HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-07-17
Címlap / Otthon / Stresszes gyerekek - mit tehet a szülő?

Stresszes gyerekek - mit tehet a szülő?

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-07-17

A stressz sajnos ma már a gyermekek körében sem ismeretlen jelenség, egyre több feladat és érzelmi, fizikai teher hárul már a legkisebbekre is. Vajon normálisnak tekinthető-e ez a tendencia? Mi a stressz és milyen fajtáit különböztetjük meg? Egyáltalán, milyen a stressz gyermekszemmel, hogyan jelenik meg az ő életükben? Tudjuk-e befolyásolni a nevelési stílusunkkal gyermekeink stresszhez való viszonyát? Milyen módszerekkel segíthetjük gyermekeinket? Miként hat a jóga és a relaxáció a stressz kezelés szempontjából? Milyen a stressz gyermekszemmel? Milyen változást észlelnek magukban a gyermekek a jógafoglalkozásokat követően? Új cikksorozatunkban a stressz és a gyermekkor témakörét járjuk körül. 

 
Még nincs egy évszázada, hogy elkezdődtek a stresszel kapcsolatos kutatások, de ma már a modern világ szinte minden lakója tisztában van e szó jelentésével. Szinte a nap minden percében jelen van életünkben, vagy csak érezzük közeledtét, így mára képessé váltunk arra, hogy jelentkezését előre megjósoljuk.

A stressz legáltalánosabb értelemben nem más, mint magatartási választ igénylő helyzet az ember és környezete közötti kapcsolatban.

Selye János a stressztről azt tartotta, hogy az „élet sava-borsa” – igazán ártalmasnak azonban csak az ún. distresszt tartotta. A stressznek ez a fajtája negatív hatású, hosszú ideig tartó, fel nem oldott fenyegető hatás, melynek következtében az egyén a tehetetlenség és reménytelenség érzését éli meg, melyet düh, idegesség, aggodalom, félelem, lehangoltság, majd megbetegedés követ.

A stressznek azonban létezik egy sokkal pozitívabb fajtája, az eustressz, melynek léte nélkül az élet unalmas és egyben veszélyes is lenne. Az állatvilágban ez a fajta stressz a túlélést segíti elő. Állatok esetében a stressz csak akkor és ott van jelen, amikor a kiváltó, fenyegető inger megjelenik és a „harcolj vagy menekülj” reakciót követően már meg is szűnik. Az eustressz az emberi életben rövid, behatárolt ideig tart, pozitív érzések kísérik, és inkább aktivizálja, motiválja az embert.


Természetesen a gyermekkor speciális stresszhelyzeteket foglal magában. Már az egészen korai években a diszharmonikus anya-gyermek kapcsolat okozhat komoly pszichoszomatikus megbetegedéseket és vezethet nem megfelelő viselkedéshez. A későbbi években, és sajnálatos módon egyre korábban, az iskolai követelmények hatására kialakuló fokozott teljesítmény-kényszer komoly stresszhatással bír a gyermekek életében.

Napjainkban a gyermekek élete éppúgy tele van stresszel, mint a szüleiké. A gyerekek fizikumára ugyanúgy hat a túlzottan feszült idegállapot, és ők is pont olyan stresszbetegségekben szenvednek, mint felnőtt sorstársaik: különböző fájdalmak (hát, nyak, fej vagy gyomorfájás) alakulhatnak ki náluk a stressz hatására, problémáik lehetnek a vérnyomásukkal, immunrendszerük legyengülése miatt az átlagosnál gyakrabban kaphatnak el különböző fertőzéseket is. A fizikai tüneteken és megbetegedéseken kívül pedig személyiségproblémák és magatartászavarok alakulhatnak ki náluk, mint pl.: kisebbrendűségi érzés, önértékelési zavarok vagy kóros szokások.

A gyermekeket érő stressz-hatások alapvetően két csoportra oszthatóak:
  • hirtelen változás: költözés, kistestvér születése, egy szeretett személy elvesztése, iskolaváltás, szülők válása stb.
  • elhúzódó vagy rendszeresen tapasztalható zavaró tényezők: családi veszekedések, agresszió, iskolai kudarcok, túlterheltség, a dicséret hiánya, kedvezőtlen lakáskörülmények, nélkülözés stb.

