem a törzshelyünkre. Barátságosan köszöntöttem a pultost, aki szemmel láthatólag nem nagyon értette a dolgot. Biztos volt valami tegnap, valószínűleg haragszik valami miatt - így okoskodtam, majd rendeltem egy sört és leültem a kedvenc asztalomhoz. Senki sem volt ott, de miért is lett volna bárki kocsmában ilyen korai órán. Belekortyoltam a seritalba, jól esett. Kutyaharapást szőrivel - gondoltam, majd úgy döntöttem, hogy összeszedem magam. Kisétáltam a mosdóba, megnyitottam a csapot és megfürdettem arcomat a hűs nedűben. Felfrissültem. Elgondolkoztam, lehajtott fejjel néztem a lefolyót.
     Nem emlékszem! - dünnyögtem halkan, erősen koncentrálva, már-már dühösen - Nem, nem!…

     Felnéztem. Lassan, kimért mozdulattal emeltem fel fejemet a tükör szintjéig. Megnéztem magam, azután határozott, gyors léptekkel indultam kifelé a kocsmából. Köszöntem a pultosnak, majd kiléptem a szabad levegőre. Verőfényes téli délelőtt volt, jólesett a napsütés.
      Kellemes hely - daloltam magamban, - lehet, hogy valamikor még lenézek ide…
     HÉV-vel mentem a Boráros térig, onnan gyalogoltam. Szép nap volt, élveztem a hideg szellőt az arcomon, a csípős, tiszta, dunai levegőt a tüdőmben, boldog voltam. Hazamentem. Az ajtó előtt elővettem a lakáskulcsomat a titkos kis belső zsebemből, - innen nem tud kiesni - beillesztettem a zárba, majd rutinosan kicsit kihúztam, hogy el tudjam forgatni. Lenyomtam a kilincset és beléptem a lakásba.




 
 
[ 1154 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x