HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-11-20
Címlap / Otthon / Kutyaszorítóban az elcsatangolt ebek - Kell félni a kóbor állattól?

Kutyaszorítóban az elcsatangolt ebek - Kell félni a kóbor állattól?

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-11-20

Az elmúlt évtizedben robbanásszerűen megnőtt a társállatként tartott kutyák és macskák létszáma hazánkban. Sajnos azonban sok esetben a kedvencek tartása nem természetes igényből fakad, csupán divathóbort, vagy átmeneti fellángolás. Az állatok tartásával kapcsolatos legalapvetőbb ismeretek hiánya gyakran konfliktusok és szomorú tragédiák forrása, így a megunt kedvencek nemritkán menhelyekre, gyepmesteri telepekre vagy az utcára kerülnek. Nem egy gazdának egészségügyi okból, vagy a lakosság körében tapasztalható általános elszegényedés miatt kell megválnia négylábú családtagjától. 

 

Rendezvénynaptár
Az elhagyott-, elvadult kóbor állatok kontroll nélküli túlszaporodása csak tetézi a gondokat, a túlzsúfolt menhelyek képtelenek több állatot befogadni, így sokszor az egyedüli megoldás a gazdátlan állatok fájdalommentes elaltatása. Napjainkra a szerencsétlenül sorsukra hagyott állatok létszáma aggasztó méreteket öltött.

Egyes becslések alapján a Magyarországon élõ kóbor kutyák és macskák létszáma több százezres nagyságrendű. Az elvadult házimacskák száma a külföldi tapasztalatokhoz hasonlóan hazánkban is legalább duplája a kóbor ebek létszámának, azonban jelenlétük rejtõzködõ életmódjuk miatt nem annyira szembeötlő. A közintézmények, kórházak és lakó-épületek környékén élõ gazdátlan állatok komoly közegészségügyi és állategészségügyi gondot jelentenek, melynek megoldására hazánkban csupán szórványos civil kezdeményezések tesznek kísérletet.

Bebizonyosodott, hogy a probléma európai normákhoz igazodó kezelésére a sokszor siralmas körülmények között működõ gyepmesteri telepek képtelenek, így a kóbor állatok mentésének és elhelyezésének irdatlan feladatából a jóérzésű, de állandó anyagi gondokkal küzdő (és így kevésbé színvonalas és számos esetben a szakértelmet is nélkülöző) non profit szervezetek is kiveszik a részüket az ország szinte valamennyi régiójában.

Ugyancsak nagy gondot jelent, hogy az állattulajdonosok oktatására, helyes állatvédelmi szemléletének kialakítására szinte semmilyen lehetõség nem áll rendelkezésre, és minimális az ezirányú képzés az iskolákban is.

Az állatok szakszerű ellátásával és állategészségügyi kérdéseivel kapcsolatos ismeretek részletes megbeszélésére leggyakrabban az állatorvosi vizitek alkalmával sem nyílik megfelelõ alkalom. Az utóbbi idõben ugyan napvilágot látott számos jól használható kiadvány, a tapasztalat mégis az újdonsült gazdik nagyfokú tájékozatlanságáról árulkodik.

Különösen nagy problémát jelentenek az állattartási ismeretek hiányából fakadó, illetve – rosszabb esetben – szándékosságból eredõ állatkínzásnak minõsülõ esetek, melyeknek megnyugtató elintézését a bejelentõk rendszerint megszokott állatorvosuktól várják.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény életbe lépése, valamint az állatkínzás fogalmának BTK-ba emelése kétségtelenül áttörést jelentett hazánk állatvédelmének történetében, hisz elvben konkrét jogi lehetõséget kínál az állatvédelmi ügyek kezelésére, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a végrehajtás végtelenül lassú és nehézkes.

A jogszabályok következetes érvényesítése és azok betartásának ellenõrzése a hatóságokkal együttműködő civil állatvédő szervezetek bevonása nélkül számos esetben elképzelhetetlen. Az állatvédelmi törvény az önkormányzatokra is számos feladatot ró, többek között kötelességei közé sorolja  azt, hogy „Az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra, gondoskodásra nevelést, az állatok megismerését az oktatás és ismeretterjesztés eszközeivel is elő kell segíteni.” E kötelezettség dacára, erre a felelősségteljes feladatra az önkormányzatok nagy része még nincs felkészülve, így várhatóan e tekintetben is nagy szerepe lesz a civil állatvédő szervezetek részvételének.