A stresszre való hajlam kialakulásában több tényező is – genetikai és szocializációs - szerepet játszik. Genetikai és biokémiai vizsgálatokkal igazolták, hogy bizonyos családokban fokozott hajlam figyelhető meg a szorongásra és a distressz-tűrés jóval kisebb. Még ezekben a családokban is nehéz elkülöníteni, hogy mekkora szerepet játszik a veleszületett hajlam, illetve a szülőnél is meglévő fokozott szorongásos reakció, amelyet a gyermek is átél. A gyermekek az őket ért stresszhatások nyomására eléggé sajátságos módon reagálnak. Mivel még a jelenséget – az adott eseményt és az általa kiváltott feszültséget – tudatosan még képtelenek értelmezni, látszólag inadekvát viselkedésmódokkal reagálnak, mely azt is megnehezíti, hogy felismerjük a kiváltó ok és a reakciójuk közti egyértelmű összefüggést (Saunders-Remsberg, 2000).

Az alábbi táblázatban a stresszhatások és a rájuk jellemző lehetséges gyermekkori viselkedések kapcsolata mellett feltüntetem azt is, mire vágyik a gyermek.

Mire vágyik a gyermek? Stresszhatás Hogyan reagál a gyermek a stresszor által kiváltott feszültségre?
Figyelemre és támogatásra. Nem kap elég törődést, figyelmet. Hisztivel, duzzogással fejezi ki a gyermek, hogy nagyobb figyelemre van szüksége. Nyűgössé, nyafogóvá válik.
Elkezd lopni, kezdetben attól a személytől, aki megfosztja őt a szeretettől, aki nem szentel neki elég időt.
Bensőséges beszélgetésekre, elfogadásra, szeretetteljes légkörre. Durván bánnak vele, elutasítják, veszekszenek vele. Kritizálják, folyamatosan érzékeltetik vele, hogy nem felel meg az elvárásoknak. Felesel, gúnyolódik vagy visszahúzódik, szégyenlőssé válik, egy „másik világba” menekül, valaminek a rabjává válik (pl.: televízió, számítógépes játékok).

Hazudik, eltorzítja a történteket vagy túloz.

Passzív agresszióval, az együttműködés hiányával reagál.
Biztonságra, állandósságra. Félelem attól, hogy valamit elveszíthet: szüleit, családját megszokott életterét stb. (válás, halál, különélés, betegség). Rosszindulatú kötekedésbe kezd, saját félelmeit kivetíti társaira, elnyomja őket, ezáltal megszerezve annak illúzióját, hogy jobb, erősebb a másiknál. A verbális agresszió mellett megjelenik a fizikai is.


Fontos megemlíteni, hogy a stresszhelyzetekre adott gyermekkori válaszok a személyiségfejlődés során megfelelő beavatkozás hiányában rögzülhetnek és az érés folyamatában zavart okozhatnak. Azok a gyermekek, akik fejlődésük során nem tanulják meg más módokon levezetni, feldolgozni az életükben megjelenő nehézségek, problémák okozta feszültséget, a későbbiekben jóval nagyobb valószínűséggel nyúlnak hasonló esetekben olyan megoldási módokhoz, melyek csak látszólag hoznak számukra enyhülést. Ilyen látszatmegoldások a dohányzás, alkohol - és drogfogyasztás és az agresszió elburjánzása, mely kriminalitáshoz vezethet.

Folytatjuk!


Pócza Zsuzsanna
pszichopedagógus, szociálpedagógus, gyermekjóga oktató

Aprójóga - Jóga kicsiknek és nagyobbaknak egy szebb életért!

Csatlakozz Te is Facebook Aprójóga csoportjához!


Források:
Selye János (1983): Stressz distressz nélkül, Akadémiai Kiadó
Bonnie Remsberg, Antoinette Saunders (2000): Gyermekeink és a stressz, Pont Kiadó

Képek: www.morguefile.com






 
 
[ 4041 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x