HarmoNet tipp: Elképesztő állatkínzások >>

Számos tanulmány igazolja azt is, hogy Európai Uniós elvárásoktól hazánk legjelentősebb lemaradásai környezetvédelem, természetvédelem - s ezen belül az állatvédelem területén mutatkoznak. E lemaradások felszámolása - akárcsak külföldön - csak az egész országra kiterjedõ központilag irányított tudatformálással, egyedi állatmegjelöléssel és a kóbor állat problémát a gyökereinél megragadó ivartalanítási kampányok lebonyolításával oldható meg.

A felelős állattartási kultúra terjesztésének igen hatékony lehetősége lenne például, ha az ország összes iskolájába eljutna az az állatvédelmi nevelőprogram, mely a Rex állatszigeten már évek óta nagy sikerrel működik. Végül nagy segítséget jelentene, ha létrejöhetne a rendőrhatósággal egy állatrendőrség beindításáról megfogalmazott együttműködési megállapodás, az állatokkal szembeni durva bánásmód eseteinek gyors és szakszerű kezelésére.

A Rex Kutyaotthon Alapítvány a Felelős Állatbarátok Egyesületével együttműködve évek óta törekszik arra, hogy gyakorlott oktatók rendszeres állatvédelmi foglalkozásai révén sikerüljön kialakítani a diákok egészséges érzékenységét élő- és élettelen környezetük állapota iránt. Ennek ellenére hathatós változás addig nem várható, amíg az állatvédelem témaköreit Nemzeti Alaptanterv nem foglalja magába. 

Meggyőződésünk, hogy több szempontból is égető szükség van olyan többoldalú funkciót ellátó programokra és intézményekre –mint a Rex Alapítvány állatszigete- mely egyúttal szolgálja a kóbor állatok létszámának hathatós csökkenését, az állatokkal való kíméletes bánásmód iránti felelősségtudat kialakítását, valamint élõ környezetünk jobb megismerését, illetve az Európai Uniós elvárásoktól való lemaradásunk felszámolását.


Reméljük egyszer eljön a nap amikor ezek a szigetek összeérnek, és az összehangolt állatvédelmi munka eredményeként nem lesz több kidobott jószág, és valamennyi állatnak felelős gazdája lesz.

A hazai civil állatvédő szervezetek egységesen kívánnak fellépni az állatok védelme és kímélete érdekében
„Az állatvédelem aktuális kérdései – állatkínzás, állatrendőrség és rehabilitáció” címmel tartott állatvédelmi tudományos konferenciát március 24-én a Felelős Állatbarátok Egyesülete és a program társszervezője a Rex Kutyaotthon Alapítvány. A konferencia célja felhívni a szakemberek, a sajtó és a társadalom figyelmét az állatokkal szembeni erőszak visszaszorításának lehetőségeire és a megmentett állatok eredményes rehabilitációjára.

Az állatok minden korban meghatározó szerepet töltöttek be életünkben. Fogyasztói társadalmunk száguldó embere igen messze került tőlük, és ez az emberi kapcsolatok eltorzulásában is megnyilvánuló egyre súlyosabb következményekkel jár.

Bár örömmel tapasztaljuk, hogy - különösen az Állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény megjelenése és az uniós csatlakozás óta - sokat javult az állatvédelem helyzete hazánkban, a jelentősebb javulást mégis megakadályozza, hogy a civil állatvédő szervezetetek keze meg van kötve, a lakosság állattartási kultúrája változatlanul szegényes, és a hatóságok is tapasztalatlanok és gyakran nem szentelnek kellő figyelmet az állatokkal szemben elkövetetett kegyetlenségek felderítésére. 

HarmoNet tipp: Egyre népszerűbb az ausztrál háziállatmentő szolgálat - itthon is bevezethetnénk >>

Konferenciánkon az érdeklődő szakemberek megismerkedhetnek dr. Garamvölgyi László az ORFK főtanácsadója előadása révén az állatkínzások nyomozása során szerzett tapasztalatokkal, a felmerülő problémákkal, a magyarországi ügymenettel. Kiderül továbbá, hogy Angliában és más tőlünk fejlettebb állattartási kultúrával rendelkező országban hogyan működik az állatrendőrség. Helen Hudson angliai állatvédelmi felügyelő prezentációjában hangsúlyozza: „Angliában akár privát alapítványok is létrejöhetnek, és teljes joggal felléphetnek az állatok védelmében. Írországban és Skóciában az állatvédőknek szintén hatalmukban áll jogi lépéseket tenni az állatkínzókkal szemben. A helyi állatvédő hivatalok és a rendőrség is törvényes joggal bírnak a vadon élő állatok, gazdasági állatok, és társállatok (pl. kóbor kutyák) ellenőrzésével kapcsolatban is. 

Bár Magyarországon is valós igény van az állatrendőrség létrehozására és civil kezdeményezésekre már találunk is pozitív példát, de jelenleg kormányzati szinten a kérdés még nincs napirenden. Pedig az állatkínzásos esetek száma szerint a probléma ma Magyarországon valós. Évente átlagosan 500 esetben indít nyomozást a rendőrség állatkínzás gyanúja miatt, de valószínűsíthető, hogy nagyon sok a látens bűncselekmény, a törvényi szabályozás visszatartó ereje nem érzékelhető, sőt az állatvédők szerint folyamatosan nő az állatkínzásos esetek száma. Problémát jelent továbbá az is, hogy az esetek kapcsán lefoglalt állatok elhelyezése sem megoldott."


Magyarországon 52 regisztrált állatmenhely, illetve 86 gyepmesteri telep működik.
Befogadóképességük véges, legtöbbjük zsúfolásig telt, sokuk a fennmaradásért küzd, ráadásul számos menhelyi állatnak kilátástalan a helyzete –állítja Nagy Krisztina zoológus. Előadásában érdekes eredményekről számol be egy 2008-as felmérés kapcsán arról, hogy mi alapján választanak az emberek kutyát egy menhelyről. A felmérés szerint közepes vagy kistestű, inkább világos színű, jámbor, fajtatiszta kölyökkutyát vesznek legszívesebben magukhoz a menhelyekről kutyát választók. 

A menhelyekről történő örökbefogadási kedvet szeretné növelni a Mars Magyarország is örökbefogadási kampányával, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a menhelyen élő kutyák jelenlegi helyzetére, bátorítsa az állatbarátokat a különböző segítségnyújtási lehetőségekre (örökbefogadás, önkéntes munka, adomány stb.), valamint népszerűsítse a felelős állattartás alapvető szabályait. Virág Éva, marketing igazgató (Mars) ismerteti a konferencián a programot: „A Pedigree® Örökbefogadási Program 2006-ban kezdődött az Egyesült Államokban, és az ott elért sikerek nyomán terjedt tovább más országokba is szerte a világban. 2009-ben – elsőként Európában - Hollandia és Magyarország csatlakozik a programhoz.

„Az állatvédelmi mozgalmak világméretű elterjedése az emberiség erkölcsi fejlődésének fontos állomását jelzi, mely mozgalom az utóbbi években hazánkban is jelentős eredményeket ért el. Hisszük, hogy a helyes állatvédelmi szemlélet, valamint a természettudatos magatartás megismertetése és elterjesztése nem csupán az állatok és élő környezetünk javát szolgálja, hanem az egészséges társadalom kimunkálásának eszköze is, hisz az állatokkal való bánásmód az emberek közötti kapcsolatokban is visszatükröződik.” vallja dr. Király Péter, a Rex Kutyaotthon Alapítvány és az Állatsziget alapítója.

E gondolat szellemében végzi munkáját országszerte az a közel 100 állatvédő civil szervezet, amelyek között sokan - a gazdára váró állatok ideiglenes elhelyezése és örökbeadása mellett – oktatási programjaik és szemléletformáló, felvilágosító médiatevékenységük segítségével –aktívan részt kívánnak venni a felelős állattartási kultúra kialakításában és a természettudatos magatartás fejlesztésében.

Reményeink szerint a most megrendezésre kerülő konferencia jelentős segítséget jelent az állatokkal szembeni erőszak visszaszorítása, és a megmentett állatok eredményes rehabilitációja vonatkozásában, valamint az állatotthonok fejlesztése érdekében is.

Bízunk abban is, hogy az elmúlt évek során a társállatok hatékonyabb védelme céljából közösen kidolgozott nemzeti civil program –a hatóságok, és a média aktív támogatásával- végre megvalósulhat, sokat javítva hazánk állatainak jóllétén, és hozzájárulva természetes és épített környezetünk állapotának javulásához.

Felelős Állatbarátok Egyesülete
Házikedvencek >>





 
 
[ 3306 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot


Warning: Division by zero in /var/www/lapcsalad/harmonet.hu/include/fooldal/rendezvenynaptar_slide_jobb_oszlop.php on line 72
 
 
/img/hirdetes/2019/csengettyu.jpg
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x